Az ausztráliai Queensland Egyetemen John Mainstone fizikus bukkant rá egy 34 éve elfeledett kísérletre. Mint kiderült, az egyetem első fizikusa, Thomas Parnell indította el a világ talán legunalmasabb kísérletét. A professzor látványelemként használta óráin a kátránycsepp-kísérletet, milyen különleges képződmény is a kátrány, hogy hidegen olyan kemény, hogy kalapáccsal széttörhető, mégis folyadékként viselkedik, csak időt kell neki adni. Később a szemléltető eszköz 34 évre a szertár mélyére süllyedt. Újra megtalálása óta több mint egy fél évszázad telt el, de eddig nem sikerült a kísérlet legizgalmasabb pillanatát elkapnia.

 

  

 

A „páratlan” esemény 6-12 évenként következik be egy-egy csepp formájában. Mainstone úgy várja a 2013 végére kalkulált kátrány lecseppenését, mint a csillagászok a Halley-üstököst. 

 

A kátránycsepp-kísérlet eddig nem aratott hatalmas tudományos sikert. 86 év alatt összesen egy tudományos publikáció született, amiben kiszámították, hogy a kátrány 230 milliárdszor viszkózusabb a víznél. A kísérlet 2005-ben ki is érdemelte a Nobel-díj paródiájaként elhíresült, a legértelmetlenebb tudományos eredményeknek járó IgNobel díjat. Azonban Mainstone tartja magát ahhoz, hogy a csepegő kátrány egyszer még hasznos adatokat szolgáltathat a tudomány számára a jövőben. Például eddig még egyszer sem sikerült tetten érni a lecseppenés pillanatát. Legutóbb 2000 novemberében történt meg az esemény, azonban az erre a célra felállított webkamera csődöt mondott.