A mezőgazdasági anyagmozgatás jellemző pontjai

hirdetes

A mezőgazdasági anyagmozgatás jellemző pontjai

Kassai Zsolt, FVMMI GM Kht.
Instagram logo

KÖVESS MINKET

ISTAGRAMMON

A mezőgazdaságban a termelő ágazatokra éppúgy jellemző lett a logisztikai rendszerben történő gondolkodásmód, mint a gazdasági élet egyéb területein. Ezen belül az anyagmozgatás gépesítettsége is előtérbe került, hiszen a magas teljesítményszintet képviselő gépekkel támogatható a pontosság, gyorsaság és folyamatosság, így a termelés/termesztés technológia lépései a gazdálkodók számára is előnyöket biztosítanak az anyagmozgatással.
A mezőgazdasági anyagmozgatás jellemző pontjai
A mezőgazdaságban a termelő ágazatokra éppúgy jellemző lett a logisztikai rendszerben történő gondolkodásmód, mint a gazdasági élet egyéb területein. Ezen belül az anyagmozgatás gépesítettsége is előtérbe került, hiszen a magas teljesítményszintet képviselő gépekkel támogatható a pontosság, gyorsaság és folyamatosság, így a termelés/termesztés technológia lépései a gazdálkodók számára is előnyöket biztosítanak az anyagmozgatással.
Az anyagmozgatás munkafázisai jelentős időt, energiát, illetve költséget kötnek le, ezért napjainkban gépesítettségének fejlődése felzárkóztatást igényel. A vállalkozások rákényszerülnek a termelésszerkezet átalakulásával, hogy egyre nagyobb mértékben csökkentsék a kézi anyagmozgatást, ezzel a gépesítettségre helyeződik a hangsúly. Az anyagmozgató gépek közül mind a hazai gyakorlat, mind a világviszonylat a legelterjedtebben használt rakodógépei a szakaszos üzemű gépek. A mezőgazdaságban nagyarányú elterjedésüket az támasztja alá, hogy az anyagmozgatási folyamatokon belül pontossággal, áruvédelemmel és gyorsasággal végrehajtják a funkciójukból adódó feladataikat, illetve ezen túl az élő munkaerő megtakarítását is elősegíti. Sokrétű alkalmazhatóságukat bizonyítja, hogy a többszörösen végezhető funkciók - darab- és ömlesztett áruk emelése, átrakása, illetve kisebb távolságú mozgatása - alkalmazásával hozzájárult a rakodógép-park felújításához, illetve fokozatos lecseréléséhez. A magyar mezőgazdaság rakodógép állományának elöregedése az elmúlt években lelassult, mivel jelentős mértékben átalakult a szakaszos anyagmozgató gépek funkcionális működése, de ugyanakkor az elavult konstrukciók még mindig szerepelnek a gazdálkodásban. Pozitív irányvonalat mutat az elmúlt években növekvő számú rakodógép beszerzés, ezen belül is elsősorban a korszerű magajáró típusok elterjedése növekszik.
Az anyagmozgatás időbeli eloszlása a feladat nagyságának változása a mezőgazdasági termelés ciklusával függ össze. Ebből következően a növénytermesztés területén az anyagmozgatási feladat megoldása a gabona-betakarítási, ill. az állattenyésztő vállalkozások - azok közül is a szarvasmarhatartók - esetében az azt megelőző időszakban jelenthet először problémát. A szarvasmarhatartó gazdaságok esetében a szálastakarmányok nagy volumenben történő szállítása az alacsony térfogattömeg miatt jelentős szállítási- és rakodási kapacitást igényel. Ezt követően a gabona-betakarításnál a betakarítás agrotechnikailag optimális rövid időszaka miatt a szállításnak illeszkednie kell az alkalmazott nagy betakarító kapacitás kihasználásához. Hasonló a helyzet a silókukorica betakarítása esetén is. Az őszi növények, cukorrépa, kukorica esetében pedig még a rossz időjárási körülményekkel és talajviszonyokkal is számolni kell.
