Bálint György munkássága

Bálint György, vagyis Bálint gazda Gyöngyösön született, 1919. július 28.-án. Kertészmérnök, országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa. Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián.

1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját megölték. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették. 1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen.

1949-1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955-1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. A következő oldalon folytatom!

1969-1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970-1981 között a Kertgazdaságot, 1972-1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984-1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981-2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991-2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának.

1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994-1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában. Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.

Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője. A következő oldalon egy interjút tekinthettek meg, ami Bálint gazdával készült, 97 éves korában!