az okszerű, integrált növényvédelem jellemzője, hogy a növényvédelmi kezeléseket akkor hajtják végre, ha a várható kártétel nagysága azt indokolja, és a károsító fejl.-ének érzékeny szakaszában van. Az időpont és a növényvédelmi kezelés módjának kiválasztására az előrejelzés ad lehetőséget, amely a károsítok mennyiségének, egyedszámának alakulását kíséri figyelemmel és a fejl. folyamatokat elemzi. Azoknál a károsítóknál, amelyek rendszeresen megjelennek és kedvező körülmények között gyorsan szaporodnak, a védekezés idejének megállapítása a meghatározó. Az időszakosan veszélyes károsítok esetében a mennyiségi viszonyok változásának figyelése a döntő. Az előrejelzés időbeni érvényessége szerint megkülönböztethető távelőrejelzés, rövid előrejelzés és az adott helyzetet elemző, az azonnali beavatkozás szükségességét eldöntő szignalizáció. A károsítok megjelenésének, fejl.-ének, szaporodásának megvannak az ált. törvényszerűségei; az adott veszély azonban a helyi körülményektől, a helyi hőmérséklet- és csapadékviszonyoktól, a kultúrnövény állapotától függ; ezért a nagyobb területegység¬re vonatkozó országos előrejelzést a helyi megfigyelésekkel (-üzerni előrejelzés) mindig ki kell egészíteni. A fenológiai bázisokon elsősorban a károsítok fejlődésmenetét, fejl. alakjaik megjelenését és az egyes fokozatok mennyiségének időbeli változásait tanulmányozzák, míg a reprezentatív bázisokon meghatározott körzetben a komplex növényvédelmi helyzetet kísérik figyelemmel. A megfigyeléseket különböző eszközökkel végzik (fénycsapda, szexcsapda, sátorcsapda, színcsapda, Zislavsky-féle készülék, talajcsapda). A növényvédelmi és agrokém. szervezet a mg. üzemek és kistermelők részére rendszeresen integrált központi előrejelzéseket ad ki, amelyeket saját tapasztalatokkal kiegészítve lehet a károsítok elleni védekezéskor hasznosítani.