|
Agrárjogi tanácsadás
Online jogi tanácsadás. Jogi kérdése van? Tegye fel! Magyarország legnevesebb szakemberei
Agrárjogász szakemberei válaszolnak! Európai jog? Agrárjog? Törvények és
rendeletek? Viták, perek, jogi procedúrák? Nincs több megválaszolatlan
kérdés. Írja be ide kérdését, a válasz hamarosan érkezik! FVM rendelet,
kormány rendelet, agrár vonatkozású törvény? Törvénytárunkban megtalálja,
értelmezésben Magyarország elismert Agrárjogászai, neves szakemberek
válaszolnak!
| Online tanácsadás: Kérdezzen! |
|
 |
|
|
Agrárjog kérdések - válaszok
| Agrárjogi kérdés: (Q19229) (2010-03-09) |
Tisztelt Cím!
Tolna-Mözs határában van egy 6 hektáros terület, mely a DDNP vagyonkezelésében áll és ki van adva haszonbérlőnek. A közelmúltban megkerestük a Nemzeti Parkot, hogy kivennénk bérbe a területet, de tájékoztattak, hogy 2009 augusztusáig érvényes a bérlő szerződése. A szerződés értelmében a bérlő a területet harmadik személynek nem adhatja át, ráadásul nem is tudjuk az elérhetőségét a területtől nagyon messze, több mint 100 km-re lakik. A területhez a tavalyi évben sem és idén sem nyúlt hozzá, mi viszont szívesen lekaszálnánk. Valakitől azt hallottam, hogy törvény rendelkezik arról, hogy ha július 30-ig nem teszi rendbe a területet, akkor azt bárki lekaszálhatja, és a termés vitathatatlanul és térítésmentesen a kaszálót illeti. Kérdésem az, hogy valóban létezik-e ilyen, s ha igen melyik törvény mondja ki.
Segítségét megköszönve szép napot kíván: Steinbach Mónika
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
 |
| Agrárjogi kérdés: (Q9129) (2010-01-24) |
Szeretnék érdeklődni a kertünket évtizedek óta a földhivatal által nem bejegyzett úton tudtuk megközelíteni. Ami önkormányzati terület, illetve szeméttelep volt. Most az önkormányzat eladta a területet, a kertünket nem tudjuk megközelíteni, csak úgy, ha másik kerten keresztül közlekedünk, illetve a többi kert tulaj is rajtunk keresztül tudja a kertjét megközelíteni. Ami azt eredményezi, hogy traktor, kombájn kitapossa a gabonát. Kérdésem az, hogy az új tulajdonosnak biztosítani kell-e a bejárást. Kérhetem-e az önkormányzatot, hogy úgy adja el a telket, hogy utat biztosítson számunkra és úgy adja le a telket. Kihez fordulhatok a problémámmal?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8898) (2010-01-16) |
Telekhatártól hány méterre lehet fát és bokrot ültetni?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8666) (2010-01-15) |
Tisztelt Szakértő!
Nyeles telken áll a házunk, aminek a "nyele" egy 50 méteres út, aminek egyik szélére 2 évvel ezelőtt sövénysort telepítettünk. A másik oldalra (szomszéd felől) most szerettünk volna ültetni szintén egy sövénysort, amit a szomszéd ellenez, mondván, hogy 1m távolságot kell tartanunk a kerítésétől (ez lehetetlen, az út csak 3,5 m széles...). Illetve, hogy, ha a sövény hozzá ér az ő léckerítéséhez az el fogja rohasztani a léceket, továbbá, ha át akarják festeni a kerítésüket, akkor nem férnek hozzá a mi oldalunkról. Több előző válaszában már olvastam, hogy a törvény nem ír elő kötelezően távolságtartást. Kérdésem az lenne, hogy a szomszéd megakadályozhatja-e az ültetést, illetve utólag esetleg kötelezhetnek-e minket a sövény eltávolítására a fent leírt indokok miatt? Hozzátenném, hogy a sövényt nem hagynánk magasra nőni, maximum 1-1,2m, tehát mögé hajolva tudnánk nyírni, hogy ne nőjön át a kerítésén.
Másik kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok-e szomszédomat beengedni saját telkünkre, hogy le tudja festeni a kerítése mi felőlünk lévő oldalát.
A kerítés beton lábazatáról a burkolat (apró szemcsés lábazatvakoló) az elmúlt 2 év alatt teljesen lemállott, darabjait szinte hetente kellett összeszedegetnünk a földről. Szomszédunk szerint rossz a lábazat szigetelése ezért dobja le a burkolatot, és nem is érdemes rá újat tenni, mert ledobja azt is.
Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy leburkolhatjuk-e mi a felénk eső részt (pl. terméskővel), illetve neki kötelessége lenne-e felújítani, karbantartani azt? Jelenleg nem túl esztétikus látvány, többek közt ezért is szerettünk volna sövényt, hogy eltakarja...
Válaszát előre is köszönöm!
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8544) (2010-01-06) |
Munkaviszonyunk alapján ingyenes vagyonjegyet kaptunk 1991-ben a Jászsági Állami Gazdaságtól. A Gazdaságot időközben privatizálták. Mit ér a vagyonjegyünk?
