Hajlamosító tényezők a brojlercsirkék légzőszervi megbetegedéseinél, szindrómák, megelőzés

Hirdetés

Hajlamosító tényezők a brojlercsirkék légzőszervi megbetegedéseinél

Dr. Hováth Papp Imre
Hirdetés

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

A modern tenyésztői munka eredményeképpen a ma tartott broilercsirkék hihetetlen genetikai képességekkel bírnak. Nagyobb termelők esetén mindössze 43-45 nap leforgása alatt 2,4-2,5 kg-os vágási súlyt érhetnek el, 1,7 kg/kg-os takarmányhasznosítás mellett. Ez a nagy teljesítmény azonban ideális elhelyezést, takarmányozást, betegségmegelőzési programot és irányítást kíván, elérése érdekében nem engedhető meg, hogy akár egyetlen nappal is hosszabb legyen az elkészülési idő.
Hajlamosító tényezők a brojlercsirkék légzőszervi megbetegedéseinél, szindrómák, megelőzés
A modern tenyésztői munka eredményeképpen a ma tartott broilercsirkék hihetetlen genetikai képességekkel bírnak. Nagyobb termelők esetén mindössze 43-45 nap leforgása alatt 2,4-2,5 kg-os vágási súlyt érhetnek el, 1,7 kg/kg-os takarmányhasznosítás mellett. Ez a nagy teljesítmény azonban ideális elhelyezést, takarmányozást, betegségmegelőzési programot és irányítást kíván, elérése érdekében nem engedhető meg, hogy akár egyetlen nappal is hosszabb legyen az elkészülési idő.
A modern fajták szükségletei sokkal magasabbak, mint néhány évvel ezelőtt. Amennyiben nem biztosítjuk számukra a megfelelő szükségleteket, a madarak teljesítménye nem fogja elérni a fent említett teljes fejlődési potenciált. Bár a genetika megfelelő, a kulcsfeltételek és szükségletek minőségi kielégítése nélkül a madarak teljesítménye messze elmarad a fajtától elvárható szinttől.
Különösen fontos a tartáskörülmények, a menedzsment minőségének biztosítása. Még kiváló genetikai adottságokkal rendelkező csirkéktől sem várhatunk el megfelelő növekedést, ha a tartási körülmények hiányosságot szenvednek. Sokunk több évtizede foglalkozik broilertartással, de vajon ténylegesen képezzük-e magunkat és munkatársainkat, hogy képesek legyünk egy újabb gazdálkodási szemléletre és arra, hogy a rendkívül gyorsan változó fajták igényeit megismerjük, és azokat a lehető legnagyobb mértékben kielégítsük?
Eleget tudunk-e, vagy akarunk-e fordítani olyan szükséges eszközökre, melyek hozzásegítenek a fenti képességek eléréséhez?
Az elmúlt évtized tenyésztői munkája a színhús arányának gyors növekedésére helyezte a hangsúlyt, eredményeképpen a modern broilercsirkék izomhányada jelentősen megnövekedett, azonban a működését támogató szervrendszerek nem növekedtek hasonló arányban. Ez különösen érvényes a légző-, keringési-, váz-, és emésztőrendszerre. Az új szindrómák - hirtelen szívhalál, tibiális chondroplasia, hasvízkór - megjelenése a fenti szervek elégtelen teljesítményének a jelei. Ideális feltételek mellett valószínűleg nem lenne jelentőségük, de a gyakorlatban, különösen rosszabb feltételek, nagyobb stresszhatás esetén, a madarak ellátása hiányt szenved, és megjelennek a fent említett problémák.
A broilercsirkék egyre inkább érzékenyek környezetük iránt. Mindannyian ismerjük a környezeti hőmérséklet jelentőségét. Igyekszünk minden eszközzel elérni, fenntartani a megfelelő nevelési hőmérsékletet. A 2., 3. héten hajlamosak vagyunk az istállókat teljesen zárva tartani - különösen éjjel - annak érdekében, hogy megakadályozzuk azok kihűlését. Ugyanakkor a környezeti tényezők másik kulcsfontosságú faktora a levegő minősége. A rossz minőségű, elégtelen mennyiségű levegő az oxigénellátottság relatív csökkenéséhez vezet, és a légzőszervek, valamint az immunrendszer károsodását vonja maga után.
