Követelmények a lovas-turizmus létesítményeivel szemben, Létesítmény tervezése

LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE (I.)

Hirdetés

A magyar emberekben búvópatakként meghúzódó lóhoz való kötődés a gondolkodás és vagyoni gyarapodás láncainak elszakadása után felszínre tört. Ennek egyik jele, hogy szerte az országban gombamódra nőnek ki a földből a lovasiskolák, fedett lovardák. A lovasturizmusban rejlő lehetőségek felismerése révén a pályázati lehetőségek ezt a folyamatot még gyorsítják. Rendkívül fontos, hogy az építkezés ezen sajátos területén hiteles segítség, szakmai ismereteket tartalmazó könyv legyen a piacon. Az utolsó évtizedekben komoly tudományos munkák jelentek meg a ló környezet iránti igényeiről, a lovak korszerű elhelyezéséről. Ezek alapján készült a Német Lovas Szövetség szakembereinek munkája, amelynek magyar fordítását adjuk az olvasó kezébe. A német fordítást lóhoz értő építész nézte át, egészítette ki. Szándékunk, hogy korszerű, gazdaságosan üzemeltethető lovas létesítmények épülését segítsük. dr. Hecker Walter a kiadó sorozatszerkesztője
Követelmények a lovas-turizmus létesítményeivel szemben, Létesítmény tervezése
Előszó
A magyar emberekben búvópatakként meghúzódó lóhoz való kötődés a gondolkodás és vagyoni gyarapodás láncainak elszakadása után felszínre tört. Ennek egyik jele, hogy szerte az országban gombamódra nőnek ki a földből a lovasiskolák, fedett lovardák. A lovasturizmusban rejlő lehetőségek felismerése révén a pályázati lehetőségek ezt a folyamatot még gyorsítják. Rendkívül fontos, hogy az építkezés ezen sajátos területén hiteles segítség, szakmai ismereteket tartalmazó könyv legyen a piacon. Az utolsó évtizedekben komoly tudományos munkák jelentek meg a ló környezet iránti igényeiről, a lovak korszerű elhelyezéséről. Ezek alapján készült a Német Lovas Szövetség szakembereinek munkája, amelynek magyar fordítását adjuk az olvasó kezébe. A német fordítást lóhoz értő építész nézte át, egészítette ki.
Szándékunk, hogy korszerű, gazdaságosan üzemeltethető lovas létesítmények épülését segítsük.
dr. Hecker Walter
a kiadó sorozatszerkesztője

