A paraffin ridegségén hőre lágyuló műanyagok adagolásával próbálnak segíteni. A mikrokristályos paraffin elegyekhez polietilén, polipropilén, kolofóniumgyanta vagy leggyakrabban etilénvinilacetát anyagot különböző arányban adva, különféle nyitott idővel rendelkező ún. forró olvadékok vagy más kifejezéssel meleg ömledékek előállításhoz vezetnek.
A vegyipar ataktikus polipropilénből is gyárt különböző jóminőségű hot-melteket.
A többféle célra alkalmazható (ragasztó, vízgőzzáró) hot-meltek hajlékony és jól záró bevonatot szolgáltatnak, kiküszöbölve a lepergés veszélyét.
Töltött ostyák, kekszek, hosszú ideig frissen való eltarthatóságát biztosító csomagolóanyagának bevonókomponense a hot-melt anyag.
Polietilénnel bevont papírok
Hazánkban az ITA papír pótlására gyártják a polietilénnel bevont papírt, extrúziós rétegeléssel. A magömlesztett polietilén felülről függönyszerűen bevonja az alatta elvezetett papírt, rendszerint nátronpapírt. A felvitt polietilén réteg 15-20 g/m2. A kész papír elnevezése "polisol" papír, - nedvességre érzékeny anyagok burkolására használják.
Többrétegű papírzsákok egyik rétegét polisol-papírral szokták helyettesíteni, s ekkor a kész zsákot polisol-zsáknak nevezik.
Ládák bélelésére is használják, bár hatékonysága nem éri el az ITA papír vízgőzzárását, de a termék tisztasága nagy előny.
A hazailag gyártott polietilénnel bevont termékek közül a legfőbb típusok a következők:
70 g/m2 nátron+20 g/m2 PE
80 g/m2 nátron+20 g/m2 PE
90 g/m2 fotoadjusztáló+15 g/m2 PE
75-80 g/m2 nyomópapír+20 g/m2 PE
40 g/m2 műszaki nátron+15 g/m2 PE+9µm
alumíniumfólia.
Ezeket részben közvetlenül felhasználhatják valamilyen burkoló csomagolási feladat megoldásához, részben további feldolgozással teszik erre alkalmassá. Ez lehet zacskógyártás, nyomtatás vagy keskenyebb csévékbe való feltekercselés (bobinázás). Hazánkban PE-nel bevont papírokat max. 1600 mm-es szélességben gyártanak.
A PE-nel bevont papír jó vízgőz zárása mellett gáz- és aromazárás szempontjából nem megfelelő. Ugyancsak nem alkalmas zsír-, olajtartalmú anyagok csomagolására.
PVDC diszperzióval bevont papír
A PVDC vizes diszperziójával bevont papírok vízgőz és gázzárása nagyon jó, ugyanakkor zsírállósága is megfelelő. Hegeszthetősége a felvitt bevonat vastagságától függően megbízható. Ezért tasakokat is szokta belőle készíteni. Hazánkban több kutató és fejlesztőmérnök foglakozott a papírok gyártásával, melyet éveken keresztül jó minőségben állítottak elő.
A bevonóanyag importból származik, legismertebb márkanevek: DIOFAN (német), IXAN (francia).
A diszperziókkal egyenletes, jól záró bevonat készíthető két vagy három rétegben való felvitellel azért, hogy az egyes rétegek száradás közben kialakult hibahelyeit a következő réteg elfedje. A bevont felület fényes, színtelen vagy enyhén sárgás színű, rugalmas, jól tűri a hajtogatást. Egészségre ártalmatlan, nem tűzveszélyes. Főleg élelmiszerek, erős illatanyagot tartalmazó fűszerek, szárítmányok vagy zsírtartalmú porok (pl. levespor) csomagolására használják.
Szilikonozott papír
A szilikonozott papírokat öntapadó papírok, műanyag fóliák (címke, szalag) ragasztórétegének lefedéssel való védelmére vagy tekercselt szalagok hátoldalát bevonva ugyancsak abból a célból alkalmazzák. Ezen kívül ragadós anyagok (bitumen, cukorka) csomagolására is használják.
