A szarvasmarha és a sertés brucellózisa, kóroktan, kórfejlődés, tünetek, védekezés

A brucellózis

Forrás: Agrárágazat

A fejlett országok többségében, főként a szarvasmarha, a juh és a sertésállományok brucellamentesítése jelentősen előrehaladt, vagy mint hazánkban is, befejeződött. Ezen kívül az emberi brucellózis heveny eseteinek gyógyítására hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. A brucellózis azonban számos országban még ma is a legjelentősebb zoonozisok egyike.

A brucellózis rendszerint idülten lefolyó betegség, amely nőivarú állatokban többnyire a vemhesség utolsó harmadában bekövetkező vetélésekben, hímekben pedig here, mellékhere és járulékos nemi mirigyek gyulladásában nyilvánul meg.

Kóroktan

A Brucellózis kórokozói a Brucella genusba sorolt baktériumok. Apró, (0,8-1,5 m m) csillótlan, spórátlan baktériumok, amelyek Köster-féle festéssel mutathatók ki. A legfontosabb fajokkal kapcsolatos adatokat a következő táblázat foglalja össze:

A brucellák csekély ellenálló-képességűek: 60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztulnak. Pasztőrözött és savanyított tejtermékekben elpusztulnak, de édes tejkészítményekben 30 napig fertőzőképesek maradnak.


A szarvasmarha brucellózisa

Világszerte előfordul, hazánk szarvasmarha állománya 1985-óta mentes a kórokozótól.

Kóroktan

A kórokozót főleg a tenyészutánpótlást szolgáló állatokkal hurcolják be az állományba, de a ragályhordozó szállítóeszközök és az ember fertőzésközvetítő szerepe is jelentős. Állományon belül testváladékokkal és főleg a méh- és hüvelyváladékkal, vetéléskor a szétszóródott magzatvízzel, magzatburok darabokkal, nyers tejjel és az ondóval terjed.

Ha addig fertőzéstől mentes állatok fertőződnek brucellákkal, heveny vetélési hullám zajlik le a vemhes állományban. Zárt állományban ezt követően a betegség fokozatosan megnyugszik, ez azonban csak átmeneti állapot, mert a betegség bármikor fellobbanhat.

Kórfejlődés

A szájon át bejutott kórokozó, a legközelebbi nyirokcsomóban telepszik meg, majd a vérárammal elterjedve vérfertőzést okoz. A baktériumok 2-3 hét elteltével megtelepednek a vemhes méhben, magzatban, magzatburokban, tőgyben, az anyai és a magzati placentában. Az anyai és a magzati placenta különösen kedvez a brucellák elszaporodásának.

A fertőzött méhből a brucellák kb. 3 hét alatt kiürülnek, de fertőzőképesek maradnak a tőgyben, nyirokcsomóban, izületekben, ínhüvelyekben, nyálkatömlőkben.

Hím állatok az ondójukkal fertőznek, a herék és mellékherék, valamint a járulékos nemi mirigyek betegednek meg. A fiatal, nem ivarérett egyedek "néma" fertőzést tartanak fenn, amely több hónapig tarthat.

Tünetek

A lappangási idő a fertőződéstől a vetélésig terjedő időszak, így nagyon változatos. Fiatal üszők fertőződésekor akár egy évnél is hosszabb ideig (a vetélésig) terjed, viszont a vemhesen fertőződött tehenekben néhány héten belül jelentkezhet a vetélés. A vetélések a vemhesség 6-8 hónapjában következnek be, amelyhez a magzatburok visszatartása társul.

A tőgy brucellózisa nem jár látható tünetekkel, de a tej fertőzött.

Védekezés

A brucellózistól való mentesség megőrzése érdekében a kórokozó behurcolását meg kell akadályozni. Ha egy állomány fertőződik brucellózissal, zárlati intézkedések mellett fel kell számolni, ma már nem érdemes a több éven (generáción át) át tartó mentesítésbe kezdeni. A mentesség megtartása érdekében csak hatóságilag mentes állományból szabad állatokat behozni, egyedileg negatív szerológiai vizsgálat és 30 napos karanténozás mellett. Vemhes üszők behozatalakor, azokat csak a normális ellés után, a negatív szerológiai vizsgálat után, szabad az új állományban elhelyezni. Fontos a vetélt magzatok intézeti vizsgálata is.

A sertés brucellózisa

A sertések brucellózisa az iparilag fejlett, intenzíven tartott állományokból eltűnt, így hazánk is mentes e betegségtől. Vaddisznókban azonban az 1990-es évektől még előfordult szeropozitív eset.

Kóroktan, kórfejlődés

A sertés brucellózisának kórokozója a B. suis. A kórokozó fertőzött sertésekkel, ragályhordozó tárgyakkal, kutyákkal jut be az állományba. Legelőre járó sertések vaddisznóktól, mezei nyulaktól is fertőződhetnek. A kórokozó szájon át fertőz, és a betegség kórfejlődése megegyezik a szarvasmarha brucellózissal. Sertésekben azonban gyakran előfordul heregyulladás és tályogosodási hajlam, amely a csigolyákat támadja meg.

Tünetek

Az első tünet a vemhes kocák vetélése, amely a vemhesség 6. hete után észlelhető, vagy a megszületett malacok gyengén fejlettek. Kanokban heregyulladás, idült esetekben, pedig a csigolyák megbetegedésére, azok törése miatt, a hátulsó testfél bénulása hívja fel a figyelmet.

Védekezés

A védekezésnek a mentesség megtartását kell szolgálnia, ezért a sertések gyógykezelése szóba sem kerülhet. Ennek érdekében a fogékony állatok importját kell ellenőrizni. A korai ellések, vetélések pontos diagnosztizálása és a tenyészállatok félévenkénti vizsgálata a brucellózistól való mentesség meghatározásának záloga.

Közegészségügyi vonatkozások

Az ember fogékony a B. melitensis, a B. abortus, a B. suis és a B. canis iránt. Az ember többnyire bőrsérüléseken keresztül, vagy hőkezeletlen tejjel fertőződik. A brucellózis foglalkozási betegség állatorvosok, állatgondozók, vágóhídi munkások, vadászok (mezei nyulak!) körében, jelentősége azonban az állatállomány mentessége óta csökken.

Tünetek

1-2 hét lappangási idő után hullámzó lázmenet, izzadás, fejfájás, izomfájdalmak alakulnak ki. A fertőződés tünetmentes is lehet, de idült kórformában heregyulladás, izületgyulladás, agyhártyagyulladás is kialakulhat.

A betegség gyógykezelésére minél korábban adagolt antibiotikum terápia hatásos.