Köszönjük válaszukat
Kiss József
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8304) (2010-01-02) |
Szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozunk egy főút mellett. A telep, 90 HA legelővel és 30 HA szántóval az egyik oldalán van, a másik oldalon 180 HA legelő és 6 HA szántó. Az út korábban 1-1 sávos volt, ma 2-2 sávos, elválasztó korláttal. Korábban az állattartó telep mellett lévő dűlő keresztezte a főutat sárszóróval, táblákkal, jelzésekkel. Amikor a legcsendesebb volt a forgalom, áthajtottuk a legelőre járó jószágokat, majd a főutat lesöpörtük és minden rendben volt. Megszűnt a kereszteződés, most egy felüljárón lehetne áthajtani, ami tőlünk 2, 84 km-re van. Az út hossza 4, 66 km csak oda és legalább 30 gazda földje mellett fekszik. Tehát az én 140-180 növendékemet nem tudom a legelőre kihajtani. 14 éve gazdálkodom, a fiam is ezt folytatná és eddig jó legelőkre, alapoztunk. Most ez egy szörnyű helyzet. Kértünk egy felül vagy aluljárót, ha nem, akkor egy növendék marha telepet a másik oldali földünkhöz. Milyen esélyünk van? Kell-e kártalanítani bennünket?
Kérdés: 1. Főút és földút kereszteződésben állatot át lehet-e hajtani?
2. Elvárható-e felül-aluljáró, vagy a növendéktelep
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8220) (2009-12-26) |
Tisztelt Ügyvéd Nő/Úr!
Kajszibarackos ültetvényünk van, amelynél a földterületet béreljük, a fák a saját tulajdonunk.
Egy TSZ adja bérbe a földet, amely nem az övé, hanem kárpótlásba kiadott terület. Mi a bérlők a TSZ-nek fizetjük a bérleti díjat, ő továbbítja a tulajdonosok felé az aktuális összeget. Ez a TSZ végzi az ültetvény növényápolási munkáit is. Mi még 2002-ben írtunk egy levelet, amelyben lemondtuk a TSZ szolgáltatásait, de ők nem hajlandóak tudomásul venni, hogy mi nem kérjük a permetezésüket, fűkaszálásukat, és azzal fenyegetett meg bennünket, hogy a termést nem takaríthatjuk be addig,amíg a tartozásunkat nem rendezzük, így mi minden évben duplán fizetünk, mert a férjem is elvégzi ezeket a munkákat és a TSZ is. Azt szeretném megtudni, hogy kötelesek vagyunk-e fizetni azért a szolgáltatásért, amit mi nem kértünk, ránk erőszakolhatja-e azt a TSZ? Mi semmiféle szerződést nem írtunk alá a műveléssel kapcsolatban velük.
Válaszát előre is megköszönöm! Tisztelettel:Klusóczkiné
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8196) (2009-12-21) |
Vidéki városban van egy belterületi építésű telkem, amit támfallal szeretnék bekeríteni, mert egy domboldalon található, egy közmű út mellett.
A városháza építésügyi vezetőjét felkerestem 2007. április hónapban és tájékoztatást kértem az ügy menetéről, de semmilyen felvilágosítást nem kaptam többszöri személyes és telefonos megkeresés után sem. A városháza építésügyi vezetője szóbeli kérésére kitűzettem a belterületi építési telkemet és megállapítást nyert, hogy a telkem jelenlegi állapot szerint meg sem közelíti sem nagyságában, sem pedig formájában a földmérő által digitálisan kijelölt terület formáját, méretét. A földmérő által adott hiteles okirat szerint a telek alatt húzódó közút a telek 3/4 részéig beér. A telkemhez tartózó útrész alatt most jelenleg a csatorna és vízhálózat is fut. Ezzel a kitűzési vázrajzzal - amely mindenben tökéletesen megegyezik a városépítési hivatalban található rajzzal - hivatalos levél formájában fordultam a polgármesteri hivatalhoz személy szerint
Városgazdálkodási vezetőhöz. Kértem, hogy szíveskedjenek vagy az eredeti állapot helyreállításával, vagy kártérítés megfizetni ezt a jogellenes helyzetet.
A törvényes 30 napos határidőn belül választ nem kaptam, így lejárta után 2007. június 11-én újabb levéllel fordultam hozzá, amelyben tájékoztattam őt arról is, hogy -amennnyiben 15 napon belül nem kapok választ - a Közigazgatási Hivatalhoz fogok fordulni. Az újabb levélben adott határidő 2007. június 26. is eredménytelenül telt el, erre a levelemre sem kaptam választ. További figyelembe veendő körülmény, hogy a földmérő által kitűzött területen a 678. hrsz. építési telkem egy részében nem csak az utca, hanem a fölöttem lévő 681. hrsz. telek is érintett, amely. Városgazdálkodási vezető nagyszüleié az ügy elbírálásával kapcsolatosan összeférhetetlenséget nem jelentett be, az ügy intézését másnak nem adta át, de még mindig nem történt semmi.
Kérem a Tisztelt önöket, hogy a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében milyen szükséges lépéseket tudok tenni ezen ügy érdekében.
