A magyar búzatermesztés jelenlegi helyzete, gabonanövény, vetésterület, világpiac, búzatermés, európai piac, gabona, növény, export, import

A magyar búzatermesztés jelenlegi helyzete

Forrás: Agrárágazat

A búza a világ legfontosabb és egyik legősibb gabonanövénye. A növény géncentruma a Fekete-tenger medencéje és Elő-Ázsia, de a növény kiváló adaptációs képességének köszönhetően minden földrészen termesztik. A világon a legnagyobb területen Indiában termesztik a búzát (27 millió ha fölött), őt követi 20 millió ha körüli vetésterületével Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.

A tradicionálisan nagy területen termesztő Ausztrália és Kanada mellett olyan országok is óriási területeken termesztenek búzát, melyek alacsonyabb gazdálkodási szintet képviselnek (pl. Kazahsztán, Törökország, Pakisztán, Marokkó). Az előállított búza mennyisége alapján Kína vezet, mely a világon megtermett mennyiség hetedét állítja elő. E hatalmas mennyiség annak köszönhető, hogy a termésátlag világviszonylatban is kiemelkedő, a 10 millió hektár felett termelő országok közül a legmagasabb.

A tradicionálisan nagy területen termesztő Ausztrália és Kanada mellett olyan országok is óriási területeken termesztenek búzát, melyek alacsonyabb gazdálkodási szintet képviselnek (pl. Kazahsztán, Törökország, Pakisztán, Marokkó). Az előállított búza mennyisége alapján Kína vezet, mely a világon megtermett mennyiség hetedét állítja elő. E hatalmas mennyiség annak köszönhető, hogy a termésátlag világviszonylatban is kiemelkedő, a 10 millió hektár felett termelő országok közül a legmagasabb.

Ezek alapján nem elképzelhetetlen, hogy a termésátlagok további növekedésével Kína az önellátáson túl is képes lesz búzát termelni, amivel a világpiac egyik meghatározó szereplője lehet. E meghatározó szerep annak lesz köszönhető, hogy a legnagyobb importőr országok jelenleg az ázsiai és óceániai régióban találhatók, így a szállítás jóval egyszerűbb lehet Kína számára. A vetésterületi arány tekintetében kiemelkedőek Kazahsztán és Marokkó, az előbbi a szántóterület közel 50, utóbbi több mint 60%-án termeszt búzát (1. táblázat).

A világpiacon legnagyobb export mennyiséggel az USA és Ausztrália van jelen, távlati prognózisok szerint e két ország továbbra is meghatározó marad. Őket követi az Európai Unió és Kanada közel azonos mennyiséggel, de a világpiaci előrejelzések szerint Argentína is jelentős exportnövekedést fog mutatni. Legnagyobb importőrök a világon Észak-Afrika és Közel-Kelet, valamint Ázsia és Óceánia, ez utóbbi piac hazánk számára – tengeri szállítási lehetőségek híján – jelenleg elérhetetlennek tűnik.

Hazánk szomszédai közül Ukrajna és Románia az évek többségében szintén exportál, csak szélsőséges évjáratok esetén szorul importra. A fontosabb termesztő országok nagy része alacsony költséggel termeli a búzát, így a világpiacon alacsonyabb árral tud jelen lenni. Az Egyesült Államok és Kanada esetében a költségcsökkentést és jó piaci pozíciókat az is lehetővé teszi, hogy a keményszemű tavaszi piros búzát termesztik, melyek az alacsony költségszint ellenére jó sütőipari minőséget produkálnak.

Az európai piacokon évek óta Franciaország szerepe meghatározó, 15-17 millió tonna búzával van jelen a világpiacon. Exportját szállítási nehézségek nem befolyásolják, ugyanakkor a volt gyarmatok nagy mennyiségű búzát fogadnak, így Európa legsikeresebb exportőr országa. Franciaország után Oroszország a legnagyobb exportőr Európában, őt követi Németország, Anglia és hazánk. A búza minőségét tekintve Franciaországgal egyenrangú partnerek vagyunk, az angol és német étkezési búza minősége gyengébb a hazai kenyérgabonánál. A hazai export a szállítási nehézségek mellett a kiszámíthatatlansággal is küzd, ugyanis a különböző évjáratokban jelentősen ingadozik a hazánkban exportbúza mennyisége (1. ábra).

A hazai termésátlagok az utóbbi évtizedben hektikusan mozogtak 2,5-5,0 t/ha között, az utóbbi két évben – elsősorban a kedvezőbb évjáratoknak köszönhetően stabilan 5 t/ha körüli országos termésátlag adódott, amit kívánatos lenne stabilizálni a piaci kiszámíthatóság miatt. A vetésterületben az elmúlt évtizedekben csak két alkalommal történt nagyobb visszaesés, elsősorban a csapadékos ősz következtében. Jelenleg 1.100.000 ha körül mozog az őszi búza vetésterülete, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján ez a terület 2005 őszén is elvetésre került, de ezen – sajnos – a belvíz módosíthat.

A hazai termőterület megyénkénti megoszlása alapján a legnagyobb búzatermő területek (130.000 ha) Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatók, őket követi hasonló termőterülettel (90.000 ha körül) Bács-Kiskun, Fejér és Hajdú-Bihar megye. A termésátlag tekintetében legmagasabb érték Békés megye esetében adódott 2004-ben (6 t/ha felett), míg 5,4 t/ha feletti termésátlag jellemezte Hajdú-Bihar és Baranya megyét.

A hazai búzatermés jelentős exportkényszerrel küzd főként az elmúlt két évben. Az intervenciós rendszerben nagy mennyiségű búza van jelenleg is, az Európai Unió összes intervenciós gabonának több mint felét a magyar felajánlás teszi ki. E felajánlott készletnek az elkövetkező három hónap alatt a hazai raktárakat el kell hagynia, ugyanis kedvező évjárat esetén az újbúza elhelyezése óriási problémákat fog okozni, ami a felvásárlásra és a felvásárlási árakra is negatív kihatással van.

A tengeri szállítási lehetőség hiányára egyenlőre hathatós megoldás nem született, ez a Dunától keletre lévő megyéket érzékenyebben érintheti, ugyanis keleti szomszédaink közül Ukrajna és Románia egyaránt exportált, mintsem importált. Így a keleti országrészben lévő gabona szállítási költségei magasabbak (gondoljunk csak a Debrecen-Csepel 240 km távolságra), mely a piaci pozíciót kedvezőtlenül befolyásolhatja. A tengeri behajózás jelenleg elsősorban Szlovénián keresztül történik, de egy tonna gabona közúton történő elszállításának költsége több, mint a tengeren megtett USA (New Orleans)-Európa szállítási távolság összköltsége. Jelen helyzetben egyik kiút lehet a magyar export kenyérgabona népszerűsítése, marketingje Európában és a XIX. században Európa-szerte ismert jó minőségű magyar búza hírének visszaállítása.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!