A napraforgó tápanyag-ellátásáról, olajtartalmú napraforgó hibridek, talaj, vegyeshasznú napraforgófajták , gyökérzet, tápanyag, termés, nitrogénellátás, káliumellátás, kálium, foszfor, magn

A napraforgó tápanyag-ellátásáról

Forrás: Agrárágazat

A nagy olajtartalmú napraforgó hibridek, fajták a középkötött, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon termeszthetők a legnagyobb sikerrel. A vegyeshasznú napraforgófajták alkalmazkodó képessége jobb, kedvezőtlenebb talajviszonyok mellett is termeszthetők, mivel agresszívebb, mélyrehatoló gyökérzetük van. A tápanyagellátásra legigényesebbek a hibridek, mérsékeltebb a nagy olajtartalmú fajták és még kisebb a kis olajtartalmú fajták igénye. A hibridek mintegy 20-25%-kal több tápanyagot igényelnek, mint a nagy olajtartalmú fajták.

Az esetleges alacsonyabb termések és a változó olajtartalom oka többnyire a nem megfelelő tápanyagellátás. Az optimális nitrogénellátást meghálálja, de a nitrogénfelesleg kedvezőtlen, mert csökkenti az olajtartalmat és fokozza a betegségekkel szembeni fogékonyságot. A felesleg kinyújtja az érést és megnehezíti a betakarítást ill. cséplést. A napraforgó a mérsékelt nitrogén és bőséges káliumellátásra reagál kedvezően, kiegyenlített foszfor-, magnézium- és kénellátás mellett.

A kálium növeli az ezerszemtömeget és kedvezően befolyásolja az olajtartalmat. A jó káliumellátás éppen ezért a termés mennyisége és minősége szempontjából meghatározó jelentőségű. A káliummal optimálisan ellátott napraforgó jól fejlett gyökérkoronát és erőteljes szárat alakít ki, ellenáll a dőlésnek és a szártörésnek. A kálium javítja továbbá a növények stressztűrőképességét, fokozza a szárazságtűrést, a gombás betegségekkel és baktériumos fertőzésekkel szembeni rezisztenciát.

A napraforgó rövid idő alatt viszonylag sok tápanyagot vesz fel. A nitrogén-, foszfor- és kalciumszükséglet több mint 60%-át, az összes kálium-szükséglet 75%-át és a magnéziumnak mintegy 90%-át két hónap alatt, a virágképződmények kialakulásától a virágzás végéig terjedő időben veszi fel. A korai fejlődési időszakban kialakuló tápanyaghiány később már nem egyenlíthető ki.

A napraforgó esetében a kálium műtrágyák közül ősszel a középkötött és laza talajokon a szulfátkötésűek: káliumszulfát (50% K2O, 18% S), Patentkali® (30% K2O, 10% MgO, 17% S), nehezebb talajokon a kloridkötésűek ajánlottak (Korn Kali® vagy kálisó). Tavasszal célszerű a szulfátos forma használata, mivel a megfelelő mennyiségű és minőségű olaj szempontjából ez a kívánatos. Alaptrágyaként az őszi mélyszántással egyidőben célszerű a foszfor műtrágya 80%-át, a kálium műtrágya 50%-át és a nitrogén műtrágya 30%-át a talajba munkálni. A magnéziumhiányos talajokon célszerű ősszel magnéziumot is kijuttatni.

Indító trágyaként az ültetést megelőzően sekélyen, 10-15 cm mélyen a maradék foszfor műtrágyát (20%), a káliumnak az 50%-át, a nitrogénnek pedig a 70%-át kell kijuttatni.

További információért kérjen katalógust a 30/232-0154-es telefonon vagy a zsom.eszter@t-online.hu e-mail címen.