Sokaknak feltűnhetett, hogy időjárásunk évről évre változik, manapság pedig már egyre rosszabb a helyzet, sorra dőlnek meg a téli melegrekordok, hónak sehol semmi nyoma sincsen. Mi ennek az oka és mik lehetnek a következményei? Erre keressük a választ.
Nézzük először, mik lehetnek az okai ennek a szélsőséges időjárásnak
Legfőképpen emberi tevékenységekről beszélhetünk, azonban rengetegen vitatkoznak ezzel, mondván emberi tevékenység nélkül is meg volt ez a folyamat. Tudósok arra jutottak, hogy a felmelegedés az utóbbi pár évtizedben jóval gyorsabb, mint az elmúlt 100-200 évben, és ez a gyorsulás csak folytatódik, ha az emberek nem változtatnak.
A káros emberi tevékenységek közül a legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a személyszállító járművek használata, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, és a füstkibocsátás.
Az utóbbi években gyorsult a szén-dioxid kibocsátás és a gáz levegőben maradása is, ráadásul az a hányad, ami a levegőben marad, a 60-as évek elején még csak 40 százalék volt, mára már elérte a 45 százalékot is. Bár a természet körfolyamataiban hozzávetőleg harmincszor annyi szén-dioxid keletkezik, mint az ember tevékenységéből, az ember által okozott szén-dioxid emisszió eléri a 20 milliárd köbmétert. Ennek nagy része elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, fekete- és barna kőszén, lignit) elégetése évén keletkezik. A kibocsátás további 15-20%-a a földterületek hasznosításában bekövetkező változásoknak, köztük az erdőirtásnak és fakitermelésnek tulajdonítható.
Az állattartás is jelentősen járul hozzá a klímaváltozáshoz. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os számítása alapján a hús- és tejtermék célú állattartás a globális felmelegedés 18%-áért felelős, azonban sokak szerint ez az adat alulbecslés, és a valóságos érték sokkal magasabb.
Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel szén-dioxidtömeg jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén CO2 formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Az esőerdő fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak, ugyanis a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják, és az ebből keletkező esőfelhők az egész Földön szétterülnek, például még Észak-Európa fölé is eljutnak. Az esőerdők irtásával a nekik köszönhető csapadék- és felhőképződés is elvész a Föld számára, ami tovább növeli az üvegházhatást.
Amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezőgazdaság, az állatarás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felső érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.
A felmelegedés geológiai okai:
A kontinensek vándorlását a Föld köpenyében a belső hőtermelés miatt kialakuló kőzetáramlások okozzák. A hőtermelésért részben a magban és köpenyben levő atomok raioaktív bomlása, részben a Nap és a Hold okoztaárapályjelenség felelős, amely nemcsak a tenger vizében kelt hullámokat, hanem a köpenyben is alakváltozásokat, belső súrlódást és így végső soron hőt. A kontinensek elhelyezkedése jelentősen befolyásolja a Föld átlaghőmérsékletét. A lemeztektonika az egyik oka ugyanakkor a vulkánosság kialakulásának is, ami szintén befolyásolja az éghajlatot. A tűzhányók kitörésekor nagy mennyiségű vulkáni hamu, por és kén-dioxid jut a troposzférába. A por és a hamu idővel leülepszik, vagy az esők kimossák a légkörből, a kén-dioxid viszont a levegőben marad, és szétterülve megszűri a napsugarakat, csökkentve ezzel a földfelszín hőmérsékletét. A Föld éghajlatát befolyásolja a napsugárzás, a napállandó, valamint az, hogyan hasznosul a beérkező energia a földi szférákban. Ha ezek bármelyike megváltozik, akkor változik a Föld energiamérlege és ezzel éghajlata is.
A felmelegedés hatásai, következményei
A kevesebb felhő miatt az eddig gondoltnál is nagyobb következményei lehetnek a globális felmelegedésnek, ugyanis a legújabb modell szerint 2100-ra akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, ami kétszer akkora, mint amit eddig veszélyesnek hittek. A kutatást végző Steven Sherwood professzor úgy fogalmazott, hogy ez már nem veszélyt, hanem inkább katasztrófát jelent, könnyen elképzelhető, hogy lehetetlenné tenné az élet fennmaradását a trópusokon, tovább elolvasztaná Grönland jégtakaróját és az Antarktisz jegének jelentős részét, ami pedig a vízszint emelkedéséhez vezet.
A klímaváltozás és a mezőgazdaság szoros kölcsönhatásban áll egymással. A globális felmelegedés jelentős és egyre növekvő mértékben kihat a mezőgazdaságra. A Föld lakossága átlépte a 7 milliárdot, 2050-re egyes becslések szerint 9 milliárdan fognak élni a bolygón. A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, a mezőgazdasági termény és termelékenység szintén csökken, hiszen a klímaváltozás sok helyen kiégeti a termést, illetve nem jut a termőtalaj a hosszúra nyúló nyarak miatt megfelelő mennyiségű csapadékhoz. Egy felmérés szerint minden fél fokos átlaghőmérséklet emelkedés 3-5%-os terméshozam csökkenést von maga után.
Egy tanulmány kimutatta, hogy 18% és 35% közötti az esélye, hogy 1103 állat- és növényfaj 2050-re várhatóan kihal az éghajlatváltozás következtében, mert nem bírnak elég gyorsan alkalmazkodni az új körülményekhez.
A globális felmelegedés miatt jelentek meg a maláriát hordozó szúnyogok Kelet-Afrika olyan magasabban fekvő területein, ahol eddig alig fordultak elő. Az esőzések sűrűbbé válásával, a kórokozót hordozó szúnyogok el fognak szaporodni, a maláriás időszak meghosszabbodik, és nagyobb fertőzésekkel kell számolni.
Hogyan mérsékelhetjük a változást?
Az éghajlatváltozás megállításának egyetlen módja az üvegházgáz-kibocsátások radikális csökkentése. A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen mértékű csökkentésre van szükség és milyen gyorsan. Az EU állam- és kormányfőinek találkozója, az Európai Tanács 2007. márciusi 8-9-ei ülésén úgy határozott, hogy 2020-ig 20%-kal kell csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezt a célkitűzést kiegészítette azzal, hogy a csökkentés mértékét hajlandó 30%-ra növelni, ha a többi fejlett ország (elsősorban az USA) és a gazdagabb fejlődő országok is arányos csökkentéseket vállalnak.
