Hat szurikátakölyök született a Szegedi Vadasparkban, és már a látogatók is megnézhetik őket. Régóta tartanak az állatkertben szurikátákat, de eddig nem sikerült őket szaporítani.

A szurikáta a cibetmacskafélékhez tartozik, Dél-Afrikában a Kalahári sivatagban őshonos. Nagy családokban és kiterjedt üregrendszerekben valamint azok környékén él. Testtömegük 700 gramm körül van. Rovarokkal, lárvákkal, skorpiókkal táplálkoznak, de előfordul, hogy kisebb gerinceseket, tojásokat és növényi gumókat is elfogyasztanak.

 

A szurikáták közt jellemzően a legmagasabb rangú hím és nőstény párzik. A nőstény 70 napig vemhes, általában október és március között szüli meg kölykeit. A kicsinyek vakon és szőrtelenül jönnek világra. Az utódok felnevelésében az egész szurikátacsapat részt vesz.

A szurikáta csapat tagjait erős kötelék fűzi egymáshoz, éppen emiatt nem kedvelik az idegeneket. Ha egy másik csapattal vagy esetleg ragadozóval van dolguk, azonnal elkezdenek ásni, ezzel nagy porfelhőt kavarva. Őrszemeik folyamatosan figyelik a légi és földi veszélyeket, és ha bajt észlelnek, jeleznek társaiknak. 

Az őrszemek a Szegedi Vadasparkban is ébernek bizonyulnak, így egyetlen ragadozó madár sem járt még sikerrel – igaz néha a vitorlázó repülőktől megijednek. Ha valami riadalmat kelt köztük, előfordul, hogy szorosan egymáshoz bújnak, szőrüket felborzolják, és testüket megnyújtják, hogy minél nagyobbnak látsszanak. Volt már arra is példa, hogy az egész csapat morogva ugrált a levegőbe. 

 

A szurikáták kapcsolatában a hangadás kiemelt szerephez jut; egy kolónián belül legalább tízféle hangjelzést használnak.

A kis szurikáták megtekinthetők a Vadasparkban. A kicsik már néha előbújnak az üregeikből. Ahogy növekednek, egyre többször jönnek majd elő játszani az idősebbek felügyelete mellett.