IRATKOZZ FEL
CSATORNÁNKRA
Talajminőség
A megtervezett tápanyagmennyiséget jelentős mértékben befolyásolja az istállótrágyázás ideje és a kijuttatott istállótrágya mennyisége is. A talaj pH értéke nem csak a kijuttatott műtrágya típusát (pl. savanyú talajon célszerű Ca-tartalmú nitrogén műtrágyát kijuttatni), hanem a tápelemek felvételét is befolyásolja. A műtrágyázás termésnövelő hatása szélsőségesen aszályos évben minimális, míg kedvező évjáratban a műtrágyázás termésnövelő hatása elérheti a 40-50%-ot. A kontroll (műtrágyázás nélküli) kezeléshez viszonyítva már a 40 kg/ha nitrogén, 25 kg/ha foszfor, 30 kg/ha kálium műtrágya hatóanyag 3-5 t/ha-ral is képes növelni a kukorica termését réti talajon.
Nitrogén műtrágya
Köztudott, hogy a nitrogén műtrágya egyéves hatású, kedvezőtlen körülmények között egy része NO3-N formájában a talaj mélyebb rétegeibe bemosódik, és a növény számára már felvehetetlenné válik valamint jelentős környezetszennyezést okozhat. A foszfor és kálium esetében viszont termésdepresszió okozása nélkül kiadhatunk az igénynél nagyobb mennyiséget feltöltő jelleggel.
Kukorica
A kukorica tápanyagfelvételi dinamikája legintenzívebb a növény 6-7 leveles állapotában, szárbainduláskor és a szemtelítődés időszakában. A nitrogén felvétele a fiziológiai érésig folyamatos, így a nitrogénellátás megtervezésekor ezt figyelembe kell venni. A sorközműveléskor kijuttatott nitrogén azért is kedvező, mert a növény legintenzívebb és legnagyobb tápanyagigényű állapotában gyorsan felvehető tápanyag áll a növény rendelkezésére. A foszfor felvétele 3-6 leveles állapotban és szemtelítődéskor a legintenzívebb, azonban a kálium felvétele a címerhányás idejére már be is fejeződik. Ezért fontos, hogy a foszfor és kálium már a tenyészidőszak elején felvehető formában a növény számára elérhető legyen, így ezeket lehetőleg már ősszel ki kell juttatni, gyorsan feltáródó műtrágyaformák esetében a kijuttatás tavasszal is megoldható.