A szilikon bevonatot alkotó polikondenzációval képződött makromolekulák vázát Si és O atomok alkotják (sziloxán váz).
(scan)
Sziloxán váz
A bevonatokat szerves oldószeres oldatból, vizes diszperziókból vagy oldószer mentesen hordják fel a papírra. A két utóbbi esetben a tűzveszély, valamint az egészség károsodása jóval kisebb a gyártásnál. A szilikonok vékony rétegben felhordva egyenletes, zárt fényes bevonatot alkotnak a papír felületén. Szárazon 0,5 - 2 g/m2 szilikonréteget szoktak alkalmazni. Az alappapír tömör, pórusmentes, kevéssé szívóképes pergamin vagy simított nátronpapír.
Inhibítoros papír
50-70 g/m2 nátronpapírt nagy gőztenziójú N-tartalmú anyaggal (pl. diciklo-hexil-ammóniumnitrit) vonnak be. A gőzfázisú inhibítor (VPI, Vapour Phase Inhibítor) a papír felületéről szobahőmérsékleten kismértékben szublimál és gőzei a becsomagolt fémtárgy felületén lecsapódva gátolják annak korrózióját. A hazánkban gyártott anyagok neve Korrozal és Korropack. Előbbi vas és acéltárgyak megóvására szolgál, az utóbbit alumínium védelmére is ajánlják.
Egyéb színes fémek (Cu, Ni, Cd) védelmét csak importból származó inhibítoros papírokkal lehet megoldani.
Vízgőzre érzékeny anyagok védelmét úgy is biztosítják, hogy az inhibítoros papír hátoldalára polietilén réteget visznek fel (Korrozal PE és Korropack PE). A polietilén bevonat megakadályozza a közvetlen páralecsapódást és védelmet nyújt csepegő víz ellen is. Nagy előnye, hogy lehetővé teszi a hegesztéses zárást.
Mechanikailag kezelt papírok
A mechanikai kezelés hatására a papír anyagában nem történik kémiai átalakulás, de változik rugalmassága, nyúlása, volumenitása, s ezáltal mozgáscsillapító hatása, távolságtartása, tehát védőhatási bizonyos mértékig megnő.
Golyós vagy bütykös papír
100-140 g/m2 tömegű srenc csomagolópapírból vagy kívánság szerint jobb minőségű fehér színű papírból készül, mindkét oldalon váltakozva kiemelkedő gömbsüveg alakú kidudorodásai révén jó párnázó tulajdonságú. Burkoló csomagolóanyagként és mozgás-csillapító lapként (gyümölcs, desszert) vagy egyéb elemként használják. Íves alakban vagy tekercsben gyártják.
1. ábra.
Golyós-bütykös papír
Krepp-papír
Kreppelésen a papír sűrű, apró keresztirányú ráncosítását értjük. Ezzel az eljárással a papír rugalmas lesz és jobban nyúlik. Kétféle kreppelés ismert, a száraz és a nedves eljárás. A készterméket csomagolási, díszítési és egészségügyi célokra használják. Csomagolási célra műszaki nátron, díszítésre a "díszítő krepp" elnevezésű papírt használják.
Ez utóbbi alappapírja a 20 g/m2-es famentes szalvétapapír, melyet nedves eljárással kreppelnek, s közben a papírt színezik. Az utóbbi időben virágcsomagolásra leterjedten használják.
A ráncok magasságát és minőségét a szerszámok megválasztásával és gép sebességével változtatni lehet. A kreppelt papír négyzetmétertömege 30-33 g/m2.
Csomagolási célra 70 g/m2 tömegű műszaki nátron papírt először megnedvesítenek enyvtartalmú vizes fürdőben, majd fűtött hengeren kissé megszárítják, végül egy torlasztó acélkaparó segítségével ráncosítják. A kész papír nyújthatósága 7-12% lesz.
A feltekercselést lazán végzik egy feltekercselő tengelyre. A kreppelt papírból a felhasználásnak megfelelő különböző szélességű tekercseket alakítanak ki. Az alkalmazásnál géppel vagy kézzel végzik a burkolást.
A műszaki krepp-papírt paraffinnal impregnálva fémtárgyak korrózióvédelmére használják.
