I. Intézetünkrõl

A Növényvédelmi Kutatóintézet (NKI) 1982 óta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézethálózatának tagjaként mûködõ, nem nyereség-orientált költségvetési intézmény. Maga az intézet azonban több mint százéves múltra tekint vissza.

Az NKI az egyetlen olyan magyar kutatóintézet, amely profiljában a növényvédelmi kutatás szinte valamennyi részterületét felöleli. Vizsgálatainak tárgyköre a kórokozók, kártevõk és gyomnövények biológiájára, a növények betegségekkel és abiotikus stresszfaktorokkal szemben mutatott ellenálló-képességének mechanizmusaira, a kórokozók és kártevõk, valamint ezek természetes ellenségei közötti kölcsönhatásokra, e kölcsönhatásoknak a biológiai védekezésben való felhasználására, és a környezetvédelmi szempontokból biztonságos növényvédõszerek fejlesztésére egyaránt kiterjed. Az MTA intézethálózatának tagjaként az NKI elsõsorban alapkutatásokat végez, de munkája a mezõgazdasági és dísznövények új növényvédelmi stratégiáinak kidolgozásában közremûködve alkalmazott kutatásokat is felölel.

A budapesti székhelyû NKI központi egysége Budán, laboratóriumokat, üvegházakat és a - 47 hektáros - szabadföldi kísérleti területet magában foglaló kísérleti telepe pedig mintegy 10 kilométerrel távolabb, Nagykovácsiban helyezkedik el.

II. Kutatási osztályok

Az NKI az alábbi öt kutatási osztályra tagolódik:

Állattan
A rovarélettan és -ökológia önálló szakterületeit felölelve az osztály három kutatási csoportra tagolódik:
A Viselkedésökológiai Kutatócsoport környezetvédelmi szempontból biztonságos, az állat-viselkedéstan alapjain nyugvó növényvédelmi módszereket vizsgál. Fontos feladata a rovarferomonok azonosítása és az új csapdakészítmények kifejlesztése.
A Populációökológiai Kutatócsoport az agroökoszisztémák mûködésének, táplálékhálózatainak kutatása során az agrár és természetes élõhelyeken gyakori fajok életmenetét vizsgálja a régiók közötti különbségek (vagy azonosságok) kimutatásához.
Az Ökotoxikológiai és Rovarélettani Kutatócsoport tanulmányai pedig fõként a rovarhormonokra irányulnak, illetve a receptor szinten rovarhormonszerû hatást kifejtõ növényi eredetû anyagok tanulmányozására. Feladatuk ezen felül a genetikailag módosított Bt-kukorica pollen környezeti veszélyességének meghatározása.

Biotechnológia
Az osztály elsõdleges célkitûzései közé tarozik, hogy molekuláris biológiai eszközökkel (géntranszformáció, in vitro szelekció stb.) a betegségekkel/stresszel szemben ellenálló növényeket hozzon létre. Fontos feladat a fitoplazmák molekuláris módszerekkel történõ azonosítása is.

Kórélettan
A kutatások fõirányvonala a vírusok, baktériumok és gombák okozta növényi betegségek élettani alapjainak vizsgálata.
A Virológiai Kutatócsoport kutatja új, gazdaságilag jelentõs vírusok megjelenését és azok járványtanát. A vírus elleni rezisztencia kialakításának lehetõségeit molekuláris és hagyományos módszerekkel tanulmányozza. Vizsgálja a vírusfertõzött növények megváltozott anyagcseréjét, különös tekintettel a fotoszintetikus apparátus mûködésére.
A Bakteriológiai Kutatócsoport a hiperszenzitív reakció és a korai indukált rezisztencia mechanizmusait vizsgálja élettani és molekuláris módszerekkel.
A Kórélettani Kutatócsoport a növények gombás és vírusos betegségekkel szembeni ellenállóképességének élettani és biokémiai aspektusait, valamint a reaktív oxigének és az antioxidánsok betegség- és stresszválaszban betöltött szerepét tanulmányozza. Emellett a csoport kutatásai a búza levél- és szárrozsda kórokozók virulencia-analízisére is kiterjednek.
A Biokémiai Kutatócsoport kutatásai a növényekben biotikus és abiotikus tényezõk által keltett stressz-szindróma vizsgálataira összpontosítanak, a növények különbözõ kórokozók elleni immunizálási kísérleteire is kiterjedve.

Növénykórtan
Az osztály kutatásai felölelik a haszonnövényeket károsító, valamint a növényi kórokozókat és gyomokat potenciálisan visszaszorító gombák biológiáját és ökologiáját. A betegségek kóroktanára irányuló vizsgálatok kiterjednek a toxintermeléssel kísért fuzariózisokra, a burgonyavészre valamint a tölgypusztulás komplex jelenségére. Molekuláris alapokon tanulmányozzák a Fusarium-fajok taxonómiai eltéréseit, valamint a Phytophthora-fajok között mutatkozó, intraspecifikus változásokat elõidézõ genetikai kölcsönhatásokat.

Növényvédelmi Kémia
Az osztály kutatásai elsõsorban új herbicid antidótumok, mikrodózisú gyomirtó szerek és új hatásmechanizmusú, szelektív rovarellenes szerek tervezésére és szintézisére irányul molekulamodellezési eljárások alkalmazásával. Emellett tanulmányozza a növényvédõ szerek növényekben való lebomlását, a környezetszennyezõ nehézfémeknek a növények növekedésére és fejlõdésére gyakorolt hatásait, valamint az Ökotoxikológiai Csoport a növényvédõszer-hatóanyagok immunanalitikai és biomonitoring kimutatási módszereit.