a ->törzskönyvezés egyik feltétele, hogy az egyes egyedeket megkülönböztető, tartós jelzéssel (lehetőleg számmal) lássák el. Esetenként (pl. lovakon) tüzes vassal égetnek számot meghatározott testrészekre, pl. szarvra, bőrre, patára (besütés v. bélyegzés). Fülcsipkézéskor (pl. sertésnél) a fülkagyló folytonossági hiánya a jel. Tetováláskor számjegyeket rögzítenek (főleg a fülkagyló bőrén). Különböző füljelzők (krotáliák) is használatosak megjelölésre. Hideg besütéskor folyékony nitrogénbe merített besütővassal fagyasztják meg a felső hámréteget, amelyből az eredetitől elütő színű szőr nő ki.