Vattapapír
Több egymásra helyezett száraz kreppelési eljárással gyártott, enyhén ráncosított famentes papírlapból készül. Nagy szívóképességű puha papír, melyet különböző vastagságban préselve, méretre vágva, elsősorban egészségügyi célra, de a csomagolásban mozgáscsillapításra is használnak. Karcolásra, dörzsölésre érzékeny termékeknél, gyógyszereknél, kozmetikumoknál, óráknál, ékszereknél is alkalmazzák. Dobozos bonbonoknál mozgáscsillapító betétként, esetleg nyomtatva vagy díszítőpréseléssel ellátva is megtalálható.
Lyukasztott csomagolópapír
140-180 g/m2-es srenc csomagolópapírból készül, 6-7 mm átmérőjű, egymástól 300 mm távolságban lévő lyukakkal. Készülhetnek színes papírból is.
Szellőzést igénylő termékek (gyümölcs, zöldség) csomagolására használják.
Hullámpapír
A mechanikailag alakított papírok között legnagyobb jelentősége a hullámosítással formált és sima papírokkal társított anyagoknak van.
A hullámosítást gőz bevezetésére alkalmas, belül üreges, kívül bordázott, a tengelyirányban evolvens hornyokkal rendelkező hengereken végzik. A hornyok különböző profillal rendelkezhetnek. A papírnak bordák közé történő belekényszerítésére tartóvillák szolgálnak, de újabban vákuum segítségével még kontúrosabb profilok állíthatók elő. A papír préselés és hőhatás következtében felveszi a profilnak megfelelő hullámalakzatot. A hullámosított papírt hullámrétegnek nevezik. Abban az esetben, ha a hullámok élére egy sima réteget ragasztanak, hullámpapírt nyernek.
Kép
A hullámalakzatok jellemzésére szolgál a hullámmagasság és a hullámosztás.
2. ábra
Hullámosítás jellemzői
h hullámmagasság
l hullámosztás
A gyakorlatban többféle hullámalakzatot szoktak gyártani (szinusz, trapéz). A hazánkban használatos hullámosítás jellemzőit a 1. táblázat mutatja be.
Hullámjelek | Megnevezés | Hullámmagasság (mm) | Hullámosztás (mm) |
A | durva | 4,8-4,85 | 8,2-8,7 |
B | finom | 2-2,8 | 5,5-6,0 |
C | közép | 3,5-3,7 | 6,8-7,4 |
E | mikro | 1,1-1,4 | 3,2-3,4 |
1. táblázat
A hullámosítás jellemzői
A hullámpapírokhoz felhasznált anyagok:
- Fluting: a hullámréteg papíranyaga, 40-70% félcellulózt és 60-30% papírhulladékot tartalmaz. Keményítő hozzáadásával tulajdonságai javíthatók,
- Kraftliner: a fedőréteg anyaga szulfátcellulózból készült,
- Duplex vagy testliner: a fedőréteg anyaga, kétfajta (szulfátcellulóz és papírhulladék) anyagból készült kartonok. Szilárdsági értékei kisebbek a kraftlinernél,
- Srenc hulladékpapírból készül papír, egyaránt használják fedő és hullámrétegként.
Az elkészített hullámpapírokra jellemző jó párnázó tulajdonságuk, így villanykörték, fénycsövek burkoló csomagolására használják. Fehérített papírból bonbonok párnázóanyagként szolgál.
Hajlékonyfalú papír csomagolóeszközök
Jellemző, hogy nem rendelkeznek határozott térformával. A csomag alakját a csomagolóeszköz szerkezete mellett a betöltött termék mennyisége, szemcsemérete, alakja határozza meg. Többnyire por, szemcsés és darabos termékek csomagolására szolgálnak. A papír nemesítésével és társításával az alkalmazás bővíthető nedvesség, fény és oxigénérzékeny termékek csomagolására. Különleges zárási megoldással védőgázas csomagolások kialakítására is alkalmas. Ide tartoznak a tasakok, zacskók, zsákok és reklámtasakok.
