„Sommet du végétal”

Hirdetés

„Sommet du végétal”

Pallaga Viktória
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A "Sommet du végétal" rendezvény a francia gabona- (AGPB), kukorica- (AGPM) és az olajos és fehérjenövény termesztők (FOP) szakszervezeteinek legnagyobb éves közgyűlése.
„Sommet du végétal”, Párizs, szántóföldi növények, növénytermesztés

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A Párizsban, 2006. július 13. és 15. között tartott rendezvényen elhangzott, hogy a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók jövedelme veszélyben van, többek között azért, mert a gazdák számviteli eredményének 90%-t a támogatások teszik ki. Megfigyelt tény az, hogy amennyiben a támogatás mértéke 5%-kal csökken, úgy a gazdák bevételeik 7-12%-os csökkenésével kell hogy számoljanak. A gazdák bevételeinek szintjét nagyban meghatározzák a terméseredmények. Mindennek alapján megfontolandó a kimondottan csak szántóföldi gazdálkodásra berendezkedett gazdaságok multifunkcionálissá tétele vagy a más növényi kultúra termesztésére való áttérés.
 
Elengedhetetlen, hogy a gazdaságok kellő kríziskezelési gyakorlattal rendelkezzenek. Fel kell mérni a klimatikus viszonyokhoz kapcsolódó kockázatokat, az árváltozásokból adódó esetleges nehézségeket, stb. Napjainkban a mezőgazdaságból élőknek szinte már vállalatvezetőkké kell válniuk, amely az egyre nagyobb méreteket öltő gazdasági formák miatt is szükségszerű. Fontos tehát megvizsgálni, hogy az adott cég milyen szintű nehézségekkel képes megbirkózni, illetve, hogy ezeket miképp lehet kivédeni, hogyan csökkenthető az esetleges veszteségek mértéke.
 
Mindezen túl állandó figyelemmel kell lenni a piaci változásokra, rendszeresen tájékozódni kell a fogyasztók igényeiről, és nyitottnak kell lenni arra, hogy ezeknek megfelelően alakítsuk a gazdaság tevékenységét. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy a gazdálkodók különféle intézkedések bevezetésével, illetve stratégiák alkalmazásával igyekeznek a piac bizonytalanságait kiküszöbölni (betakarítási biztosítás, a gazdaságok összefogása, a vis major eredetű veszteségek állami térítése, stb.). A jövőben arra is törekedni kell, hogy a gazdaságok egyre inkább a támogatásoktól függetlenül is működni tudjanak.
 
Arra vonatkozóan, hogy a jövőben milyen gazdaságok lehetnek igazán működőképesek, nincs egy általánosan elfogadható teória, hiszen ez függ a régiótól, az adottságoktól, stb. A gazdák sikere természetesen az ágazat más szereplőinek fejlődőképességétől is függ (pl. beszállítók).
 
A földárak alakulásával kapcsolatban a szakértők megemlítették, attól függetlenül, hogy a szántóföldi növénytermesztésből származó bevételek évek óta csökkenő tendenciát mutatnak, ez nem eredményezi a földárak csökkenését. Mindennek oka az, hogy olyanok is vásárolnak mezőgazdaságilag hasznosított földterületet, akik azt később más jelleggel szeretnék hasznosítani, illetve érkeznek a gabonatermelő vidékekre olyan érdeklődök, akik maguk is gazdálkodnak, de esetleg jobb anyagi feltételek mellett. Mindez nagy konkurenciát jelent a helyi gazdálkodók számára.
 
