Az öntözés hatásai

Tóth Árpád, Aquarex '96 Kft.
Hirdetés

Az öntözés alkalmazása az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésben az utóbbi időszakban széleskörűen terjed. Ez egyrészt a meteorológia tényezőknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidőszakban kevés, eloszlása egyenetlen. Másrészt az öntözést tápanyag kijuttatásra felhasználva a termés mennyisége növelhető, minősége egyenletes színvonalon tartható. Harmadrészt az öntözőberendezések árának változása nem követi az általános áremelkedést, üteme jóval alacsonyabb szintű, sőt egyes esetekben évről-évre csökkenés tapasztalható. A termelőnek figyelembe kell venni a befektetés jövedelmezőségét, mivel az olcsóbb termelőeszköz fokozottabb igénybevételével a nyereség növelhető. Az öntözés használatának egyre növekvő terjedését indokolja az egyéb termelési költségek (pl: vetőmag árnövekedése, fóliás takarás) emelkedése is, hiszen egy szárazabb termesztési szezonban bármilyen drága felhasznált technológia vízhiány miatt nem hozza a várt gazdasági eredmény. Ugyanakkor a jól végzett öntözéssel extra nyereség érhető, ez a folyamat jól megfigyelhető a hazai dinnyetermesztők eredményeinek számbavételekor.
Az öntözés alkalmazása az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztésben az utóbbi időszakban széleskörűen terjed. Ez egyrészt a meteorológia tényezőknek tudható be, mivel a csapadék mennyisége hazánkban a tenyészidőszakban kevés, eloszlása egyenetlen. Másrészt az öntözést tápanyag kijuttatásra felhasználva a termés mennyisége növelhető, minősége egyenletes színvonalon tartható. Harmadrészt az öntözőberendezések árának változása nem követi az általános áremelkedést, üteme jóval alacsonyabb szintű, sőt egyes esetekben évről-évre csökkenés tapasztalható. A termelőnek figyelembe kell venni a befektetés jövedelmezőségét, mivel az olcsóbb termelőeszköz fokozottabb igénybevételével a nyereség növelhető. Az öntözés használatának egyre növekvő terjedését indokolja az egyéb termelési költségek (pl: vetőmag árnövekedése, fóliás takarás) emelkedése is, hiszen egy szárazabb termesztési szezonban bármilyen drága felhasznált technológia vízhiány miatt nem hozza a várt gazdasági eredmény. Ugyanakkor a jól végzett öntözéssel extra nyereség érhető, ez a folyamat jól megfigyelhető a hazai dinnyetermesztők eredményeinek számbavételekor.
A fejlett termesztéstechnológiának ma már része az öntözés is, a hazai uborkatermesztés ma már elképzelhetetlen csepegtető öntözés nélkül. Szakítani kell az öntözést termésmentő elemnek tekintő felfogással, a szükséghelyzetben kiadagolt vizet inkább locsolásnak nevezhetjük. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába úgy, hogy az a maximális nyereséget tegye lehetővé.
A mezőgazdasági termelés célja növényi hozam előállítása anélkül, hogy ez csökkentené a talaj termékenységét, kedvezőtlen vagy csak nehezen és költségesen javítható változásokat idézne elő a talajban. A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága, mely lehetővé teszi a víz, a levegő és a felvehető növényi tápanyagok együttes jelenlétét. A talaj több természeti erőforrás integrálásával életteret nyújt a mikroorganizmusok tevékenységének, termőhelyet ad a növényeknek. A termőföld a legfontosabb megújuló természeti erőforrás. Racionális hasznosítása, termékenységének megóvása, fokozása a gazdálkodó egyik alapvető feladata.
Az öntözés tervezése, kivitelezése során figyelembe kell venni a víz kémiai jellemzőit, ezek hatását a talaj tulajdonságaira, a növényzetre, valamint az öntözőtelep létesítményeire a várható üzemelési évek alatt.