A mezőgazdasági anyagok eltérő térfogattömegűek, tehát az optimális teherbírás, illetve raktérfogat kihasználás nem minden esetben érhető el, illetve az optimalizálás ilyen szempontból sem egyszerű feladat. Mint az elmondottak alapján érzékelhető, az anyagmozgatás a mezőgazdaságban a termelés meghatározó része, és ezt a feladatot csak a termelési követelményeknek megfelelő műszaki-technológiai háttérrel lehet megoldani. Az alkalmazott technikai berendezések kapacitását a szállítási csúcsra kell méretezni. Ennek természetesen többféle megoldása lehet. Mindezeket az egyes termeléstechnológiai feladatok elemzésével lehet meghatározni. A mezőgazdasági szállítási feladataink csúcs időszakait alapvetően kultúrnövényeink betakarításához kapcsolódó munkák határozzák meg.
Az anyagmozgatási eljárások alkalmazásakor a szállítási körfolyamat - rakodás-szállítás-ürítés-üresjárat - pontos teljesülése minden esetben alapvető követelmény.
A szállítási technológia jelenleg traktorvontatású, egy- és kéttengelyes pótkocsikkal, illetve billenő szekrényes pótkocsis tehergépkocsi-szerelvényekkel kerül megvalósításra. Vagyis ez többségében egymenetes szállítási technológia. A magyar mezőgazdaságban alkalmazott szállítási és anyagmozgatási technológiák, illetve azok gépesítése a korábbi évek színvonalához képest jelentősen romlott. A korábbi termelési színvonalnak megfelelő szállító eszközök, így mind a tehergépkocsik és a hozzá kapcsolódó pótkocsik, mind a traktoros pótkocsik kiöregedtek, műszakilag elavultak. A többségében az egymenetes szállítási körfolyamatra épülő szállítás korszerűsítése szükségessé vált, hiszen az elmúlt évtizedekben a tehergépkocsis szállítás jelentősége meghaladta a pótkocsis szállításét.
A tehergépkocsis szállítás szerepe a közúton jelentős ma is Magyarországon. Ez visszavezethető a korábbi években szereplő szállítási kapacitásokra, mikor is a tehergépkocsis szállítási teljesítmény közel azonos volt a pótkocsis szállítással. Mára ez megváltozott, hiszen a mezőgazdaságban a szállítási körfolyamat változásának (már nemcsak az egyfázisú szállítási technológiák alkalmazása, hanem a két- vagy többlépcsőben végzett szállítási, anyagmozgatási munkák is terjednek) figyelembevételével a jelenlegi birtokstruktúra és kialakult termelésszerkezetben nő a traktoros szállítóeszközök használatának aránya. Az arányok ebben az irányban történő eltolódását a traktorok műszaki fejlesztése és a jogi szabályozás is elősegítette. A nagy mennyiségű szállítás, különösen az üzemen belüli anyagmozgatásnak, több mint 60%-a pótkocsikkal történik. A mezőgazdasági üzemek pótkocsi állományának mindenkori összetételét meghatározza az üzemeltető traktorok által vontatható összgördülő tömeg, illetve a rendelkezésre álló motorteljesítmény. Napjainkra a pótkocsi gyártók is megfelelő teherbírással és szilárdsági jellemzőkkel rendelkező járműveket gyártanak. Így a traktorvontatású - ömlesztett termények szállítására alkalmas - pótkocsik egy-, két- és háromtengelyes változatban, különböző teherbírással kerülnek kialakításraA betakarításhoz kapcsolódó szállítási feladatok jelentős hatást gyakorolnak mindkét technológia gépeinek kihasználására. A hazai gyakorlat napjainkban is a közvetlen, egyfázisú szállítási technológiát alkalmazza, míg a kétfázisú technológiai változat gyakorlati alkalmazása elhanyagolható, bár