Védekezés vadak és hó ellen

Aktuális növényvédelem

Forrás: Agrárágazat

A téli időszak velejárója a havazás. Ez a vetéseken a kemény fagyok elleni védelem szempontjából igen áldásos, de a felszínén képződő jégréteg levegőtlenséget okoz. Ennek következtében a kipállás mellett, a hópenész kártétele is megnőhet. A „jégpáncél” feltörésére fel kell készülni.

Gyakori a nagyobb hóesés vagy ónos eső következtében, hogy gyümölcs vagy díszfáink, illetve bokraink ágai nem bírják el a nagy súlyt, és letörnek. Az érzékeny bokrok ágainak összekötésével csökkenthetjük ezt a kárt. A sövényekről, ágakról érdemes a havat leszedni, illetve a jeget is gyenge veregetéssel, rázással eltávolítani. Arra vigyázni kell, hogy a növény ne sérüljön. A legnagyobb gondosság mellett is előfordul, hogy kisebb-nagyobb koronarészek letörnek. Ezek a törések legtöbbször csúnya roncsolt sebzést okoznak, amit nem szabad kezeletlenül hagyni. Lehetőleg fagymentes időben, ha lehet ollóval, vastagabb ágrészeknél fűrésszel a lehető legkisebb metszfelületre törekedve le kell vágni a roncsolt részt. A fűrészelt sebet késsel (kacorral ) simára kell faragni. Lényeges dolog, hogy a sebfelületet ne hagyjuk védtelenül, be kell kenni fasebkezelő anyaggal. Az olajfesték erre nem alkalmas, mert a száradásakor felrepedezik, ezzel utat nyit a farészeket károsító gombáknak, baktériumoknak. A rákos részek tisztítása után is be kell kenni a sebet az alábbi szerek valamelyikével: Betica, Biocera, Fabalzsam, Fadoktor, Fagél, Faplaszt / aeroszol /, Vulneron /CS /.

A tartós, nagy hó a vadkárok fokozódását is előre vetíti. A fiatal gyümölcsösök telepítésénél a kerítés megépítése kötelező. Sajnos ez sem jelent biztos védelmet, mert gyakran előfordul, hogy a nyúl a kerítés alatt bejut az ültetvénybe, illetve, ha az ún. vadhálós kerítésdrót ritkább rácsozatát eléri a lehullott hó. A szarvas nemritkán a 2 m-es kerítést is képes átugrani. Nagy kár akkor van, ha a vad ellenőrizetlenül huzamosabb ideig bent van a kertben, ezért a hetenkénti szemlére szükség van. A vadkárelhárítás a termelő és a vadásztársaság közös feladata. Az előző évek tapasztalataira támaszkodva azokon a helyeken, ahol rendszeresen már korábban is volt vadkár, vagy az ismert vadjárás közelében van az érzékeny kultúra, fel kell készülni a riasztásra. A vadásztársaságok a bejelentett veszélyeztetett helyek védelme érdekében gyakran biztosítják a szükséges vadriasztó szert. Ezeket ismertetem egy kicsit részletesebben:

ANTIVAD (kátrány, olaj, gyapjúzsír): fenyő, gyümölcs- és díszfák, - őz, dám, szarvas, nyúl – kártételének mérséklésére: 3-5 kg/fa.

BUVAD H, BUVAD R (kvarchomok, denaturált szesz, ragasztóanyag):

„H”: tű- és lomblevelű fák, gyümölcs- és díszfák: kéreg rágása, –dörzsölése, - hántása ellen: 1,0 kg/fa.

„R”: erdei fafajok, gyümölcsfák csúcshajtásainak, csúcsrügyeinek vadrágása ellen: 2,0-6,0 kg/1000 fa.

CERVACOL (5 %polivinil-acetát): gyümölcsös, erdészeti kultúra esetében, nyúl, szarvas rágása ellen, felületre kenéssel.

CERVACOL EXTRA ( 70 % ásványi anyag ): erdészetben, vadkár megelőzésére: 2,0-5,0 kg/1000 fa.

DÖRZSSTOP AVENÁRIUS ( 365 g/kg szilíciumdioxid ): erdő és gyümölcstelepítések (lomblevelű) - agancsos dörzsölési kárai ellen: 5-15 kg/1000 fa.

FEGESTOP AVENARIUS (70 % vinil-kopolimer): erdő és gyümölcstelepítések estében, őzagancs dörzsölés ellen: 6-9 kg/1000 fa.

HÁNTÁS STOP (60 % Si, Ca, Al-só + 25 % polivinilacetát): erdészeti fák esetében, agancs okozta dörzsölési károk enyhítésére: 0,5-1,0 kg/fatörzs.

NEVIBES (0,25 % kinin-hidroklorid): gyümölcsös, faiskola, erdészeti kultúrák esetében, szarvas, őz, nyúlkár megelőzésére: 60-80 kg/ha.

VADICELL (5 % Dendrocol 17 SK + 5 % Silvacol T + 90 % Mavicell): erdészeti, mezőgazdasági kultúrák esetében, nyúl kártételének megelőzésére – külön technológia szerint.

VADÓC (4 % Dendrocol 17 SK + 4 % Silvacol T+ 1 % merkaptán + 90 % adalék): erdészeti, mezőgazdasági kultúrák esetében, vadkár (szarvas, őz, vaddisznó) mérséklésére, megelőzésére, külön technológia szerint.

A fenti anyagokon kívül, az egyedi védőeszközök, mint a műanyag védőspirálok, védőmandzsetta, védőrács, védőháló a törzsvédelemre, különféle szúrós hajtáskupakok a csúcsrügy megvédésére szolgálnak.

A szántóföldön a vetésekben ott kell vaddisznó kárra számítani, ahol a kombájnos betakarításnál a letört szárak csövei a földön maradtak. Ezeket a leszántás után a vetés alól kitúrva felszedik, amivel jelentős károkat okozhatnak.

A vadak védelmével kapcsolatos a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV tv. 43. § (2) kimondja, hogy a földhasználó, illetve a termelő felhívására a vadra, védett állatra veszélyes növényvédő szer használatakor a védelemben, a riasztásban az érintett területen vadgazdálkodásra jogosult, valamint a természeti és a védett természeti terület tulajdonosa, kezelője, használója köteles közreműködni.

A vadak védelme érdekében ide kívánkozik a vadászati törvény bevezető mondata: „… valamennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erőforrásainak, valamint biológiai életközösségének pótolhatatlan része, tudatában annak, hogy a vadon élő állat esztétikai, tudományos, kulturális, gazdasági és genetikai érték hordozója, és ezért – mint az egész emberiség és nemzetünk kincsét – természetes állapotban a jövő nemzedék számára is meg kell őrizni.”

A téli időszakban a szobanövények károsítói / levéltetvek, pajzstetvek, lisztecskék / továbbra is gondot okozhatnak. A lakásban a permetezés – különösen méreg jelű szerrel – nem ajánlott.

A háziasszonyok régóta tudják, hogy a káliszappanos letörölgetéssel a levéltetűket, pajzstetveket jól lehet gyéríteni. A környezetbarát készítmények /BIO-FILM, BIO-SECT, BIOLA, BIOPLANT FLORA, FITO-INSECT, FITO DUECI / mellett jól használható a cserepes növények talajába beszúrható, és onnan felszívódó hatóanyagot tartalmazó PLANT-PIN lapocska