az életfolyamatoknak olyan szakaszos megnyilvánulásai, amelyek nem függenek a sejten, a szerven v. a szervezeten, a populáción kívüli ritmikus változásoktól, ill. ha azzal egybe is esnek, a külső környezetben fellépő változás megszűnte után is fennmaradnak. A ritmusok gyakoriságát némely nem ritmusosan váltakozó tényező módosíthatja. Leggyakoribb endogén ritmus a törzsfejlődés folyamán kialakult ciklusos anyagcsere-folyamat által szabályozott napszakos, havi v. évi ritmus; endogén ritmus a különböző sejtek (pl. a mirigysejtek) aktivitási ritmusa, a növekedési, a fejl., ill. a sejtosztódási ritmusok, egyes szervek működésének (pl. légzés, szívműködés) szakaszossága, az alvás-ébrenlét állapot, az ivari ciklusosság. A növények endogén ritmusára jellemző a mérsékelt égövi fák tavaszi lombfakadása és őszi lombhullása, ennek szakaszosságát más éghajlat alatt is megőrzik.