Tasakok
Általában kismennyiségű termékek befogadására szolgáló négyszögletes alakú, három oldalán zárt egy-vagy többrétegű csomagolóeszközök. A csomagolt termék a tasak űrtartalmát nem tölti ki teljesen, ezért megtöltve is lapos. A becsomagolt kis tömeg és a csekély igénybevétel miatt általában kisebb négyzetmétertömegű, vékony papírból készülnek. Egy vagy két rétegből gyártják, béleletlen, ill. bélelt kivitelben. Utóbbiakra akkor van szükség, ha a termék illatanyagát kell megvédeni vagy kiszáradás, ill. avasodás ellen kell biztosítani a terméket. A töltőnyílás rendszerint a tasak keskeny oldalán van. A megtöltött tasakok kézzel is leragaszthatók, de nagyobb mennyiségek csomagolása esetén gépi töltésre és zárásra van szükség.
A tasak anyaga:
50-70 g/m2 finomcsomagoló-papír
50-60 g/m2 nátron-csomagolópapír
30-40 g/m2 pergaminpapír
50 g/m2 havanna papír
A töltőnyílást töltés után ragasztással, hegesztéssel vagy prégeléssel zárják.
A tasakokat fűszerek, sütőporok, levesporok, teák, gyógynövények, porfestékek stb. csomagolására használják. A tasakoknak két csoportja van. A kettőt az előállítás technológiája is megkülönbözteti egymástól.
Az oldalhajtott tasakok gyártása szakaszos, míg az alulhajtott tasakoké folyamatos.
3. ábra
Oldal - és alulhajtott tasakok
Az oldalhajtott tasakokat Flach rendszerű tasakoknak hívják. Ez maximum 150 g termék befogadására alkalmas.
Az alulhajtott, ún. Perfekt tasakokat automata berendezésen tekercsből készítik. A gyártógép összeköthető nyomóművel is. Így ezeket igényesebb csomagolások kielégítésére is alkalmazzák.
Papírzacskók
Nagyobb tömegű termékek befogadására alkalmas 100 g-tól 10 kg-ig.
Egyik első változata a téglalap palástú, sodrással kialakított tölcsér alakú zacskó. A kiskereskedelemben kézzel állították elő, az iparban géppel készítették.
4. ábra
Tölcséres zacskó
Manapság nagyüzemi módon már nem gyártják. Az utóbbi időben a kiskereskedelemben is veszített jelentőségéből. Utcai árusításnál (sült gesztenye, pattogatott kukorica) még megtalálható.
Sima zacskó
A sima zacskóra jellemző a palást hosszanti ragasztása. Betöltésekor tapasztalható, hogy a termék a zacskó sarkát nem tölti ki, ezért ezt betűrik.
5. ábra
Sima zacskó
Oldalt redőzött sima zacskó
Az oldalt redőzött zacskó megtöltéskor egyenletesen kitágul. A termék jobban elhelyezkedik a zacskóban és az azt igénybe vevő feszítő hatások kevésbé érvényesülnek. A betöltött zacskón mintegy általp képződik, így a zacskós termék önmagában is felállítható.
6.ábra
Sima talpas és redős-talpas zacskó
Redős-talpas zacskó
A betöltött termékek a talprészre biztonsággal felállítható. Mivel nagyobb tömegek befogadására készül, ezért jobb minőségű papírból gyártják. Amennyiben a becsomagolandó termék illékony vagy zsírtartalmú tulajdonságú, célszerű két rétegből készíteni a zacskókat. A belső réteg pergamin, havanna vagy pergamenpótló papírból készül, ha nagyobb mechanikai védelmet akarnak biztosítani, a külső réteget alumínium - vagy műanyag fóliával társítják.
A zacskókkal szemben támasztott követelmények közül fontos a méretpontosság, a jó talpkiképzés és a rétegragasztás. A ragasztás szilárdsága azonos legyen a réteget alkotó papíranyag szilárdságával.
Reklámtáskák
A kiskereskedelmi forgalomban megvásárolt áruk elvitelére szolgál. Többféle néven ismeretes, pl. divattáska, reklámtasak, stb.
Különböző méretben és konstrukcióban készül, így sima, redős, talpas és redős-talpas konstrukcióban, a termékgyártó vagy forgalmazó vállalat többszínnyomású grafikájával és szövegével.
