az élőlények egyedi élete nem egyenes vonalú, hanem szakaszos. Az életkori szakaszok meghatározott ismérvekkel (alaki, fiziol., kém. stb.) jellemezhetők. Bennük az egyedfejlődés folyamatában elért állapot kerül felszínre. Éppen ezért tér el az ún. kronológiai életkor a biol. életkortól, így pl. a magasabb szervezettségű növények fejl.-ében az első szakasz a vegetatív szakasz, amelyben az egyedi életet fenntartó szövetek, szervek (gyökér, szár, levél) alakulnak ki. A második fő szakasz a generatív időszak, a virágzás és a magképzés időszaka, amelyben a növény ivarsejtek képzésével és egyesülésük elősegítésével új egyedeket hoz létre, s ezzel a faj fennmaradásáról gondoskodik. Az egyszerűbb szervezettségű soksejtű állatok élete a magasabb rendű növényekéhez hasonlóan két fő életkori szakaszra oszlik. Az átalakulással fejlődő soksejtű állatok esetében azonban a lárva és a kifejlett állapotot oly nagy mértékben eltérő biol. paraméterek jellemzik, hogy az életkori szakaszok közül ez a kettő már eleve adott. Igen sok átalakulással fejlődő állati szervezet életében a lárva és a kifejlett állapot közé a bábállapot iktatódik közbe. Az embernél és a legfontosabb emlősállatoknál két fő szakasz különböztethető meg: a méhen belüli (intrauterin) és a méhen kívüli (extrauterin) szakasz. Az emlős háziállatok méhen kívüli élete öt további szakasszal jellemezhető: 1. újszülöttkor; 2. szopási időszak; 3. ivarérettség; 4. termékenység kora; 5. öregedés időszaka.