A rendezvényen felszólalt az 1927-ben az olasz Francesco Cassani által alapított "Same Deutz-Fahr" mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó cég franciaországi vezetője is. Megjegyzendő, hogy ez a cég Magyarországon is rendelkezik leányvállalatokkal, többek között Derecskén és Szolnokon. A cég franciaországi leányvállalatánál 50 alkalmazott és 3800 együttműködő munkatárs dolgozik. A szervezet tevékenységét további 300 területi képviselő segíti országszerte. Ez utóbbiakra azért van szükség, mert ezzel megoldható a gazdákkal való állandó és folyamatos kapcsolattartás. Legfőbb feladatuk, hogy biztosítsák a gazdák által megvásárolt gépek megfelelő szervízelését. Erre, valamint arra való tekintettel, hogy a technika világa állandóan fejlődik, részükre a cég folyamatos kereskedelemi és technikai jellegű továbbképzéseket biztosít. A gazdákkal való közvetlen kapcsolattartás igényeik felmérése szempontjából is fontos. A gazdák számára lényeges, hogy géphasználatuk minél takarékosabb legyen, a cég számára viszont a bevétel nagysága számít. Éppen ezért a cég egyrészt kínál olyan gépeket, amelyek energia- és üzemanyagfelhasználása takarékos, illetve amelyekkel optimalizálni lehet pl. a növényvédőszerek felhasználást, másrészt alapgépeket is gyártanak, hiszen nem mindenki érdekelt túlszofisztikált gépek megvételében.
 
A franciaországi képviselő megjegyezte azonban azt is, hogy a gazdák egyre gyakrabban állnak össze gépszövetkezetekbe, amely feleslegessé teszi a területi képviselők alkalmazását. Ezek a csoportosulások általában már alkalmaznak hozzáértő szakembereket.
 
A gépgyártók nagy többsége napjainkban arra törekszik, hogy a Kiotói Egyezménynek megfelelően csökkentse gépeinek CO2 és NO2 kibocsátását. A cég képviselője szerint viszont a tisztán repcéből készített üzemanyaggal az NO2 kibocsátás megnövekszik. Éppen ezért egyáltalán nem tartja biztosnak, hogy bármely gépgyártó cég ráállna ilyen üzemanyaggal működő gépek kifejlesztésére.
 
Felvetődött az a kérdés is, hogy költségtakarékossági szempontból hol lehet a kézi és a gépi munka határa. Ezzel kapcsolatban a szakértők úgy vélekedtek, hogy ez a határ csak az állandó költségek esetében húzható meg. Viszont azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gépesítéssel időt lehet megtakarítani, amelyet a gazda esetleg a családjára tud fordítani.
 
Cőte d'Or megyében, ahol a szántóföldi növénytermesztés jelentős, egyrészt környezetvédelmi megfontolásokból, másrészt gazdasági szempontok miatt zajlik a földterületek másodlagos összevonása. Míg korábban az átlagos gazdasági méret 18-20 ha körül alakult, ma ennek a programnak köszönhetően ennek nagysága eléri a 100 ha-t. A földek újabb összevonásával könnyebbé vált a nagyteljesítményű gépek használata. Ez idáig 25000 ha-t szerveztek újjá. Céljuk, hogy a jövőben ez tovább folytatódjék és évente legalább 5000 ha újjászervezésére kerüljön sor.
 
Az első birtokrendezésre a megyében 1707-ben került sor. A jelenlegi munka már bonyolultabb, hiszen itt már nem mikrogazdaságok összevonásáról van szó. Cél az is, hogy oly módon rendezzék a területeket, hogy azok szabályos geometriai formát adjanak a könnyebb megművelhetőség érdekében. A gazdaságok így versenyképesebbekké is váltak. - Megjegyzendő, hogy a gazdák közel 20%-a ellenezte e program beindítását.
 
Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a mezőgazdaságnak most már a fenntartható fejlődés keretei között kell működnie. Ez jelenti azt, hogy rentábilisnek kell lennie, meg kell felelnie a társadalom által az élelmiszerek minőségével szemben támasztott követelményeknek és a környezetvédelmi kihívásoknak (átláthatóbbá kell tenni a termelési módszereket). Tehát a mezőgazdaságnak teljesítenie kell az élelmiszer és nem élelmiszer célú termelési elvárásokat úgy, hogy ugyanakkor a környezetvédelmi kötelezettségeket is szem előtt tartsa. Ez utóbbi esetében a víz (nitrát, növényvédőszerek, foszfor), a talaj (talajerózió) és a levegő (üvegházhatású gázok) kedvező állapotának megőrzésére kell mindenekelőtt gondolni. Ennek a kihívásnak pedig úgy lehet megfelelni, hogy optimalizálni kell a termelés során felhasznált inputokat, racionalizálni kell a termelési módszereket, fel kell használni a genetikai kutatások eredményeit és megfelelő módon kezelni kell a kockázati tényezőket. Ma már számos olyan módszer létezik, amellyel ki lehet kalkulálni a talajba juttatandó műtrágya optimális mennyiségét. A kártevők ellen alkalmazni kell az integrált növényvédelmet.
 
