a gerincesek törzsébe tartozó, az állatvilág legmagasabb fejlettségű osztálya. Testüket a köztakaró jellegzetes képződménye, a szőr fedi; bőrükben általában faggyú- és verejtékmirigyek találhatók, a bőrmirigyek egy része bűz- v. illatmiriggyé alakulhat (mirigyek). Hám eredetű képződmény a szm.-félék tülökszarva, a láb végek —>karom- (köröm-) képletei, a pata. Vázrendszerüket velővel teli csontok alkotják, az arc- és az agykoponya elkülönül egymástól. Két pár végtagjuk van, ezek másodlagosan módosulhatnak (pl. úszószervekké). —>Bélcsövük több szakaszból áll, hossza a táplálkozástól függ, a ragadozóké a legrövidebb, a növényevőké a leghosszabb. —>Fogaik mederben ülők, szívük két pitvarból és két kamrából áll, vörösvérsejtjükben érett állapotban —>sejtmag nincs, —>légzőkészülékük tüdő, —>kiválasztószervük utóvese. A mellüreget a hasüregtől a rekeszizom választja el. Egy alosztályuk (tojásrakók) kivételével elevenszülők, a méhlepényes emlősök alosztályának valamennyi fajára jellemző a vemhesség idején a méhlepény által létesített szoros kapcsolat az anya és a magzat szervezete között. A vemhesség időtartama, valamint az egy ellessél világra hozott utódok száma változó. Utódaikat tejmirigyeik váladékával táplálják, számos fajra jellemző az ivadékgondozás. Háziállataink, valamint a mg.-ilag fontos fajok a méhlepényes e. alosztályába tartoznak. (nyúlala-kúak, párosujjú patások, páratlanujjú patások, rágcsálók, ragadozók)