Az öntözés kedvező hatása a talaj vízgazdálkodását érinti, és annak közvetítő szerepén keresztül érvényesül a növényzetben.
a. Vízpótlás. Hazánk éghajlata kontinentális jellegű amelyre jellemző, hogy a tenyészidőszakban - párosulva a nyári forrósággal - aszályos periódusok alakulnak ki. Ezekben az időszakokban a növények vízellátása kedvezőtlen, ami először a termés minőségében, majd a mennyiségében is kifejezésre jut. Az aktív gyökérzóna folyamatos ellátása vízzel megakadályozza a termés mennyiségének csökkenését és minőségének romlását. A víz napközbeni porlasztásával a növényállományban elkerülhető a légköri aszály kialakulása is.
b. A tápanyaggazdálkodás javítása. A folyamatos vízellátás miatt a talaj biológiai aktivitása a tenyészidőszakban állandó. Ennek következtében a tápanyagok nagy része feltáródik, így a felvehető készlet gyarapszik. Ez igen kedvező, mivel jó vízellátottság esetén fokozódik a növények tápanyagfelvétele.
c. Talajszerkezet javulás. A folyamatos biológiai élet fokozza a gyökérzet tömegét, az értékesebb humuszanyagok termelését. Az elhaló gyökerek szervesanyagtartalma és a keletkező humuszos járatok a kedvező irányú szerkezetváltozást segítik.
Az öntözés kedvezőtlen hatásai jelentősek lehetnek, és mértékük sok esetben nagyobb mint a kedvezőké, így a talajtermékenységben romlás következhet be. A káros hatások jelentőségét fokozza, hogy az öntözés eredménye az első termesztési évben jelentkezik, míg a káros hatások esetleg csak több év alatt fejlődnek ki. A kedvezőtlen tulajdonság több évig, vagy végleg meggátolja a növénytermesztést. A talaj javítása igen nagy költséget jelenthet, szükségessé válhat mélylazítás, meszezés elvégzése vagy nagyadagú szervestrágya kiszórása.
a. A szikesedés folyamata különféle sók felhalmazódása a talajban. A sótartalom növekedése bekövetkezhet, ha az öntözővíz nátrium- és összessó-tartalma nem megfelelő az adott talajra, és a kilúgzással nem távozik annyi só, mint amennyi bekerül. A szikesedés bekövetkezhet akkor is, ha az elszivárgó öntözővíz megemeli a talajvízszintet, és annak magas sótartalma a felszínhez közel felhalmozódik. A nátrium sók felhalmozódása, a szolonyecesedés elsősorban a talaj kedvezőtlen fizikai tulajdonságaiban (nehéz művelhetőség, rögös felszín, alacsony vízvezető-képesség és hasznosítható vízkészlet) nyilvánul meg. A szoloncsákosodás, a sókoncentráció emelkedése a termeszthető növények körét szűkíti, különösen a csírázó magok, a fiatal növények érzékenyek a magas sótartalomra.
Magyarországon a sók kilúgzásának lehetősége korlátozott, mivel talajaink jelentős része alacsony vízáteresztő képességű, tenyészidőszakon kívül a fagy nem ad időt elvégzésére, nincs befogadónk a sókban feldúsult drénvíz elvezetésére. A sófelhalmazódás szódás típusú, mely közel visszafordíthatatlan folyamat. Ezért elsődleges teendő a sófelhalmazódás megelőzése, minimálisra csökkentése. Ugyanakkor a télvégi-nyáreleji csapadék mennyisége hazánkban általában elegendő arra, hogy a gyökérzónából a sókat mélyebbre, az alapkőzetbe mossa. A növényházak fóliaborításának téli megszüntetésével elősegíthetjük a termesztőközegben és az alatta felhalmozódott sók kimosását.