A szántóföldi növények energiatartalmáról a következő adatok hangoztak el:
1 tonna szalma = 400 liter üzemanyag
1 tonna repce = 600 liter üzemanyag
1 tonna gabonamag = 420 liter üzemanyag
1 tonna fa = 420 liter üzemanyag
Mindezen túl 1 ha gabonanövény, illetve olajos- és fehérjetartalmú növény 4-6-szor több CO2-t képes megkötni, valamint 7-10-szer több energiát képes előállítani annál, mint amennyit elfogyaszt.
 
A francia gabonatermesztés teljes mértékben függ a világban végbemenő változásoktól, az élelmiszer, az energetikai és az alapanyag-termelési célú elvárásoktól. A mezőgazdaság kulcsfontosságú a bioszféra, az ökoszisztéma alakításában. A mezőgazdaság nemcsak termelő szféra, de az ökológiai rendszerek formálója is.
 
Az USA világkereskedelmi törekvései ma arra irányulnak, hogy az olyan országokban, mint pl. India és Kína minél nagyobb piaci részarányra tegyen szert, illetve az eddig megszerzett piaci részesedéseit megtartsa. Ezek az országok már nemcsak az alapanyagok nagymértékű felvevői, hanem már érdeklődnek a nagy hozzáadott értékű termékek iránt, sőt a biotermékek, illetve a bioüzemanyagok iránt is. Az USA a WTO keretén belül folytatott tárgyalásokon olyan stratégiát követ, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek exportjának kibővítését. Ezért a vámtarifák, illetve az érzékeny termékek számának jelentős mértékű csökkentése mellett érvel. Mindemellett támogatja valamennyi mezőgazdasági támogatás teljes felszámolását. Jelenleg az USA dolgozik az új mezőgazdasági kerettörvényén (Farm Bil 2007), amelyet viszont - addig, ameddig a WTO-s tárgyalások le nem zárulnak, - nem tud véglegesíteni. Az USA számára így két lehetőség kínálkozik: a kiadások csökkentésével továbbra is érvényben tartja a Farm Bil 2002-t vagy a 2003-as KAP reformhoz hasonlót hajt végre.
 
Brazília képviselője jelezte, hogy hazájában az élelmiszeripari szektor az, amely a leggyorsabban fejlődik. A GDP 30%-t teszi ki, a munkaképes lakosság 37%-t foglalkoztatja. Évente 60-120 millió tonna gabonát termel, az USA és az EU után a 3. legnagyobb gabonaexportőr. Legnagyobb felvevő országai a fejlődők közül kerülnek ki. Véleménye szerint az EU gátolja a brazil kereskedelem fejlődését. Brazília erősségei abban rejlenek, hogy van elegendő víz és föld a mezőgazdasági termeléshez. A mezőgazdasági technikák és technológiák állandóan fejlődnek (évente pl. 2-szer tudnak szóját betakarítani), a gazdaságirányítás, valamint a piacszabályozás fokozatosan javul. A bioüzemanyag termelés gyorsan fejlődik. Jelenleg évente 16 millió tonna bioetanolt állítanak elő. A felhasznált energiák 44%-a megújuló energiaforrásokból származik. Gondot jelent azonban a gazdaság egyensúlytalansága. A kamatláb 17%. Magasak a szállítási költségek. A szója eladási árának 40%-t ez teszi ki. Nagyon sok tennivaló akad még az egészségügyi kérdések terén is. Az USA-val kapcsolatban az a véleménye, hogy támogatási rendszerét az európaihoz hasonlóan kellene átalakítania.
 
