Itt a farsang, áll a bál,
Keringozik a kanál.
Csárdást jár a habverő,
Bokázik a máktörő.

Dirreg-durrog a mozsár,
Táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
Míg az őrlő pergeti.

Heje-huja, vigalom!
Habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
Értünk van a parádé.

A farsang mulatságokat régen erkölcstelennek számítottak

A farsangi mulatságok eredete egy hiedelemre vezethető vissza: azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, gúnyoskodással és boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. 

A 16-17. században a farsangi mulatságokat szó szerint betiltották, ezt pedig azzal magyarázták, hogy a farsangi ünneplés bujaságot szimbolizál. A farsang valóban már ekkor egy féktelen szórakozást jelenthetett az embereknek: a párválasztás mellett a szabályok felrúgását jelentette, a maszkok viselése pedig az arctalanságot, ami még jobban ösztönözte az embereket a kicsit sem visszafogott mulatozásra. 

Az 1900-as évekre azonban már a nemesek körében is elterjedt az a fajta szórakozás, sőt: az óvodákban, iskolákban megkezdődtek a mára már a gyerekek kedvencévé vált farsangi, beöltözős ünneplések. 

Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

A farsang csúcspontja: a farsang farka

Az igazi farsangi mulatságok farsang vasárnap, farsang hétfőn és húshagyó kedden vannak, ezt a három napot szoktuk a farsang farkának nevezni ami egyfajta télbúcsúztató is. Régen volt egy mondás, ami erre játszott rá, miszerint „felkötjük a farsang farkát” azaz elmegyünk farsang idején a barátokhoz, rokonokhoz ünnepelni, beszélgetni, enni-inni. Szerte a világon ekkor rendezik meg a hatalmas karneválokat, mint például a velencei vagy a riói karnevált. Hazánkban pedig a farsangi időszak legnagyobb ünnepélyét, a mohácsi búsójárást.

A mohácsi busójárás farsang vasárnapján

Magyarországon évszázados ünnepnek számít a farsangi időszakban a mohácsi busójárás, amikor szőrös maskarákba, álarcokba öltöznek a „busók” és hangoskodnak, viccesen riogatják az embereket, a lányok haját pedig kedvesen meghúzgálják. Farsang vasárnap van a nagy felvonulás, amikor egy gyülekezőhelyről indulnak el a főtérig, miközben tízezrek álnak emberi sorfalat nekik. Az esemény végén a főtéren egy hatalmas máglyát gyújtanak meg lezárásképpen. 

Fortepan / Erdei Katalin

A magyar farsangi hagyományaink 

Hazánkban a hagyomány szerint a farsang a párválasztás időszaka volt. A farsangi bálokat a férfiak szervezték, a meghívott lányok pedig a kiszemelt legénynek egy bokrétát adtak. A farsangi bál végén a legények egyfajta szimbólumként és tetszésük jelzéseként a bokrétát a kalapjukra tűzték. A leányok és rokonaik pedig izgatottan várták a hamarosan bekövetkező eljegyzést.

Szintén divat volt hazánkban régen, leginkább a Balaton-felvidéken az úgynevezett „asszonyfarsang”, amikor is a lányok, asszonyok férfiruhába bújhattak és férfiak módjára mulatták végig az estét. 

A két napos ünneplés után húshagyó kedden már a farsangot temették, ekkor általában szalmabábút vagy koporsót égettek, ezzel lezárva a farsangi ünneplést és búcsút inteni a télnek.  A szintén különleges napnak számító hamvazószerda utáni csütörtök volt az úgynevezett torkos csütörtök, amikor is elfogyasztották a farsangi bálokból megmaradt ételeket.