Segítségüket előre is meg köszönve maradok tisztelettel: Alimán Zoltán
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8172) (2009-12-21) |
Földhaszonberlet.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8166) (2009-12-21) |
Szeretném tudni, hogy a házam alatt levő pincét miért mondhatja magáénak a szomszéd?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
| Balláné Dr. Erdélyi Márta szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q8044) (2009-12-16) |
Tisztelt Tanácsadó, mezőgazdasági területen építményre mely szabályozások mérvadóak?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q7807) (2009-12-07) |
Tisztelettel érdeklődnék a felől, hogy van egy belterületi építési telkem, amit támfallal szeretnék bekeríteni, mert egy domboldalon található egy közmű út mellett. A városháza építésügyi vezetője kérésére hivatalos földmérői kitűzetést kértem, mely alapján a telkem nagysága a jelenlegi állapota szerint meg se közelíti mind nagyságában, mind pedig formájában a földkimérő által digitálisan kijelölt terület formáját, méretét. Földmérő által adott okirat szerint a telek valójában az alatta levő közút 3/4 részéig beér. Telkemhez tartozó útrész alatt most jelenleg a csatorna és vízhálózat is aláfut. Többszöri próbálkozásomra sem hajlandók közös megegyezést találni, kártalanítani engem, mert jogilag úgy érzem, hogy kártérítés illetne, vagy pedig az eredeti földhivatal által kitűzött terület jogos birtokba vétele illetne meg. Az út gyakorlatilag meg lenne még akkor is, hogy ha visszacsatolnák, illetve megépíthetném az általam szükségesnek tartott támfalat, mert ebben az állapotban és az úthoz viszonyított magasság különbségben a jelenlegi állapotú "KIS telkem" lassan elfogy.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q7626) (2009-11-30) |
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A vőlegényre van íratva egy kis ház hatalmas kerttel ez Boldogon van Hatvan mellet ahol fóliáznak így sokat ér a kert . Édesannya nevén van a haszonélvezeti jog. A ház már elég romos állapotban van és az édesannya használja a kertet és hagyja, hogy összedűljön a ház. Mivel idáig Attila / a vőlegényem/ nála dolgozott nem volt fizetése hogy rendbe tegye a házat nem tudta csinálgatni az anyukája meg nem adott neki pénzt a tatarozásra, mert a számára pénzkidobás lenne, mert nem az ö háza. Neki egy 2szintes és egy földszintes nagy háza van. Attila meg velem lakik egy szerény kis házban. Ott van neki az a kis kert, és nem tud vele mit csinálni, mert az anyukájának a fóliája van ott. nem lehetne valamit csinálni, hogy legyen pénze abból az "ingatlanból" ? El nem tudjuk adni, mert a haszonélvezeti jog hatalmas. mit csináljunk ? Kérem, segítsen már, mert elég szegények vagyunk, nincs aki segítene nekünk és nagyon jó lenne egy kis pénz .
Válaszát előre is köszönöm: Nagy Borbála
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q7481) (2009-11-25) |
Szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozunk egy főút mellett. A telep, 90 HA legelővel és 30 HA szántóval az egyik oldalán van, a másik oldalon 180 HA legelő és 6 HA szántó. Az út korábban 1-1 sávos volt, ma 2-2 sávos, elválasztó korláttal. Korábban az állattartó telep mellett lévő dülő keresztezte a főutat sárszóróval, táblákkal, jelzésekkel. Amikor a legcsendesebb volt a forgalom, áthajtottuk a legelőre járó jószágokat, majd a főutat lesöpörtük és minden rendben volt. Megszűnt a kereszteződés, most egy felüljárón lehetne áthajtani, ami tőlünk 2,84 kmre van. Az út hossza 4,66 km csak oda és legalább 30 gazda földje mellett fekszik. Tehát az én 140-180 növendékemet nem tudom a legelőre kihajtani. 14 éve gazdálkodom, a fiam is ezt folytatná és eddig jó legelőkre alapoztunk. Most ez egy szörnyű helyzet. Kértünk egy felül vagy aluljárót, ha nem, akkor egy növendék marha telepet a másik oldali földünkhöz. Milyen esélyünk van? Kell-e kártalanítani bennünket?
Kérdés: 1. Főút és földút kereszteződésben állatot át lehet-e hajtani?
2. Elvárható-e felül-aluljáró, vagy a növendéktelep?
Válaszukat előre is köszönöm!
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q7412) (2009-11-20) |
Tisztelt Cím!
Kérdésemre (amennyiben mód és lehetőség van rá), nem az oldalon kérnék választ, hanem az e-mail címre. Szomszédunkban disznót és juhot tartanak. Nem tudjuk számukat, nem is tartozik ránk a mennyiség. Ha joga van állatokat tartani, nekünk jogunk van-e szólni a bennünket ért sérelmekért, illetve jogunk van-e a zavartalan kert- használathoz?
A problémánk a következő: Évekkel ezelőtt vásároltunk egy családi házat, mely nem a belvárosban, hanem kertvárosi részen van. A szomszéd disznóóla a lakóépületünktől kb. 10 méterre van, a szellőzése az ólnak a mi udvarunkra történik. A trágyadomb szabadon áll a disznóól mellett. A keletkező bűzök elviselhetetlenek, déli és délkeleti szél fúj, ami a mi irányunkba hozza a keletkező gáz és ammónia illetve trágyaszagot. Hosszú vívódás után tudomásukra hoztuk -kultúrált hangnemben-, hogy zavaró a bűz, nem tudjuk a kertet használni rendeltetésszerűen (nem lehet kint tartózkodni) nem tudunk szellőztetni. Természetesen támadásba lendültek, miért költöztünk ide? Joguk van állatokat tartani stb. A helyi önkormányzati rendeletben szabályozva van az állattartás, amelyben leírják, hogy az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.
Lehet-e normálisan rendezni e jogvitát? A szomszédjog vagy egyéb jog milyen lehetőséget biztosít a bűztől szenvedő embereknek?
Köszönettel veszem iránymutatásukat, válaszukat.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q7310) (2009-11-13) |
Tisztelt Cím!
