A termelési rendszerek hazai elterjedésével a szántóföldi zöld szálas és lédús takarmánynövények nagy részének termesztése háttérbe szorult. Az állati termékek iránti igények növekedésével a koncentrált takarmánytápok terjedtek el, amik bizonyos értelemben egyoldalúvá is tették a takarmányozást és termelést.
Az utóbbi években jelentkezett állati betegségek, ezeknek lehetséges humán következményei, az 1990-es évek változásai a birtokviszonyokban, a vidéki kis- és középbirtokosok félintenzív vagy extenzív gazdálkodása arra mutat, hogy karoljuk fel újból az egyszerűbb és igénytelenebb takarmánynövényeinket.
A szálas takarmánynövények termesztése előnyös a talajok kultúrállapotának fenntartásában, fontos szerepet töltenek be az organikus és környezetgazdálkodásban, valamint a biodiverzitás egyensúlyi állapotának helyreállításában.
Megkülönböztetünk közvetlen felhasználásra egynyári és áttelelő zöld szálasokat, lédús és silótakarmány növényeket. Vetésük szerint külön csoportosítva soroljuk a tavaszi, a nyári másodvetésű, valamint az áttelelő őszi vetésű és tavasszal etethető zöld takarmányokat. A takarmányozás nem tesz különbséget a szálas és a csalamádék között, a termesztési módszerek viszont eltérnek egymástól. Külön csoportba soroljuk a pillangós és a nem pillangós takarmánynövényeket, mert igényük és alkalmazkodóképességük a különböző termőhelyekhez más és más.
Mindezek alapján szálas takarmánynövényeink a következők:
Szálastakarmányok:
a./
Pillangós virágúak: lucerna, vöröshere, baltacím, tarka koronafürt és fehér somkóró évelők; bíborhere, nyúlszapuka, szöszös bükköny, görögszéna áttelelő vagy egynyári növény (Lásd 1. sz. táblázat)A pillangósok közül az évelőket jórészt szénának szárítva, takarmányként, pellet vagy egyéb formában a téli takarmány céljából termesztik.
Zöldtakarmányként az egynyári és az áttelelő pillangósokat önmagukban gyakorlatilag nem használjuk, viszont fontos komponensei a keveréktakarmányoknak.
b./
Egynyári és áttelelő szálas- és keveréktakarmányok:tavaszi és kora nyári vetésűek: takarmányrepce, réparepce, facélia, szudáni fű, moharfajok és zabos bükköny
őszi vetésű áttelelő keveréktakarmányok: szöszös bükköny keverékek rozzsal, vagy búzával, pannonbükkönyös keverékek őszi árpával, vagy őszi búzával, keszthelyi keverék, landbergi keverék
A tömegtakarmányok termőhely igénye
Gazdaságon belül a tömegtakarmányok vetéséhez és termesztéséhez két szempontot szoktunk figyelembe venni. Egyik az, hogy a gazdaság legjobban termő, jó adottságú és jó vízgazdálkodású termőföldjeit kell megválasztani, és azokon olyan vetésváltást kialakítani, amiknél az elővetemények jó állapotban hagyják vissza a talajt az egyes takarmánynövényeknek. Másik szempont, hogy a távolság minél kisebb legyen a szántóföld és az istálló között, gazdaságossági okok miatt is.
Valamennyi takarmánynövénynek a termesztés módszer iránti igényét a termőhely adottságaihoz kell igazítani. Nem lehet általánosított „technológia” szerint végezni a talajelőkészítést, a tápanyagellátást és a vetést.
A zöldtakarmányok vetésterületét az igényen felül érdemes növelni néhány százalékkal, az időjárás előre nem látott szélsőségei miatt. A felesleg nem vész kárba, mert vagy besilózható, vagy egyéb módon tartósítható, s ez a téli takarmány készletet növeli, vagy pedig ősszel ennyivel több silókukoricát hagyhatunk meg szemes kukoricának beérni. Az is hasznot jelent, ha a feleslegben maradt zöldtakarmányt beszántjuk a talajba, ami zöldtrágya értékével tápanyag formában a következő évben sorra kerülő növényeknek előnyös.
A tömegtakarmányok termesztésének módszere növényfajonként és igényük tenyészidejüktől függően lehetőséget ad arra, hogy belőlük kialakítsuk azt a vetésszerkezetet, ami a folyamatos takarmányozást teszi lehetővé.
Áttelelő és egynyári szálastakarmányok
Tavasszal a legkorábban kaszálható zöldtakarmányokat az őszi vetésűek adják. Ezek között a zöld rozs, a zöld őszi árpa, valamint rozsos, őszi árpás és búzás bükkönyös keverékek találhatók. Vannak ezeken kívül hármas keverékek is melyek közül az ún. Landsbergi hármaskeverék kétszer is kaszálható nyugat-dunántúli termőhelyeken (2.sz. táblázat).
