Két változata van a lóversenynek: az egyik a lapos versenyzés, amikor sík terepen, akadályoktól mentesen versenyeznek; a másik pedig az, amikor akadályok is találhatók a pályán.

Bár azt gondolnánk, hogy ez egy új keletű sportág, viszont már időszámításunk előtt 200-ban, a Római Birodalomban is tartottak lóversenyeket. De az első hivatalos feljegyzést 1174-ben, II. Henry uralkodása alatt készítették.

A tudósok úgy vélik, az első díjat 1512-ben adták át, amely virágokkal díszített, fából készült kis labda volt.

A 16. század elején, VIII. Henrik rengeteg mént és kancát vitetett Angliába, ahol tenyésztették őket, majd a 17-18. században a nemesítés is elkezdődött.

Newmarket lett a lóversenyzés központja Angliában, amit I. James fedezett fel, miközben lovagolt és sólymot röptetett a közelben, 1605-ben. Sok időt töltött itt, így nagy figyelmet kapott a falu: őszi futam találkozókat rendeztek évente és 1634-ben átadták az első arany díjat is.

1654-ben azonban minden lóversenyt betiltottak és rengeteg lovat lefoglalt az állam. A versenyzést II. Charles állította helyre, 1664-ben.

A 18. század elején Anna királynő karolta fel ezt a sportágat, ő alapította meg a Royal Ascot-ot, ahol minden évben a királynőről elnevezett díjat vehetnek át a győztesek.

1740-ben a parlament korlátozni próbálta a lóversenyzést, ezért megalakult a Jockey Klub 1750-ben, hogy szabályozza a versenyeket. Ez az egyesület ma is létezik, ők szabályozzák a sportot; a stratégiai tervezés, pénzügy, politika és a marketing pedig a BHB (British Horseracing Board) feladata, amely 1993-ban alakult, és mára már British Horseracing Authority néven lett ismert.