Az alsóépületünk disznóólján van 1 szellőzőlyuk, amely az (új) szomszéd udvarára néz. Ő felszólított, hogy ezt szüntessük meg, mivel őt zavarja az onnan jövő "szag". ( Nem tud szellőztetni, lehetetlen meglenni az udvarán.) Állítása szerint - az inerneten olvasta - hogy nem is lehetne az ő udvarára nézően szellőzőt építeni.Nem a belvárosban lakom, évek óta tartok állatokat ( Marha, serés, juh, szárnyasok.) Eddig senkinek nem volt velem problémája.Mit tudok ilyen esetben tenni? Szertném a tanácsát kérni, hogy erre vonatkozóan van-e valamilyen építési szabályzat,
Segítségét előre is köszönöm!!!
Bakonyi Edit.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q6436) (2009-10-18) |
Hol, melyik jogszabályban tudhatom meg az energiafű és a szőlő hasznosítási kódjait?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q6395) (2009-10-15) |
Tisztelettel érdeklődnék afelől, hogy van egy belterületi építési telkem, amit támfallal szeretnék bekeríteni, mert egy domboldalon található egy közmű út mellett. A városháza épétésügyi vezetője kérésére hivatalos földmérői kitűzetést kértem, mely alapján a telkem nagysága a jelenlegi állapota szerint meg se közelíti mind nagyságában, mind pedig formájában a földkimérő álltal digitálisan kijelölt terület formáját, méretét. Aföldmérő álltal adott okirat szerint a telek valójában az alatta levő közút 3/4 részéig beér. Telkemhez tartozó útrész alatt most jelenleg a csatorna és vízhálózat is aláfut. Többszöri próbálkozásomra sem hajlandók közös megegyezést találni, kártalanítíni engem, mert jogilag úgy érzem, hogy kártérítés illetne, vagy pedig az eredeti földhivatal álltal kitűzött terület jogos birtokba vétele illetne meg. Az út gyakorlatilag meg lenne még akkor is , hogy ha visszacsatolnák, illetve megépíthetném az általam szükségesnek tartott támfalat, mert ebben az állapotban és az úthoz viszonyított magasság különbségben a jelenlegi állapotú "KIS telkem" lassan elfogy. Ezen levelem megírásával szeretném jogi segítségét, tanácsát kérni. Tisztelettel: Alimán Zoltán
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q6147) (2009-10-10) |
Tisztelt C. !
Amennyiben lehetséges szeretném tanácsát kérni. Gazdasági
tevékenységre kialakított zártkertben az állatartásra jelenleg létezik
szabályozás, vagy nem?. Disznótartás esetében, előírás-e a disznók
pihenésére szolgáló épület valamilyen építési szabályának betartása, fertötlenítésének szükségessége, a
rovar és rágcsálóirtás, (azóta sajnos nyüzsögnek a repülő rovarok
kertünkben), a vizelet s a széklet s a trágya kezelésénél
alkalmazandók betartása. A trágya jelenleg szabadon a ketrec sarkában
van . Elfogadható-e az, hogy a ketrecben szabadon
tartott disznók bárhova piszkíthatnak, s szennyezhetik
környezetüket, s a vizeletükkel folyamatosan szennyezett földrész,
pedig csak nyolc méterre helyezkedik el az ásott kútamtól.
Az így kialakított ketrec határát alkothatja-e közvetlenül
én és a másik szomszédom kerítése, ha nem adtunk rá engedélyt?
A fentiek miatt, mivel a disznók a tartásukra biztosított
területet (kivéve a vizelésre kiszemeltet) mélyen
feltúrták, s ebből kifolyólag a kerítés stabilitása csökkent,
s a két telek között egy földlépcső alakult ki, mely miatt
eső esetén a mi földrészünket nem védi semmi, s a föld lemosódik,
mert csak ritka szövésű fámhálóval erősítette meg a kerítés
alját. A jószomszédi viszony megengedi, hogy kb. 50 méter
hosszan az én kerítésem határolja az álattartásra használt földrészeket
s annak felső részének kerítése gazdasági épületemtől kb. csak
fél méterre van. Védősáv megtartására van szabály?
Szeretném kikérni véleményét, mert a helyi állatorvos
egyszerűen csak azzal intézte el a dolgot, hogy jelenleg, azaz az EU csatlakozásunk óta nincs szabályozva
semmi, s a három disznó nem disznó, az általuk előidézett bűz nem bűz,
s a három disznó esetén termelt vizelet mennyisége, soha nem
szennyezheti meg a kutamat. A fentiek után a közjegyző tehetetlennek
érzi magát, s semmiféle intézkedést nem mer hozni.
Szeretném megtudni, hogy ezután hova fordulhatok, honnét kérhetek
szakértőt a helyzet megitéléséhez, mert a helyi állatorvost elfogultnak vélem.
Tisztelettel:
Dr. Medve László Rácalmás
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q6004) (2009-10-06) |
Tisztelt Szakértő! Külterületen lévő 5700m2 földemre épithetek-e szerszámoskamrát (KB 20m2).M.István
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q5485) (2009-09-12) |
Tisztelt Hölgyem/Uram!