A keverékek összeállításánál a rozsos szöszös bükkönyből, a szöszös bükköny 60%-ot tegyen ki, mert kedvező keverékarányt csak így kapunk. A pannonbükkönyös keverékekben elegendő a táblázatban megadott arány, sőt ez csökken akkor is, ha őszi borsóval is kiegészítjük a vetőmagkeveréket.
A tavaszi vetésű szálastakarmányok választéka már bővebb, amit egyrészt a tavaszi takarmányrepce, a szudáni fű és a moharfajok vetésével lehet kiegészíteni (3.sz. táblázat).
A további tömegtakarmányok termesztéséről a lap következő számában írunk.
1. táblázat. Pillangós virágú szálastakarmányok
| Növény | Vetés telepítés | Zöld/széna t/ha/év | Növedék/év |
| Lucerna évelő | III.10 IV.10. VIII.10 25. | z: 12-48 sz: 3-12 | 3-4 öntözve 5. |
| Vöröshere 2 (3) év | III.1 IV.15. VIII.1 20. | z: 10-25 sz: 2,5-4 | 2 öntözve 3. |
| Baltacím 3 vagy 5-6 év | III.1 30. | z: 8-16 sz: 2-8 | 1 és 3 év: 2 2. év 3. |
| Tarka koronafürt évelő | IV.25 V.10. | z: 24-36 sz: 6-9 | 2-3. növedék |
| Fehér somkóró áttelelő 2 éves | III.15 31. VIII.10 25. | z: 12-24 sz: - | 2 növedék |
| Görögszéna egynyári | III.20 IV.10. | z: 15-20 sz: 3-5 | 1 növedék |
| Bíborhere áttelelő | III.15 30. VIII.20 30. | z: 8-17 sz: 2-4 | 1 növedék |
| Perzsa here egynyári | IV.10 30. VII.20 30. | z: 5-16 sz: 2-4 | 2.tavaszi 1.nyári |
| Nyúlszapuka áttelelő 2 éves | III.5 20. | z: 12-32 sz: 3-8 | 2 növedék |
2. táblázat.
Őszi vetésű szálastakarmányok| Növény | Vetésidő | Zöld t/ha | Betakarítás | |||
| Zöld rozs | IX.15-30. | 18-25 | IV.20-V.10. | |||
| Zöld őszi árpa | IX.20-30. | 16-25 | IV.25-V.10. | |||
| Rozsos szöszös bükköny | IX.5-25. | 18-25 | V.05-15. | |||
| Ő.búzás szöszös bükköny | X.1-10. | 16-26 | V.15-30. | |||
| Ő.búzás pannon bükköny | X.1-15. | 15-23 | V.5-30. | |||
| Ő.búzás-ő.borsós pannon bükköny | IX.25-X.15. | 20-30 | V.10-25. | |||
| Ő.árpás pannon bükköny | IX.15-25. | 16-25 | IV.25-V.15. | |||
| Ő.árpás-ő.borsós pannon bükköny | IX.15-25. | 20-26 | V.5-20. | |||
| Ő.zabos pannon bükköny | IX.1-20. | 20-28 | IV.25-V.25. | |||
| Legány-féle keverék búza v. -rozs szöszös bükköny bíbor here | VIII.20-IX.10. | 25-30 | IV.20-V.20. | |||
| Keszthelyi keverékrozs őszi káposztarepce | IX.5-15. | 18-25 | III.25-IV.20. | |||
| Landsbergi keverék olasz perje szöszös bükköny bíbor here | VIII.20-30. | 12-16 | IV.25-V.20. | |||
| Pillangós keverék bíbor here szöszös bükköny | IX.1-15. | 15-30 | V.5-25. | |||
3. táblázat.
Tavaszi vetésű szálastakarmányok| Növény és sortávolság | Vetésidő | Zöld t/ha | Betakarítás |
| Takarmányrepce 12 cm | III.10-V.30. | 10-40 | V.20-tól |
| Réparepce 24 cm | III.1-IV.15. | 10-40 | V.15-től |
| Szudánifű 24 cm | IV.25-V.25. | 15-60 | VII.1-től |
| Zabos bükköny 12 cm | III.1-IV.10. | 13-20 | VI.10-30. |
| Zabos borsós tav.bükköny 12 cm | III.10-IV.10. | 14-18 | VI.10-30. |
| Borsós tak. repce 12 cm | III.15-IV.15. | 10-25 | V.20-tól |
| Borsós szudánifű 24 cm | IV.25-V.25. | 15-25 | VII.1-től |
| Közönséges mohar 24 cm | V.15-31. | 24-36 | VIII.15-től |
| Óriás mohar 24 cm | V.15-31. | 24-40 | VII.20-tól |
| Csumiz 36 cm | V.1-15. | 12-40 | VII.1-től |
| Facélia 12 cm | IV.1-V.30. | 20-40 | VI.1-től |
Forrás: Agrárágazat
