Fagy- és aszálykár-enyhítés, termelők, gyümölcsös, ültetvény, tárgyalás, unió, gazdálkodó, katasztrófaalap, árfolyamveszteség, élelmiszerellenőrzés

Fagy- és aszálykár-enyhítés

Forrás: FVM

A kormány ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a termelők folytatni tudják tevékenységüket. Magyarország keleti területeit az utóbbi napokban kétszer is jelentős fagykár érte, és a második alkalommal ez már a Dunántúl egy részét is sújtotta - tájékoztatta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagjait kedden Budapesten.

Az agrártárca államtitkára elmondta: a fagy igen jelentős károkat okozott elsősorban a különféle gyümölcsös ültetvényekben. Példaként említette, hogy az előzetes felmérések szerint a magyar almatermés 50 százaléka esett áldozatul a hideg időjárásnak.
 
Az államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy a termelők nem számíthatnak árbevétel alapú kártérítésre, mivel az nem lehetséges. Egyrészt a költségvetés helyzete miatt, másrészt az uniós normák sem teszik lehetővé ezt a fajta kárenyhítést.
 
Gőgös Zoltán ugyanakkor hangsúlyozta: a kormány ahhoz segítséget kíván nyújtani, hogy a kárt szenvedett termelők további tevékenységüket folytatni tudják. Ezért az agrártárca irányítója tárgyalásokat kezdeményez az unió illetékeseivel, hogy az EU miként tudna segítséget adni a kárt szenvedett magyar termelőknek.
 
Az agrártárca vezető politikusa rámutatott ugyanakkor arra, hogy a tavaly meghirdetett kárenyhítési rendszerbe a gazdálkodók mindössze 6 százaléka lépett be, és valamivel kevesebb mint 300 millió forintot fizetett be az állam és a gazdálkodók által közösen finanszírozott kárenyhítési alapba.
 
Gőgös Zoltán beszélt arról is, hogy a fagy jelenlegi kártétele alkalmat adhat arra is, hogy az elöregedett ültetvények esetében régóta esedékes szerkezetátalakítást megtegyék a gazdálkodók.
 
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagjai pártállástól függetlenül fontosnak tartották, hogy a kárenyhítés minél jelentősebb összegű legyen, mivel szerintük nem csak a termelőket sújtotta a fagy, hanem azokat a családokat is, akiknek a termelők munkát adnak.
 
Felvetődött, hogy a fagy által érintett területeket nyilvánítsák katasztrófa sújtotta területté, és a katasztrófaalapból is finanszírozzák a károkat.
 
Ellenzéki képviselők arról is beszéltek, hogy a támogatások idei nemzeti kiegészítéséből "megspórolt" 25 milliárd forintot erre a célra lehetne költeni.
 
Gőgös Zoltán válaszában kitért arra, hogy a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás nem segítené a termelőket. A katasztrófahelyzetekről rendelkező törvény ugyanis elsősorban a személyes biztonság előtérbe helyezését szavatolja. Például ilyen esetekben rendkívüli állapotot lehet kihirdetni a térségben.
 
Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára arról beszélt, hogy a nemzeti kiegészítés 25 milliárd forintjának mozgósítása nem lehetséges, mivel a szaktárca rendkívül nagy árfolyamveszteségeket szenvedett el a forint erősödése miatt.
 
A képviselők tárgyaltak Font Sándornak, a bizottság elnökének országgyűlési határozati javaslatáról, amely egységes élelmiszerellenőrzésről szóló törvény előkészítését javasolja. A bizottság tagjainak többsége, ugyanúgy, mint korábban, ezúttal sem támogatta a határozati javaslatot.