Tavaly novemberben vásároltunk egy 6,2 Ha-os szántót, melyhez tanya is tartozik. Mivel kiváltottam az őstermelői igazolványt, így nem kellett a föld után illetéket fizetni. Azonban 5 évig mezőgazdasági célra kell hasznosítani. Egy biofarmot szeretnénk megvalósítani a területen, tehát oda fogunk építkezni és a földet a saját szükségleteinknek megfelelően kihasználni (zöldség-állati takarmány termelése).Támogatást nem szeretnénk igénybe venni, mivel úgy tudom, hogy így minden támogatott évvel hosszabbodik az 5 év, ami alatt nem csinálhatunk azt a földdel amit szeretnénk. A napokban derült ki, hogy 3,5 Ha föld vetőmag, (takarmány kukorica) illetve műtrágya költsége kb. 200 ezer Ft. A szántás is erre a területre 50 ezer Ft-ba került. A magas költségek miatt úgy döntöttünk, hogy ez évben nem lesz bevetve a föld, hanem pihentetni kívánjuk. Természetesen a gyomtalanításról gondoskodni fogunk. Az lenne a kérdésem, hogy lehet -e pihentetni a földet így is, hogy vállaltuk az illetékmentesség érdekében a művelését?
A választ előre is kösznöm!
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q5457) (2009-09-10) |
Öröklés rendje a földek esetében hogyan történik.
1. Férjem halála után - mivel a földek közös szerzemény( 40 éves házasok voltunk), bár a férjem nevén vannak - ki fogja örökölni a földeket, van két gyermekem.
2.Férjem halála miatt,- mivel még hagyatéki tárgyalás nem volt-
a földekről való gondoskodás átmenetileg hogyan oldható meg, Vagy megvárják az eljárás végét mikorra kiderülnek a tulajdonviszonyok, mert nem szeretném, ha megbüntetnének mindket.(nem köthetünk még bérleti szerződést, el nem adhatjuk, stb.) Van-e türelmi idő, mivel sok földröl van szó, teljesen kétségbe vagyok esve, szinte még át sem lehet a hagyatékot tekinteni.
3.Érvényes-e a megkötött bérleti szerződés a férjem halála után, vagy ujat kell kötni majd a hagyaték kézhezvétele után.
4. Az Ő általa kötött bérleti szerződéseket felmondhatom-e, hiszen nem tudja azokat teljesiteni és nem szeretném, ha e miatt a földek parlagon maradnának, vagy büntetést kapnának miatta.
5..Ilyen haláleset kapcsán honnan kellene tájékozódni ezekről a dolgokról,(földügyekkel kapcsolatban) ügyvédek sem tudnak sokszor mindenre választ adni.
Köszönettel: Anikó
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q5403) (2009-09-10) |
Tisztelt Tanácsadó!
A jelenleg hatályos Tb. jogszabályok alapján járulék fizetésre kötelezett-e az őstermelői igazolvánnyal rendelkező nappali tagozatos főiskolai hallgató?
|
| Dr. Kovács László szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
| Dr. Kovács László szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q4566) (2009-08-21) |
Tisztelt Tanácsadó!
A termőföldbérlő nem akar fizetni. Hogyan juthatnánk a pénzünkhöz? Fizetési meghagyás vonatkozik erre, mint lejárt követelésre?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
| Balláné Dr. Erdélyi Márta szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3832) (2009-08-06) |
Eddig vissza nem igényelt földterület visszaigényelhető-e még kárpótlásban, ha igen, milyen módon és hol?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3823) (2009-08-03) |
Tisztelt szakértő!
88/2006. (XII. 28.) FVM rendelet
a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól
1. § E rendelet alkalmazásában
a) téli fagykár: az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termő szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak;
b) tavaszi fagykár: a termő szőlő- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak;
c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fővédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medréből kilépő vizek a termőföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik;
d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot;
Az 50 % -ot mire vetítem, az egész gazdaságban található összes vetett pl. őszi kalászosra, vagy csak egy egy kultúra estében a példa kedvéért összesen van 50 ha kalászos (búza, árpa, rozs, zab) és ebből 25 ha-nak kell meglenni a jogosultsághoz, vagy 10 ha búza van összesen ebből 5 ha belvizes akkor már jogosult vagyok kárenyhítési támogatást igényelni. Mindemellett a 2006. évi 88 tv. ugyanebben a témában az elemi csapást az előző évekhez viszonyított 30%-os hozamérték csökkenést okozó elemi kárként is figyelembe veszi mint jogosultsági feltételt.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3752) (2009-07-29) |
Tisztelt Tanácsadó!
Az ügyemben szeretném tanácsát kérni, miszerint 1997 év óta bérelek egy szántó területet egy szomszéd nénikétől, amiben a néninek csak haszon élvezeti joga volt, de a gyermekei szóbeli beleeggyezésével a bérleti szerződést a néni írta alá, és a bérleti díjat is neki fizettem ki mindig.
Sajnálatosan a néni 2006 decemberében megbetegedett és rövid idön belül meghalt. 10 éves bérleti szeerződést kötöttem 2004-ben a nénivel, amikor beleeggyezésével AKG alapszintű programba bevittem ezen területet. Két év telt el, a nénike sajnos meghalt. Azt szeretném megtudni, hogy az örökösöknek van-e joguk a szerződést felbontani velem, és eladni a területet, mivel a néni halálával a haszonélvezet megszünt. Sajnos jelen pillanatban nemtudom megvásárolni. Felajánlottam, hogy részletekben kifizetem, de nem fogadták el. Az AKG öt évre szól, és ha joguk van felbontani a szerződést, nekem az eddigi támogatást vissza kell fizetnem.
Lehet-e kártérítési igényem esetleg?
Köszönettel, várom válaszát!
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3126) (2009-07-05) |
Tisztelt Szakértő!
