Enyhül az idő, egyre melegebbek a nappalok, hamarosan itt az óraátállítás is, lassan, de biztosan megérkezik a tavasz, és végre mehetünk ki kertünkbe, én már nagyon vártam ezt az időszakot! Kevesen tudják, de a fűvel mindig foglalkozni kell, viszont érdemes tavasszal több időt, energiát ráfordítani, ugyanis ez az időszak meghatározó, ha ilyenkor nem teszünk meg pár lényeges dolgot, akkor később már nem tudjuk pótolni. Szerencsére vannak szakértők, akik megmondják nektek, mik ezek a dolgok, nézzük is! 

Gyepszellőztetés

A gyep szellőztetése ideális esetben megtörtént már ősszel, ha nem végeztük el ezt a feladatot akkor, mindenképpen pótoljuk tavasszal! Abban az esetben is szükséges a tavaszi gyepszellőztetés, ha azt látjuk, hogy nagyon sok az oda nem illő „szemét” gyepünkben. Én egyébként ősszel, és tavasszal is el szoktam végezni ezt a műveletet, mivel ártani nem ártok vele, hasznosnak viszont nagyon is hasznos! Gyepszellőztetéssel el tudjuk távolítani az elhalt növényi részeket, melyek filcréteget képeznek, és akadályozzák a tápanyagok, leginkább a nitrogén és a foszfor áramlását.

Gyepünk legtöbb esetben mohásodik, mivel a talaj tömörödik, a mohásodás viszont tápanyag csökkenéshez vezet, pázsitunk elkezd szépen lassan ritkulni, illetve barnulni. A gyepszellőztetés erre is megoldást nyújt a legtöbb esetben, mivel a talajt fellazítjuk, és a moha többségét összegyűjtjük. Ha nagyon mohás a terület, akkor a szellőztetés után érdemes vasgáliccal öntöznünk a füvet, mivel ez az oldat teljesen eltünteti a mohákat. Megtörtént a gyepszellőztetés, de ezzel még nem vagyunk kész!

Műtrágyázás

Ha végeztünk a gyepszellőztetéssel, akkor jöhet a műtrágyázás! A sorrendet ne cseréljük fel semmiképp, szóval szellőztetés előtt ne trágyázzunk, mivel így a szellőztetés, gereblyézés folyamán fel is szednénk az elszórt, értékes anyagot. Szóval szellőztetés, utána pedig műtrágyázás! Gyepünk növekedéséhez elsősorban nitrogénre van szükség, de ez még nem elég. Szeretnénk elérni azt, hogy füvünk megfelelően edzett legyen, a betegségek kevésbé támadják meg, illetve tűrje a mostohább körülményeket is, ehhez pedig káliumra van szüksége. Mi viszont azt is szeretnénk, hogy a pázsit gyökerei erősek legyenek, ehhez pedig nélkülözhetetlen a foszfor.

Ezen kívül a gyepnek szüksége van még kisebb mennyiségben egyéb mikroelemekre. Sokan csak a pétisót alkalmazzák, ebben 27 százalék nitrogén van, mellette kalcium-oxid, és magnézium-oxid. Mint ahogy elmondtak az előbb, a nitrogén serkenti a növekedést, de ez nem elég, szóval pétisóval nem fogjuk elérni a kellő hatást. Az egyik legideálisabb megoldás az NPK 15:15:15 műtrágya (így kérjétek a gazdaboltokban), ugyanis ebben ugyanolyan arányban van nitrogén, foszfor, és kálium, emellett még ként is tartalmaz. Ma már lehet kapni sok helyen többféle gyepműtrágyát is, én ezekben annyira nem hiszek, leginkább azért, mert mások az arányok mindegyikben. Van, amelyikben kevesebb a nitrogén, van olyan is, amiben a kálium kevesebb, ezek a tápanyagok viszont szükségesek a tökéletes eredmény eléréséhez! 

Ha megvásároltuk a műtrágyát, akkor vigyük haza, és egyenletesen szórjuk szét, ha egy helyre több kerül, akkor sötétzöld, magasabb foltok, és sárga részek jelennek meg. Éppen ezért érdemes vásárolnunk egy műtrágyaszórót, nem feltétlenül kell nagyot, tökéletes a kis kézi is, ami pár ezer forintba kerül. Ha végeztünk a műtrágyázással, akkor öntözzük be jó alaposan. Én egyébként az időjárás-jelentést szoktam nézni, és akkor szórom el a műtrágyát, ha lehet számítani esőre. 

A gyepszellőztetés, a műtrágyázás, és az öntözés már elegendő ahhoz, hogy szép gyepünk legyen, viszont érdemes elszórnunk még egy kis fűmagot is, leginkább azért, mert a szellőztetés megritkíthatja a gyepet. A foltokra szórjunk több magot, de oda is szórhatunk, ahol van fű bőven, ártani semmiképpen nem fog. Szellőztetés után pedig hamarabb fog kinőni a fű, és nagyobb esély van arra is, hogy a madarak ne csipegessék fel a magokat, mivel ilyenkor mélyebbre kerülnek. Sok sikert mindenkinek, legyen szép gyepetek!