1. KÖVETELMÉNYEK A LOVAS-TURIZMUS LÉTESÍTMÉNYEIVEL SZEMBEN
1.1 A ló igényei
Bár a ló 5000 éve az ember tenyésztési befolyása alatt áll, viselkedését és létfeltételeivel szemben támasztott igényeit illetően nem változott lényegesen. A lovak gyakori megbetegedése és tartós egészségkárosodása arra utal, hogy igényeit nem elégítik ki megfelelő módon és gyakran nem is tartják, illetve használják megfelelően. Leggyakoribb a sántaság és a légzőszervek megbetegedései. Ezen a helyzeten csak akkor javíthatunk, ha a tartás és a használat hibáit kijavítjuk.
1.1.1 Mozgás
A lovak természetes körülmények között csapatban, táplálékszerzés közben, napi tizenhat órát mozognak és eközben 46 km-t tesznek meg. A mozgás hiánya merevséget okoz: az inak, szalagok, ízületek elvesztik rugalmasságukat és fokozottan hajlamossá válnak a megbetegedésre. A mozgáshiány ezenkívül akadályozza a légzőszervek természetes öntisztuló mechanizmusát és gátolja az anyagcserét. A mozgási lehetőségen kívül megfelelő, rendszeres munkára is szükség van, olyanra, ami fiziológiás (bemelegítés stb.) és nem terheli túl a lovat. Az átmenet nélküli, túlzott és túl hosszan tartó igénybevétel kifejezetten káros. Minél inkább korlátozza a mozgás szabadságát a tartásmód, annál fontosabb az állat edzés- és egészségi állapotának megfelelő, mindennapi mozgás. Általában különösen a magántulajdonban levő lovak mozognak keveset: gyakran csak napi egy órát. Ez túl kevés, ezért nagyon fontos legelőkről, de legalább elegendő karámról gondoskodni számukra. Egyedi tartásnál érvényes, hogy a legkisebb kifutó is többet ér, mint a semmilyen. A kifutók egész évben legyenek használhatók. Új létesítményekben nem ajánlott az állás. Ahol a lovak még állásokhoz vannak kikötve, legalább a minimális méreteket be kell tartani és biztosítani kell a szükséges mozgási lehetőséget. A mozgáslehetőség és a mozgásra való késztetés tekintetében a csoportokban való kifutós tartás a legmegfelelőbb tartásforma a ló számára.
1.1.2 Társas érintkezés
A ló természetétől fogva társas lény. Ha nem veszik tekintetbe ez irányú igényeit, gondok adódhatnak a velük való foglalkozásban, sőt viselkedési zavarokat is okozhat. Az egyedi, társ nélküli tartás nem felel meg a lónak! Minél kisebb a fajtársakkal vagy más állatokkal való érintkezés lehetősége, annál erősebben szorul rá a ló az emberre mint partnerére.
A fajtársak közötti érintkezési lehetőségeket olyan szabadon kell hagyni, amennyire csak a tartás és az ápolás lehetővé teszi. Egyedi tartás esetén az állatok legalább láthassák, hallhassák és szagolhassák egymást. Ezenkívül módot kell adni arra is, hogy az a ló, ami menekülő állatként csak környezetének állandó figyelése és ellenőrzése által maradhat életben, megfelelő módon részt vehessen a körülötte zajló eseményekben. Fontos a közös kifutó is.
Fiatal lovak esetében a csoportos felnevelésre kell törekedni, mert csak így adottak fontos fejlődési ingerek, amelyek elősegítik a normális társas viselkedést, egyúttal kielégítő takarmányfelvételre és mozgásra késztetve az állatot.
1.1.3 Takarmány és takarmányfelvétel
A takarmány minőségének, összetételének és mennyiségének kifogástalannak kell lennie és meg kell felelnie az állat létfenntartó, valamint teljesítményszükségletének.
A ló emésztő rendszere olyan felépítésű, hogy a folyamatos, de legalább napi többszöri takarmányfelvételt igényel. A ló fajának megfelelő takarmányozásához tartozik a strukturált takarmány megfelelő aránya. A takarmány felvétele nemcsak táplálkozás, hanem egyben elfoglaltság, lazítási lehetőség is.
Kifogástalan tisztaságú ivóvizet állandóan, de legalább naponta többször kell adni. Ezeket a szempontokat a takarmány tárolásakor, valamint az etetési és itatási rendszer kialakításakor figyelembe kell venni.
1.1.4 A klíma (hőmérséklet, levegő, fény) iránti igények