A levegő minőségében rendkívül fontos az ammóniakoncentráció. Ha magas a levegő ammóniatartalma, romlanak a gazdaságosságot alapvetően meghatározó paraméterek, mint például a növekedési erély, a leadási súly, a színhúskihozatal, a takarmányhasznosítás, és különösen fontos az elhullási százalék szempontjából.
Az ammóniát az alomban élő baktériumok termelik, melyek elbontják a kiürített anyagcseretermékeket. Ezek legfontosabb nitrogéntartalmú összetevője a húgysav. A baktériumok ureáz enzimük segítségével bontják a húgysavat, miközben ammóniát szabadítanak fel. Az ureáz mint minden enzim, csak bizonyos környezeti feltételek mellett működik hatékonyan. Aktivitását befolyásolja az alom nedvessége, hőmérséklete, kémhatása. Optimális pH tartománya 8,5-9 között van. Az alacsony pH érték csökkenti az ammóniatermelést. A nedves környezet, a nedves alom elősegíti a baktériumok szaporodását és ureáz aktivitásuk növekedését. Nehéz elképzelni, de tízezer broiler felnevelési idő alatti vízfogyasztása mintegy 80 ezer liter, amelynek túlnyomó része végül is az alomra kerül! Ezt az óriási vízmennyiséget el kell távolítanunk, méghozzá a ventillációs rendszer segítségével. Márpedig, amennyiben bezárjuk istállóinkat a hőveszteség elkerülése érdekében, megakadályozzuk a vízpára eltávolítását, amely viszont az alom átnedvesedését, az ammóniakoncentráció növekedését vonja maga után.
A ammóniakoncentráció növekedésének egyik következménye az immunrendszer aktivitásának csökkenése. A madarak komplex immunrendszerének egyik elsődleges védelmi vonala a légcső és a bronchusok természetes védekezőkészsége. Belső felületüket kétféle sejttípus béleli: csillós hámsejtek és nyálkatermelő kehelysejtek. A csillók folyamatos mozgása - a mikrobákat hordozó porrészecskék eltávolításával - segít a fertőződés meggátolásában. A magas ammóniaszint károsítja a légutak csillóinak működését, ezáltal az immunrendszer védekező mechanizmusának első vonalát. Mivel a csillók aktivitása csökken, a fertőző ágensek számára megnyílik az út a szervezet felé. Tehát a madarak kevésbé védettek az elsődleges ill. másodlagos kórokozókkal szemben, mint a mikoplazmák, E. Coli, ORT, stb. A mikoplazmózis aktiválódhat, amely tovább károsítja a légzőfelületet, és légzsákgyulladáshoz vezet. Már 20 ppm ammóniakoncentráció is súlyosan károsítja a broilerek védekezőrendszerét. A legtöbb állattartó hozzászokik az ammónia jelenlétéhez az istállók levegőjében, így szinte már nem is érzékeli ezt a mennyiséget, bár külső látogató már zavarónak találná ezt a szintet.
A védekezőrendszer hiányosságai vakcinázási reakciókhoz, a vakcinázás hatékonyságának csökkenéséhez, az állomány immunstátuszának egyenetlenségéhez vezethetnek. Ezáltal a madarak egy része érzékenyebb lesz a fertőzések iránt, és ez alapot ad bizonyos betegségek kialakulásához.
Az újabb vizsgálatok szerint a légzsákgyulladás nagyon gyorsan, akár 24 órán belül is kifejlődhet. A másodlagosan megjelenő E. Coli baktériumok toxinjai fibrinlerakódást, perihepatitis-t, pericarditis-t eredményeznek, amely végül a madár elhullásához vezet. Ezek az elhullások, melyek inkább a nevelési periódus második felében jelentkeznek, sokkal nagyobb veszteséget okoznak a termelésben, mint a korai időszakban történő elhullások. Sajnos számos termelő sokkal inkább a korai mortalitás miatt aggódik, és nem a későn történő elhullások miatt. Magától értetődő, hogy 1% elhullás a nevelés elején sokkal kisebb anyagi veszteséggel jár, mint a nevelés második felében, hiszen ekkor már nem csak a naposcsibe árát veszítjük el, hanem a nevelés során elfogyasztott táp árát, esetleges gyógykezelés költségét is. Általánosságban elmondható, hogy 1% elhullási veszteség a nevelés második felében ugyanakkora, vagy még több veszteséget jelent, mint 4% kiesés az első héten.
