szilárd anyagoknak térfogat-növekedéssel járó gőz-, ill. folyadékfelvétele. Biol. szempontból nagy a jelentősége. Élő növényi részek egyrészt nagy molekulájú kolloid anyagaik hidratálása, másrészt ozmózisos vízfelvétele folytán nedves környezetben megduzzadnak. Pl. a vízzel érintkező, csírázó magvak (csírázás) duzzadásának látható jele a maghéj felrepedése; a mag sejtjeinek fehérjetartalmú protoplazmája, valamint a raktározott szerves táplálóanyagai vízmegkötése olyan mértékű lehet, hogy a d. következtében egy vékony falú üvegpalackot szétrepeszthetnek. A kifejlődött élő növényi részekben a d. nem hidratáció, hanem ozmózisos jelenség; a megnövekedett sejtek üregében az ozmotikusán ható sejtnedvet félig áteresztő plazmatömlő veszi körül, ennek a rendszernek a vízfelvétele váltja ki a megduzzadt (turgeszcensz) állapotot.