Érdeklődni szeretnék, hogy egy osztatlan közösben van területem, 1/4 részen a mellete lévő terület is az enyém. Teljes mértékben ez egy rendben tartott terület parkosítva. Az osztatlan közös embertelen nagy gaz és bozót. Én ki szeretném tisztítani de a többi 3 gazda pedig nem. Ebben az esetben mit tehetek mint szomszéd, mint tulajdonos? A tulajdonos társaim közül van olyan aki elhalálozott, közel 8 éve. Ebben az esetben mit tehetek, hogy a földet megvásárolhassam, az örökösök nem foglalkoznak vele, azt mondják őket nem érdekli, azt csinálok vele, amit akarok alapon. Hogyan lehet ezt a földet úgy megvenni, hogy a tulajdonosoknak csak egy aláírásba kerüljön mivel külföldön élnek?
Köszönettel: zoli
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3062) (2009-06-29) |
2007. január 01. után GYED mellett lehet e őstermelői tevékenységet folytatni?
Tisztelettel: GYED-en lévő anyuka
|
| Dr. Kovács László szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q3000) (2009-06-26) |
Lehet, hogy nem a legmegfelelőbb helyen kérdezek, de megpróbálom. Falusi házőrző kutyánkat a háznál dolgozó kőművesek kiengedték az udvarból, és a kutya elveszett. Nem volt benne chip, se telefonszám, csak nyakörv, de van az arcán egy sebhely, ami 100%-osan azonosítja. Kalandos módon a kutyát külföldi egyetemisták találták meg, és állítólag a rendőrségen megkérdezték, hogy keresik-e ezt a kutyát. A rendőrök állítólag felhívták a menhelyeket, és azt feleték, hogy nem. Eközben a kutya az összes létező helyen ki volt plakátolva, az interneten rengetegen tudtak róla, a menhelynek is be volt jelentve (ezeket igazolni tudom). A kutyát két hét után, mondván, hogy nem keresi senki, chippeltették és elvitték Hamburgba, az egyik lány szüleihez, akik hallani sem akarnak róla, hogy visszaadják. Nálunk négy gyerek sír utána, és itt az oltási könyve, meg rengeteg fénykép róla, és hatalmas nyomozás áll mögöttem, ami alapján megtudtam, hova került. Kérdésem, van-e jogi alapunk a kutya visszakapására, és mit kell tennünk? Repülőjegyre nem igazán van pénzünk, de úgy érezzük, hogy ez mármár lopás volt, amit vele tettek.
Köszönettel várom válaszát.
Fehér Ildikó
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q2869) (2009-06-24) |
Szeretném megkérdezni, hogy közös osztatlan területű táblában az, aki kéri a földje kimérését, az más kárára kiméretheti-e, ill ha a földemet kimérik a szomszédomnak mivel én lemaradtam az ez évi föld kimérésről s erről már határozatot kaptam, akkor mit tehetek? 14 éve művelem a földemet s most a szomszédomnak kimérték ezt a területet, ami még félig van szántva. A földhivatalnál azt mondták, hogy semmit nem tehetnek ez ügyben, miért nem adtam be kérvényt? Felháborítónak tartom ezt az egészet, hogy emberekkel mit meg lehet csinálni, ez csak problémákat szül, nem beszélve arról, hogy ragaszkodom a földemhez, amit pénzért vettem meg. Szeretném a segítségét kérni abban, hogy most mit tegyek? A határozatot ma kaptam meg és 30 nap áll rendelkezésemre, hogy fellebbezzek 10000 ft-ért.
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q2853) (2009-06-21) |
Tisztelt Hölgyem, Uram!
A következő kérdéssel kapcsolatban kérném segítségét:
0,3 ha földterülettel rendelkezünk, évek óta kukoricát ültetünk bele. A terület kis mérete miatt bármilyen más növény is csak veszteséggel termeszthető rajta, a kukorica családi alapon művelve talán nullszaldós. Szóval lehet rajta dolgozni éven át a semmiért. Felmerült a gondolat, ültethetnénk-e bele fát, elsősorban akácot, (erdőnek nevezni túlzás lenne, de valami hasonlót) a növekvő fűtési terhek jövőbeni ellensúlyozására. A terület belterület, de mezőgazdasági művelés alatt áll, belátható ideig az is fog maradni. Kétoldalon hasonló területekkel határos, agy oldalon szomszédos egy családi házzal és kertjével. Szükséges-e ehhez valamilyen engedély a művelési mód változtatása miatt, vagy azt ültetünk bele amit akarunk?
Tisztelettel:
Kovács Tamás
Sárvár
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q2824) (2009-06-18) |
Kiskunlacházán hány méterre lehet a telekhatártól olajfasövényt, akácot és nyárfát ültetni?
Köszönettel: dszjudit
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q2812) (2009-06-18) |
A kérdésem az lenne, hogy őstermelésben töltött idő beszámit a nyugdijba? Köszönöm válaszát.
|
| Dr. Kovács László szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q2313) (2009-06-03) |
Tisztelt Jogtanácsos.
A következő lenne a kérdésem:
Tavaly előtt ősszel vásároltam egy darab földet, amit egy mezőgazdasági cég használt. Úgy egyeztünk meg, hogy a tulajdonos értesíti a megvételről őket, ez szerintem meg is történt, és a megegyezésünk alapján már idén én használom a földet, de jelentkezett egy másik mezőgazdasági termelő, hogy nem vagyok jogos a saját földem használatára, mert az előző bérlőtől úgymond átvette a földhasználatot, így tíz évig, illetve míg a szerződés le nem jár ő használja. Lehet ilyet tenni? Szükségem lenne a földre zért vettem meg.