A ló eredeti élettere a sztyeppe. Ehhez alkalmazkodott, ezért jól elviseli mind a magas, mind az alacsony hőmérsékletet. A lónak a többi háziállathoz képest különösen fejlett a termoregulációra való képessége és a nagy hőmérséklet-ingadozásra is érzéketlen. A hőszabályozó képesség edzhető, a hideg vagy nyitott istállóban tartott állatok emiatt kevésbé érzékenyek, mint azok, amelyeket meleg istállóban tartanak. Az istálló hőmérséklete mérsékelten kövesse a külső hőmérsékletet.
A lónak - mint menekülő állatnak - nagymértékben specializálódott a légző-szerve, különösen érzékeny azonban a porra és a káros gázokra, ezért gondoskodni kell számára friss levegőről és megfelelő légcseréről. A por- és mikrobatartalom, a levegő relatív páratartalma és a gáztöménység az istállóban olyan mértékű legyen, ami a ló egészségét nem károsítja.
A legelőn a ló még télen is olyan pihenőhelyet választ, ami a szélnek különösen ki van téve. Ez jelzi, hogy a ló a szélben érzi jól magát, a lótartók félelme tehát a huzattól gyakran túlzott (a huzat a testnek csak egy részét érő, hűvös légáramlat).
Az istállóban pl. a széna és a szalma le-dobásakor vagy felrázásakor por keletkezik. A porrészecskék ingerlik a nyálkahártyákat és kórokozók hordozói is lehetnek. Ez az istálló építésekor azt jelenti, hogy az istálló belsejében lehetőleg kerülendők a nyílt ledobónyílások. Ürítés és bomlási folyamatok következtében káros gázok keletkeznek mint pl. az ammónia (NH3) és a kénhidrogén (H2S), amelyek már viszonylag kis töménységben is zavarják a ló közérzetét és fokozzák a fertőzés veszélyét.
Más tényezőkön kívül a rossz és túl meleg istállólevegő, valamint a nagyfokú porterhelés is felelős a légutak megbetegedésének gyakoribbá válásáért.
A napfény természetes spektruma erősen hat az anyagcserére és pozitív hatású az ellenálló és teljesítőképességre, továbbá a termékenységre. Fontos tehát, hogy az istállók kellő mértékben el legyenek látva megfelelő minőségű fénnyel. Az ibolyántúli sugárzás hatására pl. a ló bőrében D-vitamin keletkezik, ami számtalan anyagcsere-folyamatban fontos szerepet játszik. A napi és éves ritmusnak ezenkívül jelentős szerepe van pl. a szaporodás és a szőrváltás irányításában, ezért az istállóknak kellő nagyságú ablakaik legyenek, és a ló gyakran tartózkodjon a szabadban.
1.2 A vendégek kívánságai
A lovas vállalkozást különféle korú és társadalmi helyzetű vendégek látogatják. Valamennyien lelkesednek ugyan a lóért, de kívánságaik, elképzeléseik, ismereteik és lehetőségeik rendkívül eltérők.
A vállalkozás, amely lótartást vállal és/vagy lovagolni tanít, szolgáltató üzem, ezért új építmény tervezésekor vagy bővítésekor mindig figyelembe kell venni tagjainak és ügyfeleinek érdekeit. Például a következő szempontokat:
- A vállalkozásnak megfelelő iskolalovakra van szüksége.
- Gyermekek számára megfelelő pónik kellenek.
- A gyermekeknek és fiatalok számára tervezzünk helyiségeket, ahol anélkül játszhatnak, hogy másokat zavarnának.
- Az iskolalovak rendszerint nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, mint a magánlovak, és naponta többször rendelkezésre kell állniuk, ezért egyedi tartásra van szükségük.
- A lótartók közül azok, akik a természet közeli tartást kedvelik, előnyben részesítik a nyitott istállókat, illetve a csoportos kifutós tartást.
- A tenyészlovak, -kancák és csikóik tágas karámokat és nagyobb boxokat, illetve futóistállót igényelnek.
- A felnőtt lovasok lovaglás után szívesen ülnek össze és cserélik ki élményeiket, tapasztalataikat vagy vitatják meg problémáikat. Erre alkalmas hely a társalgó, lehetőleg a lovardára nyíló kilátással.
- A lovas sportolók elméleti tudásukat is gyarapítani kívánják. Az elméleti oktatáshoz, valamint különleges vizsgákra való felkészítéshez létesítsünk oktatótermeket.
- A versenyzők, lovaik versenyekre való felkészítéséhez, szabadtéri díjlovagló és ugratópályát is igényelnek.