növekvő mértékű. A jelenleg alkalmazott közvetlen vagy egyfázisú szállítási technológia jellemzője, hogy a szemestermény átadása-átvétele álló helyzetben történik, s mivel ez az átvétel szakaszos jellegű, egy-egy szállítóeszköz rakománya csak több arató-cséplő gép ürítésével biztosítható. E közvetlen kapcsolat, illetve a szakaszos terményátadás miatt jelentős időveszteségek adódnak mind a betakarítógépek, mind a szállítóeszközök munkavégzésében. Kisebb üzem és termőterület esetén a betakarítás az arató-cséplő gépek egyedi üzemeltetésével történik még akkor is, ha a betakarítás agrotechnikailag optimális időszaka nem tartható be és az minőségromlást eredményez. Ezekben az esetekben a szállítás traktoros pótkocsikkal történik.
A mezőgazdasági anyagmozgatásban hosszú ideje megfigyelhető irány a tehergépkocsis szállítás arányának növekedése a nagyobb szállítási távolságok esetén (~30-100 km), míg a traktoros pótkocsik segítségével végrehajtott szállítás a kisebb (~5-30 km) távolságok esetén. Az elkövetkező években várhatóan tovább csökken a tehergépkocsis szállítás aránya a traktorvontatású szállító eszközökkel szemben. A szállító járművek energetikai és gazdaságossági kihasználását több irányban is befolyásolhatják a gazdálkodók. A teljesítmények növelését lehetővé teszi a nehéz és középnehéz univerzális traktorok jelentős arányú elterjedése az anyagmozgatás területén is, mivel e gépek lehetőséget biztosítanak a ~10-20 t teherbírású mezőgazdasági pótkocsik alkalmazásához, mindamellett a szállítási sebesség is növekszik (~30-40-50 km/h traktoros pótkocsik esetén is). A traktoros szállítás jelentőségét indokolja az is, hogy a traktorok évi munkaidejük ~35-40%-ban szállítási munkákat végeznek. Az anyagmozgatási folyamatokban való részvételük csökkentése kedvezőtlen hatást gyakorol a traktorok éves kihasználására, ami a traktoros munkavégzés költségeit is növelheti.
A mezőgazdasági anyagmozgatás során az alábbiakban foglalhatók össze a fejlesztési irányok, illetve az alkalmazási trendek, így a mezőgazdasági anyagmozgatásban előtérbe kerülnek a
- 40-50 km/h sebességgel haladó univerzális, illetve nehéz univerzális traktorok,
- ezekhez a traktorokhoz kapcsolható, nagy teherbírású, alacsony nyomású gumiabronccsal szerelt pótkocsik,
- a technológiai igényeknek megfelelő változatban szerelt tandem futóműves, ikertengelyes, valamint a két- és a háromtengelyes, rugózatlan, illetve a rugózott pótkocsik,
- a gyűjtő-átrakó kocsik alacsony nyomású gumiabroncsainak nagy felfekvő felülete következtében a fajlagos talajterhelés értéke jelentősen csökkenthető,
- a gyűjtő-átrakó kocsik ürítési teljesítménye közel azonos az arató-cséplő gépek ürítő csigájának teljesítményével, tartálya pedig 2-3 kombájn tartály térfogatát képes befogadni,
- a rakodó-géppark megújításánál kisebb szerepet kapnak a korábban nagy darabszámban üzemeltetett forgórakodó gépek,
- jelentős szerephez jutnak a csuklós kormányzású homlokrakodó gépek, illetve a teleszkópos homlokrakodók.






hirdetes

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

csumiz (Setaria italica [L.] convar, maxima Alef.)

a pázsitfüvek családjához tartozó, Kínában régóta, nálunk csak az 1930-as évek óta... Tovább

kárász (széles k., Carassius carassius)

a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó, a ponttyal közeli rokonságban álló hal.... Tovább

Tovább a lexikonra