Megfogására különféle fülmegoldásokat, pl. a nyitott rész széléhez közel kimetszett fogónyílás vagy felragasztott megfogófül vagy betűzött, sodrott textilzsineget alkalmaznak.
7. ábra
Reklámtáskák papírból
Papírzsákok
A papírzsák múlt század végén jelent meg a kereskedelemben. Jelentőségét növelte az első világháború idején bekövetkezett juta- és gyapothiány. A korszerű ipari és mezőgazdasági termelés növekedés növelte szerepét. Ma már igen sok területről kiszorította textilzsákokat mind kedvezőbb árával, mind műszaki tulajdonságainál fogva. A papírzsákot felhasználják cement, cukor, műtrágyák, vegyi termékek, ásványi anyagok, stb. csomagolására. Gyártásához jóminőségű nátron csomagolópapírt használnak, általában 10 kg fölötti tömeg befogadására. Három-hét réteg nátronpapírból készül. Egy-egy réteg műanyag, pl. polietilénfóliával társított papírral is helyettesíthető.
A minimális zsákméret a hosszúsági és szélességi méretek szorzata, min. 2700 cm2. A papírzsák rétegszámának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a többrétegű zsák ellenállása mechanikai hatásokkal szemben nagyobb mint a kisebb rétegszámúé, még akkor is, ha a papírrétegek együttes négyzetmétertömege azonos.
A papírzsák megismerése szempontjából néhány alapvető fogalom meghatározás szükséges:
- Zsákhüvely: a papírzsák méreteinek megfelelően szabott, hajtogatott, ragasztott lapos papírtömlő,
- Zsáktalp: a papírzsák hajtogatással és ragasztással lezárt vége. A keskenytalpú papírzsák talpszélessége 120 mm vagy ennél kisebb, a szélestalpú papírzsák talpszélessége 120 mm-nél nagyobb,
- Fenéklap: a zsáktalp kialakítása és leragasztása után a talp felületére ragasztott azonos méretű papírlap,
- Belső fenéklap: a zsáktalp belső felületére ragasztott papírlap,
- Lezáró fenékrész: a papírzsák külső papírrétegének azon része, amely az átlapoltan kiképzett talp leragasztása után a zsáktalpat takarja,
- Szelepcédula: a szelepes papírzsák szelepnyílásába beragasztott téglalap alakú papírlap,
- Szelephüvely: a töltés céljára szelepes papírzsáknak a szelep nyílásába beragasztott papírtömlő,
- Zsákredő: a ragasztással kiképzett zsákhüvely két egymással szemben lévő oldalán hajtogatással kialakított redő,
- A zsákhüvely vonalragasztása: a zsákhüvely egyenként átlapolt szélű papírrétegeinek rétegenkénti folytonos vonalú, hosszirányú összeragasztása,
- Zsákhüvely pontragasztása: a többrétegű zsákhüvely papírrétegek szaggatott vonalú keresztirányba végzett egymáshoz ragasztása.
A zsákhüvelyt képező rétegeket rétegenként egymáshoz viszonyítva legalább 10 mm-rel eltolva vonalragasztással úgy kell egymáshoz ragasztani, hogy a vonalragasztás a zsákhüvely szélességi méretének közepére jusson. A rétegek méretei belülről kifelé haladva kismértékben növekednek. Így a betöltött anyagból származó első lökésszerű terhelést a legbelső réteg veszi fel és mielőtt az felszakadna, a terhelés fokozatosan csillapítva jut a további rétegre.
A papírzsákot a zsákhüvely készítésével azonos folyamatban nyomtathatják. Korábban csak egy színnel és egy oldalon, manapság több szín nyomtatások is készülnek. Különböző tulajdonságú termékek csomagolására és a várhatóan eltérő tárolási, szállítási, kezelési igénybevételekre többféle erősségű és típusú papírzsák gyártható.
A minőséget a következő tényezők határozzák meg:
- a felhasznált papír minősége,
- rétegszám
- a papírzsák mérete,
- a papírzsák konstrukciója.
(forrás: Papír-Press Egyesülés - Kerekes Titusz, 2000.: Bevezetés a csomagolástechnikába I.)
Forrás: Agrárágazat