- A nem versenyző lovas is értékeli a fedeles lovardán kívüli, vonzó lovaglási lehetőséget.
- A szilárd természetes akadályok (pl. földhányás, felugrás) a lovas kiképzésében alapvető fontosságú eszközök, ezenkívül a vadászidényre vagy összetett versenyekre való felkészülést, továbbá a fiatal ló alapkiképzését is szolgálják.
- Szép nyári estéket szívesen töltünk a szabadban. Az összetartozás érzését nagyban fokozhatja a közös este a grillsütő körül.
- Akik közvetlenül a munkából érkeznek a lovardába, öltözőhelyiséget és zárható szekrényeket igényelnek az átöltözéshez.
- A hajtósport szerelmeseinek hajtópályákra van szükségük, valamint megfelelő helyre a kocsi és a szerszámok tárolásához.
- A mozgássérült lovasokra is gondoljunk a bejáratok és egyéb építészeti megoldások tervezésénél.
A felsorolás természetesen a végtelenségig bővíthető.
1.3 A vállalkozás célja,
munkaerő-gazdálkodás
A legtöbb lovas létesítményt
- lovas- és hajtóegyesületek,
- hivatásszerű (magán-) intézmények,
- mezőgazdasági üzemek
működtetik. Valamennyire jellemző, hogy ott szolgáltatásokat nyújtanak (pl. lótartás és -ellátás, lovasok és lovak kiképzése). Ezek a vállalkozások nemcsak a környékbeli lovardáknak, hanem a többi sportnak és szabadidős elfoglaltságnak is konkurenciát jelentenek. A vállalkozónak tehát igyekeznie kell, hogy ajánlatát versenyképessé és legalább a kiadásokat fedezővé, sőt ha lehet, nyereségessé tegye.
A munkabérek az állandó költségek jelentős hányadát teszik ki, ezért a tervezéskor jó előre gondolni kell a jó munkaerő-gazdálkodási feltételek kialakítására, rövid utakra, a munkaterületek ésszerű elhelyezésére (pl. a takarmány és az alomanyag az istálló közelében való tárolására), a minél szélesebb körű gépesítésre stb. Így a lovanként átlagosan kb. 120 órányi munkaidő-felhasználás az ellátás (de nem az ápolás) gépesítésével (pl. szállítóeszköz, kitrágyázóberendezés alkalmazásával) lényegesen, akár a felére is csökkenthető. Az ésszerűsítésnek azonban megálljt parancsol, ha intézkedéseinket a ló jó közérzete vagy egészsége sínylené meg. Sem-mivel sem helyettesíthetjük reggelenként a ló és a jászol ellenőrzését.
Ezeket a meggondolásokat már a tervezés korai szakaszában tekintetbe kell ven-ni, az utólagos javítás vagy pótlás ugyanis meglehetősen költséges lehet. A későbbi bővítésekre is jókor gondolni kell, hogy az építkezés későbbi szakaszában elvégzendő munkálatok harmonikusan illeszkedjenek az eredeti tervhez és ne terheljék meg túlságosan a költségvetést.
Az építkezés megkezdése előtt minden lovas létesítményről részletes tervet kell készíteni, amely tartalmazza az épület valamennyi célját és lehetővé teszi az építkezés szakaszos menetét.
2. A TERVEZÉS ADATAI
2.1. Az igények meghatározása
A lovassportok iránti érdeklődés területenként nagyon eltérő, tapasztalatok szerint a mezőgazdasági területeken nagyobb, mint az ipari településeken. Hogy megítélhessük, az adott területen milyen igény mutatkozik a meglevő vagy újonnan létesítendő vállalkozások iránt, az alábbi tényezőket kell megismerni és figyelembe venni:
- a terület nagysága,
- a lakosság lélekszáma és korcsoportonkénti megoszlása,
- a területen található lovak és lovasok száma,
- vonzó lehetőség a tereplovaglásra,
- az úthálózatba való bekapcsolódás,
- a már működő lovas vállalkozások száma és nagysága,
- működésük hiányosságai és az ebből adódó lehetőségek,
- saját elképzelésünk vonzereje,
- más lehetőségek a lovak elhelyezésére (pl. parasztgazdaságokban),
- a terület egyéb sport- és más szabad-idős lehetőségei.
2.2. Az építkezés jogi feltételei
Az új építkezéseknek, bővítéseknek, át-építéseknek a lovas vállalkozás esetében is meg kell felelnie a rájuk vonatkozó jogi és építési előírásoknak. Rendelet szabályozza pl., hogy egy bizonyos területen egyáltalán létesíthető-e lovas vállalkozás. A szabályozás arra is kitér, hogy a szóban forgó létesítmény ne veszélyeztesse a köz-biztonságot, a közrendet, a tűzbiztonságot, az állatvédelmet stb.
