Persze, régen minden más volt, nem volt minden gépesítve, mint manapság. Talán ez is az oka annak, hogy a szüretelés nagyszüleink idejében, és természetesen korábban is társas eseménynek számított, amire egész évben készültek a családok és sokáig emlékeztek. Nézzük, hogyan zajlott a szüretelés az 1950-es-’60-a években!
Régebben más volt a szüret
A szüret régen az egyik legnagyobb társasági esemény volt, egy közös ünnep, melyet nagy mulatságok zártak a nap végén. A faluban mindenki, aki tehette, elment a szőlőbirtokra, hogy segítse azon embereket, akik megtermelték a bornak való finom gyümölcsöt. A szüret akkoriban nem egy-két napig tartott, hanem sokkal tovább, volt olyan, hogy több héten keresztül. Ennek az az oka, hogy minden szőlőfajta máskor érik be, de minden nap végén közösen ünnepelték az újabb bőséges termés betakarítását. Manapság a legtöbb helyen géppel végzik a szüretelést, ezért kevesebben vesznek részt az eseményen, és nincsenek is ott minden nap. Nézzétek meg a szüretelésről talált fotókat képgalériánkban:
#GALERIA-60#
Régen a szüret nagyon fontos esemény volt
A szüretelés időszakában még a törvénykezés is szünetelt, mivel mindenki kivette a részét a munkából, gazdagságtól és rangtól függetlenül, tehát mindenki ott volt, aki élt és mozgott. Még a vitézek is hazatértek ilyenkor, de ennek az is fontos oka volt, hogy szüret idején ismerkedhettek meg a falu lányaival. A szüreti napok rendszerint lövéssel vagy riogatással indultak, ezzel tudatták a falu népével, hogy ideje elkezdeni a gyümölcsök szedését.
Nem volt könnyű munka a szüretelés
Ne gondolja senki, hogy egyszerű munka volt akkoriban a szüretelés. A nők és a lányok is beálltak a szedők közé, ők kisebb méretű edényekbe szedték a fürtöket, majd öntötték a puttonyba. Amikor az megtelt, akkor jöttek a férfiak, akik a nagy, fából készült puttonyt elszállították és nekiláttak a préselésnek.
A nap végén jött a szüreti mulatság
Minden egyes napot énekléssel, tánccal és természetesen italozással zártak, a teljes szüreti időszak végén pedig hatalmas ünnepség következett. A szüret idején szüreti fogások is készültek, erre a gazdaasszony ügyelt. Estére, a szüretből hazatért, elfáradt embereket már megterített asztal várta. Fő eledel akkoriban a marha-, vagy birkahúsból készült bográcsos étel, és a kalács volt, ugyanakkor nem maradhattak el a magyarok nagy kedvencei sem, a húsleves, a töltött káposzta vagy a csörögefánk!
Szüretelés manapság
Mára sok minden nem maradt meg a folyamatokból, „csak” a család és a szűk baráti kör vesz részt az eseményen. Ma már sokan nem társasági eseményként tekintenek a szüretre, hanem elvégzendő munkaként. Azért a nagy szüreti bálok hagyománya még meg van szerencsére, szinte valamennyi településen tartanak legalább egynapos ünnepséget.
Forrás: Kép: Fortepan/Mészáros Zoltán