Jean-Jacques Vorimore, a France Export Céréales elnöke kifejtette, hogy az USA kereskedelempolitikája túlzottan agresszív. Az erős dollár az amerikai exportnak kedvez. Elfogadhatatlan, hogy ennek a problémának a tárgyalását a WTO-ban nem tűzték napirendre. Mindemellett az USA számos közvetett mezőgazdasági támogatási formát alkalmaz. Nehéz elhinni, hogy az amerikai Szenátus valóban csökkenteni szeretné ilyen jellegű támogatásait. A 49-50 legszegényebb ország csak vesztese lehet a WTO-s tárgyalásoknak abban az esetben, ha az az eddig megszokott kerékvágásban halad. A fejlődő országokat nem szabadna egy kalap alá venni, mert ezen a kategórián belül több csoportot különböztethetünk meg.
 
Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte, hogy a felhalmozódott gabonakészletek nem okozhatják az uniós intervenciós rendszer felszámolását. Véleménye szerint a gabonaágazat Magyarországon rosszul működik. Uniós szakembereket kellene Magyarországra küldeni, hogy segítsék a magyar szakembereket az értékesítési lehetőségek feltérképezésében. A Duna hajózhatóságával kapcsolatban létező probléma kezelése pedig közös érdek, európai összefogást igényel.
 
Az amerikai képviselő közölte, hogy az USA a gyapottermelés után nyújtott támogatásokat eltörölte. Továbbá eltörölte a hosszú távú hitelek esetében nyújtott garanciát is, és jelenleg folyik az élelmiszersegély reformja.
 
A kongresszus egyik nagy eseményének számított az, hogy a rendezvényt szervező három érdekképviseleti szerv (AGPB, AGPM, FOP) ORAME név alatt egyesült és elnöke Philippe Pinta lett, aki az AGPB elnöke volt. Az új szervezet elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a francia Mezőgazdasági Minisztérium statisztikái szerint 1997 óta a szántóföldi növénytermesztésből élők jövedelme folyamatosan csökken. Ennek mértéke az előző évhez képest 2004-ben 5,5 % volt, 2005-ben pedig 22%. Ugyanakkor az inputok ára növekszik. Éppen ezért azzal a már többek által is megfogalmazott kéréssel fordult Bussereau miniszterhez, hogy a folyamatos likviditás érdekében járjon közbe az Unió Bizottságánál azért, hogy az uniós támogatások már 2006. október 16-tól kifizethetőek legyenek. Ez persze csak egy tűzoltásszerű segítséget jelent az ágazat számára. Mindezen túl szükséges annak szerkezeti átalakítása is. Véleménye szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó valamennyi gazda számára a több lábon állás rendszere nem jelenthet megoldást. Egy olyan méltányos és egyensúlyteremtő mezőgazdasági politikára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a gazdák a jövőben jó befektetőkké váljanak, illetve amely tisztán meghatározza a mezőgazdaságban megtermelt termékek új felhasználási lehetőségeit.
 
Az SPS rendszer bevezetését jónak ítélte, mivel az sokkal nagyobb mértékben kompenzálja a gazdákat. Támogatta Bussereau miniszter kezdeményezését az "elfekvő" SPS jogosultságok felkutatására és hasznosítására vonatkozóan. Azzal azonban nem értett egyet, hogy a jövőben az SPS jogosultságok adás-vétele után - a fiatal gazdákat leszámítva - adózni kell majd. Azzal sem ért egyet, hogy a tervezetek szerint a 3%-os tartalékkeretből csak a pályakezdő fiatalok, illetve a dohánytermesztéssel foglalkozók részesülhetnek. Véleménye szerint azt a mindenkori jogos igények szerint kellene szétosztani.
 
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az ágazat a közvetlen támogatások további csökkentését már nem lesz képes elbírni. Utalt ezzel arra, hogy a moduláció révén az első pilléres támogatások mértéke már 5%-kal csökkent, és tart attól, hogy Bulgária és Románia csatlakozása további 6-10%-os csökkenést eredményez majd. Kérte a minisztert arra, hogy Franciaországban ne kerüljön bevezetésre Tony Blair angol miniszterelnök 20%-os önkéntes modulációra vonatkozó javaslata.
 
