Legjobb nitrogén termelő növények

Ha kertünknek egy kis lendületre van szüksége, és nincs időnk a rutin talajvizsgálatokra, a talajdúsító növények termesztése nagyszerű lehetőség. Értékes ásványi anyagokkal és tápanyagokkal látják el kertet, beleértve a nitrogént, foszfort és káliumot. Ezek a növények nemcsak a talajerózió elleni küzdelemben segítenek, hanem feltörik a tömörödött talajt is, amely egyébként megfojtja a növényeket. Most nyolc olyan növényt mutatunk, amelyek gazdagítják a kerti talajt, így már ma elkezdheted!

1.    Vörös lóhere

A vörös lóhere nitrogénmegkötő növény. Nitrogént vesz fel a levegőből, és tárolja azt leveleiben és szárában. Amikor a növény elpusztul és lebomlik, nitrogént bocsát ki a talajba. Bár egyesek a gyomhoz hasonlítják, a vörös lóhere hatékony gyomirtó. Mély gyökerei kiéheztetik a gyomokat, és megakadályozzák a csírázást.

A vörös lóhere is hatékony takarónövény. Mély gyökereivel és kiterjedt tömegével megakadályozza a talajeróziót. A vörös lóhere különböző talajtípusokban és különböző időjárási körülmények között nőhet. Érdemes megjegyezni, hogy a vörös lóhere növény szimbiotikus kapcsolata a Rhizobium talajbaktériumokkal fokozza a nitrogén megkötését.

 

2.    Császárfa

A császárné fa, más néven sárkányfa, egy leggyorsabban növekvő fa, amely fiatalon akár évi 20 lábra is megnőhet, teljes érettségében pedig elérheti az 50-75 métert. A császárnéfa levelei jó mennyiségű fehérjét, zsírt, cukrot, nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaznak, amelyek javítják a talaj szerkezetét és egészségét.

Segíti a talaj helyreállítását is, és alkalmas a közbevetésre is. Használhatja a leveleket zöldtrágyaként vagy állati takarmányként, hogy gazdag trágyát nyerjen, amely segíthet a talaj tápanyagokkal és ásványi anyagokkal való feltöltésében. Császárnőfákat ősszel vagy tavasszal is ültethet, de ügyelj arra, hogy naponta legalább hat órányi napfényt kapjanak.
 

3.    Borsó

A borsónak számos fajtája létezik, és bár nitrogénmegkötő növényről van szó, a borsót megfelelően kell betakarítani, hogy a talaj hasznot húzzon a nitrogénvegyületekből.

Például a betakarítás után ne távolítsd el a borsónövények gyökereit és szárát. A gyökerek és a szárak rögzített nitrogéntartalmat hordoznak a Rhizobium baktériumokkal való szimbiotikus kapcsolatuknak köszönhetően – ennek később a talaja is profitál. Hagyjon néhány maghüvelyt a növényen, majd a tenyészidőszak végén a növényt feldarabolja és a kertben hagyja lebomlani.

De ha a legtöbbet szeretnénk kihozni ebből a nitrogénmegkötő növényből, használhatjuk őket virágzásuk idején. Meglepő módon a virágzási szakaszban a borsónövények tartják a legtöbb nitrogént.
 

4.    Zab

A zab jó kerti növény, mert javítja a talaj egészségét azáltal, hogy elnyomja a gyomokat, és felszívja a felesleges tápanyagokat, például a nitrogént, a káliumot és a foszfort.

Az évtizedek óta takarónövényként használt zab segít megelőzni a talajeróziót, és kiváló zöldtrágyát és takarmányt készít az állatállomány számára. A zab legjobb ültetési ideje augusztus végétől októberig tart, és mivel rövid a tenyészideje, könnyen hozzáadhatja a vetésforgóhoz.
 

5.    Sudangfű

Ennek a szárazságtűrő növénynek a gyökerei segítenek megelőzni a talaj tömörödését azáltal, hogy fellazítják a talaj felső rétegeit a jobb levegőztetés és vízbehatolás érdekében. A sudangfű allelopátiás vegyületekkel is rendelkezik, amelyeket a talajba bocsát ki. Amikor a gyomgyökerek gyökérrendszerükön keresztül felszívják ezeket a kémiai vegyületeket, elpusztulhatnak.
 

6.    Bükköny

A bükköny egy hüvelyes növény, amely nemcsak nitrogénmegkötő, hanem foszforral is tele van, ami egy másik nélkülözhetetlen eleme az egészséges kerti talajnak. Az általánosan takarmányként használt bükköny elnyomja a gyomokat, és kiválóan alkalmas az erózió megelőzésére, különösen a partokon vagy lejtőkön. Mivel a bükköny befolyásolja a talaj foszforszükségletét, a tenyészidőszak végén sok kertész zöldtrágyaként használja a talaj nitrogénszintjének pótlására.