2.2.1. Előzetes engedélyezés
Németországban az önkormányzatok az egész területet három zónára osztják: beépítési területre, belterületre és külterületre. A hazai jogszabályok jegyzéke könyvünk végén, a Függelékben található! Szabványboltokban beszerezhetők.
Beépítési terület. A települési önkormányzat az egész település területére hasznosítási tervet készít. Az ebben vázolt elképzelések többféle építési tervben valósulhatnak meg. A hasznosítási terv keretei között elkészített beépítési terv meghatározza, hogy adott terület milyen fajta hasznosításra szolgál. A lovas vállalkozások alapvetően "sportlétesítmények", a rendezési terv szerint tehát általános lakóterületen, különleges lakóterületen, falusi területen, vegyes területen, központi területen, ipari területen és az üdülés céljait szolgáló területeken egyaránt létesíthető. Ez utóbbin azonban csak akkor, ha a terület rendeltetésének meghatározásakor a sportcélokat (esetünkben a lovas vállalkozást) külön is megemlítették. Kivé-telesen engedélyezik a lovas vállalkozások működését a kistelepüléseken és az ipar-vidékeken, bár az utóbbi területeken szakmai szempontból nem javasolható. Az építésrendészet nézőpontjából lovarda létesítésére legmegfelelőbb az üdülőterület.
Belterület. Ha a lovas létesítmény olyan helyre épülne, amely összefüggően beépített területen fekszik, akkor a nem áttervezett belterületre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá. Itt az építési törvény szerint akkor engedélyezhető, ha a használat jellege, az építési mód és a telek beépített területe beleillik a közvetlen környezetbe. Ilyen területeken azonban nagyon zavaró lehet az istállószag.
Külterület. Ha a telek az összefüggően beépített területen kívül fekszik, beépítésére nincs meghatározott építési terv. Ahhoz, hogy a lovas létesítmény építése jogilag lehetővé váljon, a területnek áttervezetté kell válnia, vagyis az önkormányzatnak építési tervet kell készítenie.
2.2.2. Építési engedély
Ha az elképzelés a terv szerint engedélyezett, akkor megfelel az egyéb (stabilitás, tűzbiztonság, határtávolságok, ál-latvédelem, külalak stb.) rendeletekben szabályozott előírásoknak is.
2.2.3. Előzetes megbeszélés
Minden építési kérelmet tisztázó megbeszélés előzzön meg a tervet készítő építészmérnök és az önkormányzat építési osztályának tisztviselője között. Mielőtt a költséges építési kérelmet benyújtjuk, cél-szerű ún. előzetes építési elképzelés terjeszteni az építési hatóság elé.
2.2.4. Szomszédjogi vonatkozások
Ahol a jövőben szomszédjogi problémák várhatók (pl. a szomszéd panaszt tesz a szag, a zaj, a por, a legyek miatt), érdemes olyan megállapodást kötni, amely szerint a szomszéd terület tulajdonosa előre megszabott ellenszolgáltatás fejében köteles eltűrni az említett kellemetlenségeket. Egyetlen vállalkozó se hagyatkozzék szomszédjával szemben formai jogaira, sokkal inkább keresse a megegyezést a közvetlen és távolabbi környék lakosságával. A jól tervezett lovarda nem terheli, hanem gazdagítja a környezetét. A levegősen tervezett, kellemesen parkosított és szakszerűen vezetett lovarda "jó cégér".

Forrás: Mezőgazda Kiadó: LOVAR-DÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.
A könyv kapható a KÖNYVISTÁLLÓ-BAN, megrendelhető: Mezőgazda Kiadó, 1165 Bp., Koronafürt u. 44. Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu


Hirdetés
Hirdetés
   


Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés
Hirdetés

takarmánydinnye (Colocynthis citrullus [L.] Küntze)

a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, az étkezési görögdinnyéhez (Citrullus... Tovább

számjegyvezérléses szerszámgép

más néven NC (Numerical Control) gép olyan automata megmunkálógép, amely szánjainak... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.