Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés – mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre. A vadászatért fizetett összegben legjelentősebb tétel a trófea értéke, és bizony, ha kapitális példányt lő a vadászvendég, az akár több millió forintba is kerülhet!
Nem őshonos itt
– A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László.
Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő.
– A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval. Nálunk viszont a kiváló agancsminőség miatt a vadászati célú hasznosítás az elsődleges. A gyengébb minőségű bikákat fiatalabb korukban selejtezik, a legjobbakat pedig 12-13 évig is az állományban tartják, vagyis ők örökítik tovább kiváló génállományukat – magyarázta a szakember.
Forrás: EU-Info
