Az útifű felhasználása – Egy kis történelem

A nagy útifüvet már rég óta használják bizonyos kultúrákban gyógyászati és étkezési célokra, méghozzá világszerte. Az őshonos amerikaiak sebek gyógyítására, lázcsillapításra és méreganyagok eltávolítására (például marások, csípések által okozott sebekből) használták.

Két fajtája elterjedtebb, a széles levelű nagy útifű (Plantago major) és a vékonyabb leveleket viselő változat (Plantago lanceolata). Mindkettő alkalmazható gyógyászati célokra, habár a szakértők általában a szélesebb levelű fajtát részesítik előnyben puha, ehető levelei miatt. Most pedig közelebbről is megismerheted ezt a nem mindennapi, gyógyító növényt! 

Az útifű felhasználása – Az útifű egészségügyi hatásai

Az útifűnek számos antimikrobiális tulajdonsága mellett gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása is van. Képes enyhíteni a rovarcsípések után érzett fájdalmakat, miközben egyidejűleg fertőtleníti a sebet és serkenti a gyógyulás folyamatát is. Az antimikrobiális hatásért főleg az aukubin nevű vegyület felelős, de a bőr regenerációjában az allantoin is besegít.

Érdemes tovább megemlíteni az útifű vérzéscsillapító tulajdonságát is, ami egyszerre a szervezet tisztítását is végzi – segít ugyanis a légző- és emésztőrendszerben található többletváladék eltűntetésében. Ennek köszönhetően alkalmas a hasmenés és a megfázás kezelésére.

A szélesebb levelekkel rendelkező nagy útifű ehető levelei kalciumban és más ásványi anyagokban gazdagok, illetve K és egyéb vitaminokban is. Ez a vitamin segíti elő a növény szárának szivárgását, amennyiben az megsérülne. A zsenge levelek friss salátákban is fogyaszthatók, az idősebb leveleket azonban előzetesen meg kell főzni. A következő oldalon folytatom, érdemes lapozni egyet, ugyanis többek között azt is elmondom, hogyan lehet felhasználni és mire jó az útifű!