Felhívta a figyelmet, amellett, hogy a WTO-ban jelenleg folyó tárgyalások nagymértékben veszélyeztetik a francia gabonaágazat helyzetét, az újonnan csatlakozott országok, legfőképpen Magyarország, még kedvezőtlenebb helyzetet teremtenek. Jelezte, hogy Magyarország a 2005-ben betakarított 13,2 millió tonna búzából, kukoricából és árpából 4,5 millió tonnát az intervenciós raktárakban helyezte el. Ezzel ellentétben Franciaország az 58,6 millióból csak 650 ezer tonnával, a teljes mennyiség mindössze 1,1%-val tette ugyanezt. Tart attól, hogy a magyarországi helyzet veszélybe fogja sodorni az unió intervenciós rendszerét.
 
Hangsúlyozta, hogy a jó befektetővé válás alapja, hogy a gazdák a társadalom elvárásainak meg tudjanak felelni. A termelést össze kell hangolni az igényekkel. Erre képesek a francia gabonatermesztők, főként az innovációk és a kutatási eredmények felhasználásán keresztül. Örömét fejezte ki, hogy a januárban hatályba lépett törvénybe végül is nem került be a nitrogén tartalmú műtrágya felhasználásnak megadóztatása, illetve azért, hogy ezzel ellentétben viszont az lehetővé teszi az esővíztárolók fejlesztését.
 
Nemrégiben indult be a Környezetbarát Növénytermesztési Terv megvalósítása. Ezzel az érdekeltek még inkább meg tudnak felelni a társadalom környezetvédelemmel kapcsolatban támasztott követelményeinek. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ez csak abban az esetben érheti el a célját, ha azt megfelelő mértékű büdzsével is támogatja a francia kormány. Erre évente legalább 200 millió euró-t kellene fordítani. A társadalom elvárásainak való megfelelés további feltétele a termelési struktúrák adaptációja, a gazdaságok szerveződésének előmozdítása, illetve hatékony kríziskezelési rendszer megvalósítása.
 
A GMO-król szólva felháborítónak tartja, hogy Franciaországban a GMO ellenzői évente átlagosan a kísérleti parcellák 50%-t megsemmisítik. 1998-hoz képest negyed annyi kísérleti parcellát találhatunk és számos kísérleti laboratóriumnak be kellett zárnia kapuit. Szeretnék elérni, hogy a törvényben előírt feltételek betartásával a gazdáknak is lehetőségük nyíljon GMO termesztésére. Jelenleg a francia parlament tárgyalja a koegzisztencia törvény- tervezetét. Ennek mindenképpen a tudományos kutatások eredményeit figyelembe véve kell elkészülnie.
 
Kérte azoknak a növényvédő szereknek sürgős engedélyezését, amelyekkel el lehet pusztítani azokat a gombabetegségeket is, amelyeket a régebbi szerekkel már nem lehet és amelyeket Európa bizonyos országaiban már 2-3 éve használnak.
 
Azért, hogy Franciaország a bioüzemanyagok 2010-re megfogalmazott célkitűzéseit el tudja érni, 2.300.000 ha-ról kell majd betakarítania gabonát és repcét. 2005-ben ezekből a növényekből 370 ezer ha-ról takarítottak be. Az elnök szerint ez az elvárás teljesíthető 1200 ezer ha ugaroltatott terület bevonásával, illetve 800 ezer ha jelenleg élelmezési célú gabonatermesztésre használt terület átállításával és az exportra szánt mennyiségek csökkentésével. Mint ahogy azonban azt az Európai Parlament is javasolja, növelni kellene az azon gazdálkodóknak folyósított támogatást, akik ilyen célzattal végzik tevékenységüket. Mindenképp támogatni kell a bioüzemanyagok tiszta felhasználását, többek között azért is, mert másképp nem érhető el az a 2010-re kitűzött cél, amely szerint az üzemanyagokba már 10%-os mértékben be kell belőlük keverni. A bioenergetika fogalmát nem meríti ki a bioüzemanyag, gondolni kell olyan lehetőségekre is, mint pl. a biohő és a bioáram. Franciaország szeretné elérni, hogy 2010-ben az elektromos áram 21%-a már ilyen jellegű forrásokból származzon. Sok reményt fűz a hamarosan megjelenő Biofűtőanyagokról szóló Tervhez. Franciaország már foglalkozik a bioalapanyagok, a "zöld kémia" kérdésével is. Ezzel kapcsolatosan várhatóan ez év végéig a kormány közzéteszi akciótervét.
 
