Törvény a növényvédelemről, FVM rendelet

Aktuális növényvédelem

Forrás: Agrárágazat

A téli hónapok növényvédelmi munkáiról már írtam, így mód van arra, hogy az új növényvédelmi törvény azon részeit ismertessem, amelyek a gazdákat közvetlenül érintik, illetve a korábbi törvényekben nem szerepeltek.

A téli hónapok növényvédelmi munkáiról már írtam, így mód van arra, hogy az új növényvédelmi törvény azon részeit ismertessem, amelyek a gazdákat közvetlenül érintik, illetve a korábbi törvényekben nem szerepeltek.

A 2000. évben az Országgyűlés a – növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának és elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi együttműködés szükségessége, valamint a károsítók elleni integrált növényvédelem megvalósítása, - az ember egészségének megóvása érdekében és a természet védelmének általános szabályaival összhangban, továbbá - a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében megalkotta a XXXV. Törvényt a növényvédelemről.

A törvény célja: a növények, különösen a kultúrnövények és növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségére, a környezet és természet védelmére, továbbá a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.

A törvény hatálya kiterjed többek között a földhasználóra (termőföld, erdő vagy egyéb növényi vegetáció számára alkalmas területtel rendelkezik, illetve azt használja, a termőföld hasznosítására kötelezett, továbbá olyan dologgal (eszközzel, berendezéssel, tárggyal) rendelkezik, illetve azt használja, amelyben a növény fenntartható) a termelőre (növényt termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít, feldolgoz, forgalmaz, tárol, szállít vagy felhasznál).

Az értelmező rendelkezések többek között meghatározzák, hogy pontosan mi is a növény, a növényi termék,

- a zárlati károsító (potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el és hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene),
- az integrált növényvédelem (olyan környezetkímélő, ismert hatékonyságú (növény-egészségügyi, agrotechnikai, fizikai, biológiai, kémiai) védekezési lehetőségek okszerű kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit.) – a megengedett növényvédőszer-maradék (a növényvédő szer maradékának az a mg/ termék kg-ban meghatározott legnagyobb mennyisége, amellyel a növény, növényi termék fogyasztható, illetve forgalomba hozható),

- a jogellenesen forgalmazott termék (forgalomba hozatali és felhasználási engedély nélkül forgalmazott engedélyköteles termék, az engedélyes gyártó nevének, a termék nevének jogosulatlan feltüntetése vagy engedélyre való jogosulatlan hivatkozás, illetve valótlan adatokat tartalmazó címke, csomagolóanyag, eszközutánzás, jogosulatlan kiszerelési, formulázási tevékenységből származó áru)

- a munkaegészségügyi várakozási idő (az, az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető)

- az élelmezés-egészségügyi várakozási idő (az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között)

Az 5/2001. (I.16.) FVM rendelet - a növényvédelmi tevékenységről előírja, hogy a földhasználó és a termelő a gyomnövények, a kártevők és kórokozók elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg. Hatékonyan köteles védekezni:

a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni

b) mezei rágcsálók és lombkárosítók nagy kártételi jelentőségű fellépése esetén

c) kukoricamoly ellen a kukorica-, cirok-és kenderszár maradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével legkésőbb május 15-ig

d) az arankafélék ellen

e) a gyomnövények ellen (virágzás előtt)
A védekezés elmulasztása esetén a növényvédelmi hatóság határozattal kötelez(het)i a termelőt, illetve a földhasználót a védekezésre. Ha ennek sem tesz eleget, közérdekű védekezést kell elrendelni (a termelő, földhasználó költségére), illetve növényvédelmi bírság kiszabására kerül(het) sor . Ennek felső határa 1.000.000 Ft.

A termelő köteles betakarítás előtt a szemes termény tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelőző raktárfertőtlenítésben részesíteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket fertőzésmentesen tartani. Raktári kártevővel fertőzött helyről termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetőmag – fertőtlenítési cél kivételével – nem szállítható ki és nem forgalmazható.

A rendelet a növényvédő szerek felhasználásá-val kapcsolatban előírja:
A szer engedélyokiratának, illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni az alábbiak szerint:

- A kezelendő terület megközelítésének útvonalán a növényvédő szeres munka megkezdése előtt, szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni, amelyeket a növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után szabad eltávolítani.

- Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható.
- A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlevet legalább tízszeres hígításban, gyomirtó szer esetén a területegységre engedélyezett hatásos mennyiségnél legalább húszszor kisebb mennyiségben – az adott készítmény engedélyokiratában előírt vízmennyiség betartásával – a kezelt terület talajára egyenletesen ki lehet juttatni.

- A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10 %-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni.

- A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé, vagy a növényvédő szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladéka veszélyes hulladéknak minősül. A használt eszközök és egyéni védőeszközök más ruházattól elkülönítetten tárolhatók.

- Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók.

- A növényvédelmi gép rendeltetésszerű, biztonságos működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikailag biztosítania kell a növényvédő szer kereszt és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását.

- Növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél – hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec –nél – nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.

- Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben és aljnövényzetben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, ezekre növényvédő szer ne kerüljön.

- Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani.

- Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor a legszigorúbb előírást tartalmazó készítményre vonatkozó munkavédelmi és élelmezés-egészségügyi előírásokat kell betartani.

- Belterületen, lakott külterületen nagy hatótávolságú géppel történő védekezésnél a munka megkezdése előtt legalább 24 órával a tulajdonos köteles értesíteni a szomszédos telkek tulajdonosait a várható kezelésről, amennyiben ott a várakozási idő betartását igénylő betakarítható vagy fogyasztható termény van (hátigép kivételével).

- Közterületen növényvédő szert – ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik – 22-03 óra közötti időszakban, növényvédelmi szakmérnök közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell. Játszóterek körül 10 m-es biztonsági távolságot kell tartani.

- Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (pl. homok, perlit, egyéb kőzet) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, ezt követően a kiömlött növényvédő szert fel kell szivattyúzni, a maradék növényvédő szert pedig megfelelő anyaggal fel kell itatni.

(Folytatás a következő számban)