élősködő (parazita)


az az élőlény, amely más fajú élő szervezeten (külső é.) v. szervezetben (gazdában, belső élősködő) ideiglenesen v. állandóan tartózkodik abból a célból, hogy táplálékát megszerezze, abban fejlődjön és esetleg szaporodjon. Vannak növényi élősködők (fitoparaziták) és állati élősködők (zooparaziták). Az élősködő és gazdaszervezet viszonya: a legtöbb élősködő csupán egyetlen állatfajban v. ennek legközelebbi rokonaiban tud megtelepedni (gazdafajlagosság), mások esetleg rendszertanilag távolabb álló gazdákban is megtalálják életfeltételeiket; jellemző az is, hogy az élősködők ált. a gazdának csak bizonyos szöveteiben, szerveiben telepednek meg. Az élősködők főként táplálékelvonás, erőművi behatás (pl. üreges szervekben okozott eltömődés, szövetroncsolás, —>fekélyképződés), toxikus hatás és gyulladás keltése révén vannak a gazda kárára, de sokszor csak akkor tudják a gazdát súlyosabban károsítani, ha abban hajlamosító tényezők vannak (fiatalkor, ellenálló képesség csökkenése). A gazdaszervezet védekezőerőinek mozgósításával (pl. agranulociták, a —>mononukleáris fagocitarendszer segítségével és ellenanyagok termelésével) igyekszik az élősködők ellen hatni. (élősködés)