a folyók v. vízfolyások töltéskoronáját meghaladó árhullámok v. más módon a folyás medrét elhagyó víztömegek kártételének megakadályozására irányuló tevékenység. Következményének hasonlósága miatt ide sorolják a —>belvízvédelmet is. Az á.-mel kapcsolatos feladatokat három fő csoportra lehet osztani: 1. megelőző (prevenciós) tevékenységek, 2. védelmi intézkedések, 3. levonulás utáni feladatok. A védekezést megelőző vízügyi, műszaki tevékenységnek egyik jelentős részét képezi a meglevő árvédelmi művek és berendezések fenntartása, üzemképes állapotuk biztosítása. Az árvízvédelmi művek rendeltetésük szerint három csoportba sorolhatók:1.fő védelmi vonalak művei (települések védelme),2. helyi jelentőségű védelmi vonalak művei (községi körgátak), 3. nyári gátak. Az árvédelmi művek és berendezések gyűjtőfogalmába tartoznak a gépek (járművek, földmunkagépek, szivattyúk stb.), a ->műtárgyak (zsilipek, szivattyúállás, egyéb betonlétesítmény stb.), a töltések, a gátak, az ->árapasztók és egyéb védelmi anyagok és felszerelések. A megelőzés másik fontos része az árvédelmi művek és berendezések fejlesztése, korszerűsítése, amely tágabb értelemben az árvízkárok elhárítása végett minden műszaki, technikai, szervezési intézkedést tartalmaz. Közvetlen veszély esetén, az árvédelmi művek megfelelő óvást igényelnek. Az árvíz bekövetkezhet hullámverés és elhabolás útján, ->buzgárok és —>fakadóvizek miatt, töltésátázás v. -csuszamlás, v. -szakadás következtében, ül. ha a víz magassága meghaladja a töltéskoronát. A védekezés végezhető töltésmagasítással (->nyúlgát), a töltés szádpallózásával, burkolásával, a buzgárok és a fakadóvizek körülzárásával, a szakadások elzárásával stb. A gyors és hatásos védelmet a sikeres és eredményes megelőzés jelentősen segíti. Az árvíz levonulása után a visszamaradó lappangó vizek elvezetése, a megrongálódott árvédelmi művek helyreállítása, a fertőzés elhárítása és egyéb feladatok is az á. hatáskörébe tartoznak.