ált. a szemes takarmányok, ritkábban a préselt szálas- és darabos takarmány-alapanyagok aprítása abból a célból, hogy tápanyagtartalmuk gyorsabban feltáródjék, így emészthetőségük könnyebb, hasznosulásuk jobb legyen. Készíthetó dara töréssel, darabolással, amikor pl. egymással szemben azonos fordulatszámmal forgó két henger viszonylag nagyobb aprítókéssel durva aprítást végez. A d. másik eljárása a dörzsölés, hasítás, lapítas, zúzás. Ez esetben a két bordázott henger nem azonos kerületi sebességgel forog, így a közéjük került szemet dörzsölik, lapítják, zúzzák. A mg-ban leginkább a szabad ütéssel és ütköztetéssel aprító gépek, a kalapácsos darálók terjedtek el. Müködésük lényege, hogy a darálótérbe jutó szemet a gyorsan forgó lengőkalapácsok többszöri ütéssel, ill. a homloklemezhez és az őrlőteret korülvevő rostaköpeny felületéhez való ütköztetéssel mindaddig aprítják, amíg a dara a rosta lyukain át nem hullik. A kívánt szemcseméret a mindenkori —cserélhető — rosta lyukbőségétől függ. Úgyszólván valamennyi szemes és szálastakarmány apritására alkalmasak. Szerkezetük egyszerü, kezelésük könnyű, üzemük megbízható. A szemes csöves kukorica nedvestartósítására, ill. toronytárolóba töltésére a kalapácsos darálót előaprítóval és dobóventilátorral egészítik ki. A kukoricaszem -csutka züzalék készítésére és a toronysilóba juttatására az előbbi megoldást úgy módositották, hogy a tulajdonképpeni aprítás a gép öntöttvasból készült törőbordáin megy végbe. Az aprítóházból távozó anyag ugyancsak dobóventilátor segítsegével jut a tárolóba. Régebben használatos volt a köjáratú aprító, amely állitható résméretű és belső felületein bordázott álló és forgó kőtárcsáival a barázdák élei kozött aprította a terményt. A tárcsás daráló hasonló elven, de kövek helyett bordázott, rovátkolt tárcsáival aprít. A hengeres daráló alapjában véve ugyancsak hasonló elven, de kéregöntésű rovátkolt hengereivel állítja elő az őrleményt. A csapos daráló tárcsáinak felületéből — koncentrikus körpályán — egymás közé benyúló merev ütőtestek, csapok állnak ki, és ütőhatásukkal viszonylag durva őrleményt szolgáltatnak. A verőkeresztes daráló lényegében a kalapácsos daráló elve szerint működik. T alakú csuklós kalapácsai előbb a darálóház oldalán levő törőgyűrűkhöz, majd a törőbordákhoz verik a terményt, amelynek aprítása a rostafelületen fejeződik be.