Dominique Bussereau francia mezőgazdasági miniszter az elnök felszólalására reagálva elmondta:  Franciaország továbbra is küzd azért, hogy az EU főtárgyalója, Mandelson a WTO-val folytatott tárgyalások során ne lépje át a 2005. októberi memorandumban megfogalmazott mandátumát. Az Uniónak az eddig megtett felajánlásain túl már nem szabad újabb felajánlásokat tennie, illetve ezek mellett is csak abban az esetben szabad végérvényesen elköteleznie magát, ha ezzel egyidejűleg az USA nagyobb engedményeket tesz belső támogatásainak leépítése tekintetében, továbbá a Cairns-i csoport és az USA az exporttámogatásokat illetően követi a parallelizmus elvét, valamint, ha a nagyobb mezőgazdasági árukibocsátó országok jobban megnyitják piacaikat az ipari termékek számára. Ellenkező esetben az uniós preferencia és a KAP kerülne veszélybe.
 
A kiküldött SPS rendszerű támogatásigénylési dossziék 97%-át a gazdák időben visszaküldték. A 20%-os önkéntes moduláció rendszere nem kerül bevezetésre Franciaországban. A miniszter jelezte, mindent elkövet annak érdekében, hogy az uniós támogatásokat már október 16-tól ki lehessen fizetni, bár jelezte, hogy más tagországok, mint pl. Magyarország még a december 1-i határidőt sem tudják tartani.
 
A 2005/2006-os francia gazdasági év a gabona szempontjából kedvezően alakult. Nagyon kevés durumbúzát és szinte egyetlen tonna kukoricát sem tároltak be a gazdák intervenciós raktárakba. A miniszter elérte a Bizottságnál, hogy az exportintézkedéseket 2006. július 6-tól alkalmazni lehessen Franciaországban.
 
A gabonatermesztők helyzetének javítása végett vezette be a francia kormány a betakarítási biztosítást. Ilyen jellegű szerződést 60000-en kötöttek. Ennek finanszírozására, erre ez évre 30 millió eurót különítettek el. A növényvédőszerek használatával kapcsolatban Franciaország szeretné elérni, hogy ennek szabályozására szülessen uniós jogszabálykeret. A Környezetbarát Növénytermesztési Terv végrehajtására ez év második felére 14 millió euró, míg 2007-ben az Unió kofinanszírozásával 20 millió euró áll rendelkezésre.
 
A koegzisztencia törvény egy fontos kitételét képezi, hogy a GMO termelőknek kártalanítási alapot kell létrehozniuk, amelyből a hagyományos gabonatermesztőket ért esetleges károkat lehet finanszírozni.
 
A francia kormány elkötelezte magát, hogy 2008-tól az üzemanyagokba 5,75%-ban kell bekeverni bioüzemanyagot: Ennek a százalékszámnak 2010-re el kell érnie a 7-et, majd 2015-re a 10-t. Ennek érdekében az elmúlt egy évben 12 megyében 16 erre a célra szakosodott üzem felépítéséhez adtak ki engedélyt. A bioüzemanyagok tiszta hasznosítási lehetőségének vizsgálatára Bussereau miniszter megbízásából Alain Prost vezetésével június elején munkacsoport alakult.
 
Megjegyzendő, hogy a Kongresszuson a Magyar Vetőmag Terméktanács delegációja is részt vett.
 
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Hirdetés

Forrás: www.fvm.hu

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

vízmozgás

A víz helyzetváltoztatása, áramlása. A medrekben, csatornákban a prmanens v. a lejtés... Tovább

fruktóz (levulóz, gyümölcscukor)

a —>monoszacha-ridokhoz tartozó ketohexóz, szabad állapotban igen elterjedt mind a... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.