Egyfelől sikerült megtörni azt az eddigi elvet, hogy az unió – az úgynevezett „történelmi bázis” alapján – a korábbi években folyósított támogatások összegét vette alapul a tov

Megállapodás az uniós borágazat reformjáról

Forrás: Agrárágazat

Megállapodtak az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei a borszektor reformjáról – közölte december 19-én Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztés miniszter, a Brüsszelben tartott tárgyalások befejeztével.

Sikertelen megállapodás

Magyar szempontból nagy sikert jelent a megállapodás. Egyfelől sikerült megtörni azt az eddigi elvet, hogy az unió – az úgynevezett „történelmi bázis” alapján – a korábbi években folyósított támogatások összegét vette alapul a további támogatási keretek meghatározásakor. Másfelől sikerült elérni, hogy továbbra is javítható a termés minősége cukrozással.

 A borreform

A borreform első tervezete még a nagy déli bortermelő országok érdekeit tükrözte, és 100 százalékban a „történelmi bázis” alapján képezte volna a támogatási keretet tartalmazó „nemzeti borítékokat”. A tárgyalások köztes szakaszában eljutottak addig, hogy a „történelmi bázist” csak 50 százalékban veszik figyelembe, és 25-25 százalék erejéig a termőterület, illetve a termés nagysága számít. A legutolsó megbeszélésen a „történelmi bázis” teljesen kikerült a szempontok közül, és így a „nemzeti borítékokat” fele-fele arányban a termőterület illetve a termés nagysága alapján képezik.

Fajlagos támogatottság

Ebből konkrétan az következik, hogy Magyarország „nemzeti borítékja” 2009-re 14,4 millió euró helyett 16,8 millió euró lesz, 2015-ben pedig 29,1 millió euró. Magyarország hektáronkénti fajlagos támogatottsága így az új tagországok közt a legmagasabb, és meghaladja Ausztria illetve Portugália fajlagos támogatottságát.

„Először ütöttünk rést ezen az elosztási rendszeren” – mondta a magyar miniszter, és emlékeztetett arra, hogy korábban a zöldségtámogatásoknál Magyarország még hiába kérte a „történelmi bázissal” való szakítást. Úgy látja, hogy a mostani döntés irányadó lesz a későbbi támogatási rendszerek megújításakor is.

Nemzeti boríték

Kitért arra, hogy a „nemzeti borítékon” belül a vidékfejlesztési átcsoportosítást nem ebből a forrásból, hanem más forrásokból lehet előteremteni, így „ez a pénz teljes egészében a szőlőtermelők, feldolgozók, borászok rendelkezésére áll”.

A másik magyar siker ahhoz kapcsolódik, hogy továbbra is engedélyezett az alkoholfok növelése répacukorral. Az Európai Bizottság ezt először be akarta tiltani. A jelenlegi engedélyezett cukrozási mérték 2 térfogatszázalék. A szerdai megállapodás értelmében ez általános szabályként másfél százalékra csökken ugyan, de kedvezőtlen időjárás esetén, Brüsszellel egyeztetve további fél százalékponttal emelhető, tehát lényegében megmarad a két százalék lehetősége. Ciprus olyannyira ellenezte a cukrozás engedélyezését, hogy nem is volt hajlandó aláírni a megállapodást. A másik elzárkózó ország Dánia volt, összességében soknak tartva a támogatási összegeket. E két ország egyetértésének hiánya azonban nem akadályozta meg a megállapodás minősített többséggel történő elfogadását.

A cukrozáshoz hasonlóan a mustsűrítménnyel való alkoholfok-növelés is több évre benn maradt a támogatási rendszerben, ami a déli országok igénye volt. Az eddigi termésfölösleg zöméért felelős Franciaország és Olaszország jóval kevesebb lepárlási támogatáshoz fog jutni ezentúl – derült ki a megállapodásról kiadott tájékoztatásokból. Ám a tárgyalások során némileg enyhítették veszteségeiket, bizonyos változtatások hosszabb határidőre való kitolásával.

A melléktermék-lepárlás támogatása az eredeti tervezet szerint kikerült volna a támogatási rendszerből, de végül bennmaradt, azzal, hogy ez a tevékenység a „nemzeti borítékból” támogatható.

A telepítési jogok rendszere a megállapodás értelmében 2015-ig változatlan marad, és utána is nemzeti hatáskörben több évvel meghosszabbítható. A brüsszeli bizottság eredetileg 2014-ig el akarta törölni a rendszert, és teljes liberalizációval akarta azt felváltani.

Brüsszel eredetileg 400 ezer hektár szőlő kivágását akarta kötelezővé tenni uniós szinten a túltermelés megszüntetése érdekében. Végül a megállapodásban lementek 175 ezer hektárra, amit az összes uniós szőlőterület mintegy 5 százaléka. A kivágási támogatásokat az eredetileg javasolt öt év helyett csak három évig folyósíthatnák. Gráf József hangsúlyozta, hogy Magyarország nem a szőlőkivágást akarja támogatni, hanem sokkal inkább a technológiai fejlesztést.

A miniszter elmondta még, hogy a brüsszeli tanácskozáson sikerült Szlovákiával aláírni egy nyilatkozatot, amelyet a borreform dokumentumcsomagjának a részeként rögzítettek, és ebben megállapodnak abban: a két fél közösen dolgozza ki a tokaji bor előállításának eljárási rendjét és a termékleírást, és e tekintetben annak az országnak a szabályai mérvadóak, amelynek nagyobb a területe az adott borvidéken. A tokaj-hegyaljai borvidék négyötöde Magyarország területén van, így csak egy fajta tokaji bor létezhet, mégpedig az, ami a magyar szakmai szabványok szerint készül.