A másik kérdésem az lenne, hogy egy osztatlan közös tábla tulajdonosa vagyok 85%-ban és ennek a táblának a földrajzi elhelyezkedése a szomszéd helység, most a földhivatal kimérte hogy a földterület melyik végén lesz az én tulajdonom, csak én erről nem értesültem, mert a hirdetőtábla nem abban a községben van, ahol én lakokm. Így az általam használt terület másnak jutott, de én a tulajdonos társakkal a használat kezdetén megegyeztem hogy hol lesz a területem, és komoly pénzért talajjavitó tevékenységet folytatam, rengeteg trágyát kihordattam, stb. Most a földhivatal kijelölt nekem egy több éve gondozatlan területet.
A területalapu támogatásba is részt veszek és ott térképen bejelöltem a használat helyét. Mi a teendőm hogy a Földhivatal nyilvántartásában is visszakapjam amit évek óta használok?
Hálás köszönettel:
Bodó Józsefné
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q1211) (2009-05-13) |
Lehet-e a lakóház közvetlen közelében majd 300 tonnát is meghaladó ismeretlen eredetű trágyát tárolni?
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q665) (2009-05-01) |
A 63/2005 IV.8 Kormányrendeletre volna szükségem.
Köszönettel venném, ha megküldenék.
Ivanics dr
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q556) (2009-04-28) |
Tervbe vettem, hogy egy jelenleg művelés alatt álló mezőgazdasági területet (erdő vagy esetleg szántó) megvásárolva 10-30 hektáron kisebb arborétumot, tavat illetve a természeteshez hasonló erdőt alakítanék ki. (Alapvetően saját kikapcsolódásra és természetvédelmi céllal, de a külsős látogatók belépését is lehetővé téve, nem üzleti jelleggel.)
A terület "arborétum" részén minél több féle fásszárú növény telepítését tervezem.
Egy néhány hektáros tavat alakítanék ki, természeteshez közeli élővilággal. (Az adott terület őshonos fajaival.)
Az erdő részen gazdálkodást (kitermelést) nem kívánok folytatni és a területre jellemző őshonos növényzettel telepíteném azt be, természetesen hagyva nőni az aljnövényzetet, betelepedni az élővilágot stb.
És egy erdészház jellegű üdülőt is tervezek építeni a területre.
Kérdésem a következő: ha egy jelenleg művelés alatt álló mezőgazdasági területből akarom a fentieket kialakítani, milyen engedélyezési eljárásokkal kell számolnom és a gyakorlatban ezek megszerzése mekkora nehézséget illetve költséget jelenthet? Előfordulhat-e, hogy nem kapok engedélyt arra, hogy egy művelés alatt álló erdőt a fenti módon átalakítsak?
Köszönöm a segítséget:
Kiss Ádám
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q468) (2009-04-27) |
Tiszteletem,
Van egy telkem egy hétvégi házzal. A telek egy homboldali teraszon helyezkedik el: Donbgerinc és szakadék között két szélszomszéddal. A teraszon 4 telek található, a második az enyém.
A kérdésem a bejárásról szólna:
Szorgalmi út van a 3 telken, a negyediken (külső szomszédom HRSZ: 7831) nincs, ami út mellett van, onnan tudok bejárni a belső szomszéddal együtt (HRSZ: 7835/3), mivel a szorgami út a másik oldalon kocsival, és semmilyen járművel és gyalog sem járgató a laza föld és növényzet miatt.
Az út melletti külső szomszédom vámoltat a gyalogos átjárásért, mivel járművel ott sem lehet bemenni.
Mit tudok csinálni? Tudok-e szorgalmi jogot kényszeríteni, vagy utat elbirtokolni? Ezeknek az anyagi vonzatára is kiváncsi lennék. A belső szomszédom mellettem van e témában.
Pályázati lehetőségekről is érdeklődnék:
Van-e pályázati lehetőség az említett szorgalmi utat kiépíttetni, betonozni (szurdikút)? Hallottam EU-s infrastruktúrális, agrár fejlesztési pályázatokról. A kiépülése ellenében hajlandó lennék lemondani szorgalmi utamról az önkormányzat javára, a belső szomszédom is.
Köszönöm a segítséget
Drinóczi Zoltán
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q462) (2009-04-27) |
Tisztelt Szakértő Hölgyek, Urak! Szépen kérem, valaki árulja el nekem, hogy az 55. évüket betöltött őstermelők HOL, hogyan, miként jelentkezhetnek (igényelhetik, kérelmezhetik, pályázhatják?) az ún. nyugdíj előtti támogatást. A kormányszóvivő többször, több fórumon kijelentette, hogy lehet jelentkezni, de azt sem az FM Hivatal, sem az MVH nem tudja hol. Szíves felvilágosításukat előre is köszönöm.
|
| Csehné Dr. Papp Imola szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q362) (2009-04-27) |
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Tájékozatlan vagyok az állattartás szabályozásaiban, ezért kerestem meg önöket!
Szeretném megkérni, hogy tájékoztassanak alábbi probléma megoldását illetően!
Budapesti lakos voltam egészen 2005 májusáig amikoris vásároltam egy falusi házat a hozzátartozó telekkel, majd hirtelen elgondolásból ide költöztem és próbáltam a környezetbe beilleszkedni, (ami sikerült egy dolgot kivéve).