A szakirodalom számos esetben leírja, hogy 30-50 ppm ammóniaszint a takarmányfelvétel, takarmányhasznosítás csökkenését, és csökkent növekedést eredményez. Mit tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük a légzőszervi megbetegedéseket? Először is megfelelő mennyiségű és minőségű levegőellátást kell biztosítani a csirkék számára. Az ammóniatermelődést az ureázaktivitás csökkentésével kell gátolni, a ventilláció növelésével a képződött ammóniát el kell távolítani. Nehéz gazdasági körülmények között a fűtési költségek csökkentése miatt számos termelő nem szellőzteti megfelelően a baromfiistállókat. Ez a gyakorlat magas ammóniaszintet eredményez, emiatt károsodik a madarak egészsége és teljesítménye. A relatív páratartalom egy jól mérhető jellemző, amelyet 50-70% között kell tartanunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az alom túlzott átnedvesedését, összetömörödését. Ugyancsak 20 ppm alatt kell tartanunk az ammóniaszintet.
A levegő páratartalma és az ammóniaszint mellett a különböző vakcinázási programok szintén megterhelik az állomány immunrendszerét. Minden termelő számára ismert, hogy bizonyos vakcinák használata után az elhullás átmenetileg megemelkedik, az állományt megviseli az ún. vakcinázási reakció. Ez a vakcinázás utáni reakció gyakran nem a rossz vakcinázási program, hanem mikoplazma fertőzöttség következménye. Előfordulásakor, mind a vakcinázási programot, mind a mikoplazma elleni megelőző programot meg kell vizsgálnunk. Szakirodalmi adatok szerint a Mycoplasma gallisepticum (MG) mellett a M. synoviae (MS) is egyre több esetben okoz légzőszervi megbetegedéseket. Esetleges MG negatív laboratóriumi eredmény birtokában is gondolnunk kell a MS lehetséges jelenlétére. A mikoplazma fertőzöttséghez társult vakcinázási reakciókat különféle makrolid hatóanyagok (tilosin, tilmicosin) programszerű használatával megelőzhetjük. Mivel ezek használatával a madarak könnyebben átvészelik a vakcinázás körüli időszakot, a mikoplazmák és a hozzájuk társult másodlagos kórokozók (pl. E.coli) megtelepedése és károkozása megakadályozható, így megelőzhető a költséges késői elhullás.
A tartási körülmények optimalizálásával, a megfelelő vakcinázási program és az antibiotikumos megelőzési program kiválasztásával minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a légzőrendszer egészségének megőrzése érdekében, ezáltal minimálisra csökkenteni a CRD (Chronic Respiratory Disease - Idült Légzőszervi Megbetegedés) és a késői elhullások kockázatát. Ezzel csökkenthetjük a késői elhullás kockázatát, és elősegíthetjük azt, hogy állományunk a genetikai képességeinek megfelelő teljesítményt érjen el, mely hozzásegít a gazdaságos termeléshez, még a jelenlegi nehéz körülmények között is.
Hirdetés

Forrás: Agrárágazat

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

Hirdetés

kultúrfajta (kitenyésztett fajta)

a mesterséges kiválasztás és a termeléssel összehangolt életfeltételek terméke. (Ilyen... Tovább

Somacorn (Mv 293)

Kukorica Cél: szemes Leírás:Hímvirágzásának ideje közepes. A kalászkapelyva nem, vagy... Tovább

Tovább a lexikonra
Hirdetés
IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELÜNKRE!X
Érdekelnek a legfrisebb iparági hírek, legújabb blogbejegyzéseink?


A 'FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE' gomb megnyomásával hozzájárulást adsz a hírlevelek fogadásához és elfogadod az Adatvédelmi Szabályzatunkat.