Rudabányai bányató története

Története egészen a középkorig nyúlik vissza. Akkoriban vasércet és színesfémeket termeltek itt ki. A tó a korábban ott működő külszíni vasércbánya helyén keletkezett anno 1985 után. Két kisebb tó egyesült, az úgynevezett Vilmos és Andrássy II. bányarészek találkozásánál. Majd az évek alatt kialakult a mai formája.

Érdekességek a Rudabányai tengerszemről

Magyarország legmélyebb állóvize. A tó hossza kb 300 m szélessége 80 m és a mélysége a 60 métert közelíti meg. A szürkés, vöröses színű sziklák között elhelyezkedő türkizkék színű tó, a zöld növényzettel körbevéve mesebeli látványt nyújt.

Valamint, a bányató melleit hegyoldalban található a Majomsziget, az az őslénytani helyszín ahol a tíz millió évvel ezelőtt élt emberszabású ősmajmot, Rudapithecus hungaricus, találták meg 1965-ben.

Élőlények a bányatóban

Főleg kisebb halaknak ad otthon a Rudabányai bányató, mivel tápanyagban viszonylag szegény, ezért csak ők maradnak meg benne, de előfordul benne néha egy-egy nagyobb hal is, bár ez nem jellemző. Haltelepítés sem történt tömegesen soha, pont emiatt, mert nem sok hal élte volna túl a tóban.

Mi tilos a Rudabányai bányatónál?

Tilos a horgászás, mivel a tó magántulajdonban van!

Tilos a fürdőzés is, több ok miatt. A víz hideg és hirtelen mélyül, ezen kívül a víz alatt nem látszódó sziklák is életveszélyesek lehetnek!

Rudabányai bányató megközelítése

Autóval: Rudabánya városába beérve az első körforgalomnál az első kijáraton hajtsunk ki jobbra a Kossuth Lajos utca felé. Majd a kápolna buszmegálló után balra tartva haladjunk. Ott egy parkolót fogunk találni, ahonnan már ki lesz jelölve az út a tóig.

Gyalog: Nagyjából egy 20-25 perces sétára számítsunk a Rudabányán található kápolna nevű buszmegállótól indulva.