b. Tápanyagok kilúgzódása. Nagy mennyiségű öntözővíz kijuttatása esetén a benedvesedett réteg összeér a talaj kapilláris zónájával, így az oldatban levő tápanyagok egy része bemosódik a talajvízbe. A tápanyag elveszhet akkor is, ha az öntözővíz olyan mélyre mossa be, ahol a növények nem képesek felvenni. Ez a jelenség különösen a nitrogén esetén fordul elő, mely vízben jól oldódik. Kimosódása egyrészt anyagi kár, másrészt a vizet ivásra alkalmatlanná teszi. Az öntözővízadagokat úgy kell megválasztani, hogy a kimosódás ne következzen be, vagy a nitrogént a felhasználással szinkronban többször adagoljuk a tenyészidőszak folyamán. Intenzív körülmények között legjobb megoldás a növényzet szükségleteinek megfelelő napi adagolás csepegtető öntözőrendszeren keresztül.
c. A talaj tömörödése az öntözés másodlagos hatása. Az őszi csapadék az öntözött talajokat hamarabb telíti vízzel, melynek következtében teherbíró képessége csökken. Ehhez járul még a öntözetlen területhez képest jóval nagyobb termésmennyiség, melynek betakarítása, elszállítása nagy gépi munka felhasználásával jár. A tömörödés miatt váltakozó mélységű művelést kell alkalmazni, melynek elsődleges célja az "eketalp" réteg kialakulásának megelőzése. Ez a réteg nehezen vízáteresztő, a gyökerek növekedését a mélyebb rétegek felé akadályozza.
A vetésváltás során négyévenként korán betakarítható növényt kell termeszteni, amely után a talaj mélylazítása elvégezhető.
d. A felszín kérgesedése, cserepesedése fizikai és kémiai folyamatok összességeként alakul ki. A fizikai behatások közül a vízcseppek ütőhatása az elsődleges károsító tényező. A felszínre érkező energia nagysága függ a cseppek számától, méretétől, sebességüktől és a becsapódás szögétől.
A kémiai folyamatoknak is nagy szerepe van a kérgesedésben. Az eső-, vagy öntözővízben az ionok koncentrációja és egymáshoz mért mennyiségi arányuk nagymértékben eltér a talajoldat összetételétől. Nagy mennyiségű alacsony iontartalmú esővíz bekerülése esetén a talaj felső néhány mm-es rétegéből a szerkezetet stabilizáló ionok kimosódnak, és az aggregátumok lényegesen kisebb részekre esnek szét. Ezzel a pórusok átmérője és mennyiségük egyaránt csökken, ezt a folyamatot a cseppek ütő, tömörítő hatása tovább erősíti. A vízvezető-képesség drasztikus csökkenéséhez elegendő 2-3 mm vastag réteg kialakulása.
A megelőzésre használjunk finom porlasztású szórófejeket, vagy csepegtető öntözőrendszert, ahol ütőhatással nem kell számolnunk.
A kéregréteg megszüntetésére a növényállomány sorközeit kultivátorozzuk. A kultivátorozást növénnyel részben fedett időszakban végezzük, így a kéreg lazításával csökkentjük a talajból eltávozó víz mennyiségét is.
e. A felszíni erózió még sík területeken is előfordul, mivel mindenhol találhatók mikrodomborzati egyenetlenségek. A talaj vízvezető-képességét meghaladó vízadagolás, vagy nagy intenzitású eső esetén a felszínről elfolyás következik be, melynek során a talajfelszín elemei különböző mértékben sodródnak. Az eróziót befolyásoló tényezők az öntözővíz vagy csapadék intenzitása és tartama; a talaj mechanikai összetétele, humusztartalma, szerkezete; a lejtő hossza és meredeksége; a termesztett növény, a növényborítottság, vetésváltás, talajművelés. A mélyedésekben összegyűlő fényes, száradás után repedező, felkunkorodó kéreg jelzi a felszíni erózió jelenlétét, mivel a kéreg oldott humuszanyagokat tartalmaz, melyet legkönnyebben szállít a víz.
A sorközök kultivátorozása csökkenti az erózió nagyságát, mivel a felszín egyenetlen lesz és a mikromélyedések nem engedik a lehulló vizet elfolyni.


Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

cérnatippan (Agrostis tenuis Sibth.)

a —>pázsitfüvek családjához tartozó, évelő, laza bokrú aljfű (—>fűfélék).... Tovább

oktánszám

a motorbenzinek (—>kőolaj) minőségét jelölő szám, a hajtóanyagok... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.