A második szomszédom a sarkalatos pontja az itteni életemnek. (Tudva levőleg ez a község alacsony lélekszámú és talán ezért itt az emberek nagyrésze elég öntörvényű.) Szóval a szomszédom mint minden falusi, állatokat tart, de nem az állataival van problémám, hanem ahogy azokat tartja.Vannak lovai, kecskéi, malacai, csirkéi, kacsái, galambok, nyulak. A lovai csüdig járnak a trágyában, tavaj összel a karámot egy tolólapos földmunkagép takarította ki de nem szállították el a trágyát, hanem az udvar közepén egy néhány méteres hegyet raktak belőle amiből tökéletes légytenyészet lett. Szóval a nyári rekkenő
hőségben nem lehet az udvarra kimenni mert azonnal megesznek a böglyök, legyek, nembeszélve az időnként átlibbenő illatfelhőről (szerencsére ez nem sűrün fordul elő mert az uralkodó szélirány felőlünk fúj). Nem is értem, hogy ők hogy birják
ezt. Természetesen eleinte azt hittem ez itt a természetes, de néhány hónap itt tartózkodás alkalmával rá kellett döbbennem arra a tényre, hogy a távolabbi szomszédok mentesek az ilyen problémától, és csak az én szomszédom néhány háznyi
környezetében jelentkezik a baj. Sajnos a helyzetet nehezíti, hogy a szomszéd csak nekem probléma mert nincs más szomszédság, ugyanis tőle balra az első aki lehetne az sajnos meghalt és üresen áll a háza, a második én vagyok, a másik
oldal (jobb) közvetlen szomszédja egy lelkészhivatal ami idöszakosan üzemel csak, a második szomszédja pedig egy budapesti lakos aki ritka vendég a faluban.
Egyszóval összegezve az egészet szeretném ha a probléma megszünne, mert a családom már nehezen viseli a megpróbáltatásokat, testünk nagyrésze bögölycsipésektől fájdalmas duzzanatokkal van tele, úgy nézünk ki mintha nekünk
lenne gondozatlan állatálományunk és nem a szomszédunknak, a nyári szabadban tölthető időnk korlátozott, a gyermekeknek vásárolt felfújható medence az udvar dísze, de használni nem lehet, stb, stb...... Sorolhatnám a kellemetlenségeket, de ezt csak az tudja igazán átérezni aki már ilyet át élt.
Az önkormányzatot csak végső esetben szeretném bevonni, mert mint említettem ez egy szoros közösség és én bevándorlónak számítok itt. Valószínűleg az én szavam itt nemsokat számítana az évtizedek óta itlakókkéval szemben!
Szépen kérem ha van olyan jogszabály amire hivatkozva esetleg a kedves szomszédot rá tudnám venni a trágyahegy eltüntetésére és az állatai tisztábban tartására akkor azt tudomásomra hozni szíveskedjen. Amennyiben ez nem bizonyulna megoldásnak akkor hova fordulhatok panaszom orvoslását illetően!
Tisztelettel Vig Pál János
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q300) (2009-04-27) |
Tisztelt Jogtanácsos!
2005. 03.31-én kibéreltem egy szántót, és az önkormányzatnál kifüggesztettem mert nem abban a helységben lakom, a földalapút megigényeltem, de a Földhivatalnál nem jelentettem be a földhasználatot. 2005.12.03-án az ezévi bérleti díjat is kifizettem. 2006.03.27-én petrezselyemmel bevetettem és április 18-án megvettem jutányos áron a szántót, de egy helybeli "belépett", és arra való hivatkozással, hogy a földhasználatom nem volt törvényes és a feleségemtől is megvásárolta a szomszéd parcellát bevetve (ami e nélkül művelhetetlenné vált) a területet birtokbavette, Tértivevényes levélben 2006.05.08-án tájékoztattam a föld beműveltségéről és kértem hogy álljon el a birtokbavételtől, de állományban már ő permetezte és ő is fogja felszedni. Nem is merem felszedetni a petrezselymet, mert még rámküldi a rendőröket, hogy az ő földjéből lopok. A termény értéke a piaci ártól függően 1-2 m Ft. Ebben a helyzetben érdemes-e perelni? Válaszát tisztelettel kérve: Marti MIklós
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
| Agrárjogi kérdés: (Q154) (2009-04-23) |
Őstermelőként gazdálkodom. Nem vagyok benne az áfa-körben, de a 15%-os áfa kulcs megszűnésével gondolkodom, hogy be kellene lépnem . A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben fizetnem kell-e havonta valamilyen járulékot? Továbbá, van-e valamilyen kiadási vagy bevételi összeghatár, amit el kell érnem ehhez? Illetve tudomásom szerint ahhoz, hogy áfát igényelhessek vissza, el kell érnem 4 MFt-os kiadást. Mi van akkor, ha 1 éven belül ezt nem érem el? Akkor abban az évben nem igényelhetem vissza az áfát? Vagy ez nem "nullázódik" le évente, hanem ha 1,5 év alatt érem el az összeghatárt, abban az esetben akkor igényelhetem vissza?
A választ előre is köszönöm!
|
| Orlovits Zsolt szakértő válaszához kattintson a kérdésre! (agrárjog témakör) |
|
|
|
Friss mezőgazdasági hírek
| 2010-03-09 |
|
|
| 2010-03-08 |
|
|
| 2010-03-07 |
|
|
| 2010-03-06 |
|
|
| 2010-03-05 |
|
|
|
|
|
)
