az áru értékének pénzbeni megjelenése, az a pénzmennyiség, amelyet egy termék v. szolgáltatás egységnyi mennyiségéért a piacon adnak. Az áruk az áron keresztül fejezik ki egymáshoz viszonyított értéküket. Az ár és az érték közötti összefüggést az értéktörvény fogalmazza meg; amely szerint a tendenciát tekintve az árarányok a kereslet és a kínálat viszonyának alakulásán át követik az árcentrumot. Az árak ingadozásának centruma az árutermelés során változott. Egyszerű árutermelésben az érték az áringadozás centruma. A tőkés árutermelés fejl.-ével az érték módosult formája a termelési ár, az árcentrum. A monopolkapitalizmus kifejl.-ével kialakult a monopolár. Az ár ilyenformán a megtermelt érték és az értéktöbblet újraelosztásának is eszköze; ezt a funkcióját a világpiacon is gyakorolja. A szocialista árutermelés viszonyai között is fontos szerepe van az áraknak. A termelőeszközök döntő részének társadalmi tulajdona alapján a szocialista államnak megvan a lehetősége, hogy az árakat, az árarányokat tudatosan alakítsa. Ennek eszközei az árpolitika, az ármechanizmus v. éppen az egyes termékek konkrét árainak megállapítása. Az állam az árszínvonalat, az árarányokat az árpolitikájának megfelelően szabályozza. Az árutermelő gazd. zavartalan fejl.-e természetesen megköveteli az értéktörvény követelményeinek érvényre juttatását. A szocialista gazd. tartós, dinamikus és kiegyensúlyozott fejl.-e, az anyagi javak termelésének magasabb szintje nem nélkülözheti a tervszerűen kialakított piaci automatizmusok, így a kereslet-kínálat áralakító hatásának működését sem.