a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl

Az élelmiszerekrõl szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (3) bekezdésének c) pontjában és 20. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben - a következõket rendeljük el:

1. §
(1) E rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelõ az 1. számú melléklet szerinti kis mennyiségû (a továbbiakban: kis mennyiségû),
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyûjtött vadon termõ alaptermékkel közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
b) általa megtermelt alaptermékbõl elõállított élelmiszerrel közvetlenül a végsõ fogyasztót látja el,
c) tulajdonában lévõ, gazdaságában nevelt és ott levágott baromfi és nyúlfélék húsával közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el,
d) a halászatról és a horgászatról szóló törvény alapján halászatra jogosító okmányok birtokában, a halászati vízterületen általa kifogott hallal, közvetlenül a végsõ fogyasztót, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységet látja el.
(2) A rendeletet nem kell alkalmazni az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történõ termelése és elõállítása során.

2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Kistermelõ: az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet végzõ természetes személy.
2. Elsõdleges termelés: az élelmiszerjog általános elveirõl és követelményeirõl, az Európai Élelmiszerbizton-sági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikkének 17. pontja szerint elsõdleges termelésnek minõsülõ tevékenység.
3. Alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint alapterméknek minõsülõ termék.
4. Feldolgozott termék: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minõsülõ termék.
5. Baromfi: az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 853/2004/EK rendelet) I. mellékletének 1.3. pontja szerinti állatfajok.
6. Nyúlféle: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerinti állatfajok.
7. Kistermelõ gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelõ a levágást közvetlenül megelõzõ - baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske esetében legalább 3 hónap - idõtartam alatt a gazdaságában nevelt.
8. Végsõ fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint végsõ fogyasztónak minõsülõ fogyasztó.
9. Helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység: a kistermelõ gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti településen lévõ kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység.
10. Termelési régión belül mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely: a kistermelõ gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megyében, ideértve a fõvárost is (a továbbiakban együtt: megye), illetve az azzal szomszédos megyékben mûködõ piac, vásár és engedélyezett ideiglenes árusítóhely.
11. Gazdaság helye: az élelmiszer-termelõ állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggõ gazdasági udvar.

3. §
A kistermelõ felelõs az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomonkövethetõség biztosításáért és dokumentálásáért, valamint az egyéb jogszabályi elõírások megtartásáért.

4. §
(1) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerint elõállított kis mennyiségû alapterméket értékesítheti saját gazdaságában a végsõ fogyasztónak, illetve helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek. A kistermelõ nem állati eredetû alapterméket, valamint mézet és élõ halat Magyarország területén mûködõ valamennyi piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen, egyéb állati eredetû alapterméket a termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesíthet a végsõ fogyasztónak.
(2) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerint elõállított kis mennyiségû élelmiszert saját gazdaságában, termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen értékesítheti a végsõ fogyasztónak.
(3) A kistermelõ az 1. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kis mennyiségû levágott baromfit és nyúlfélét saját gazdaságában, termelési régión belül mûködõ piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen a végsõ fogyasztónak, illetve a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek értékesítheti.
(4) Piacon és vásáron történõ értékesítés esetén a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól, továbbá a vásárokról és a piacokról szóló rendeletekben foglalt elõírásokat is alkalmazni kell.

5. §
(1) A kistermelõnek az 1. § (1) bekezdése szerinti tevékenységének - kivéve kis mennyiségû nem állati eredetû alaptermék termelését, vadon termõ alaptermék összegyûjtését és betakarítását - megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszûnését a gazdaság helye szerint illetékes megyei (fõvárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomásnak (a továbbiakban: állomás) írásban be kell jelentenie, az alábbi adatok feltüntetésével:
a) a kistermelõ neve, címe,
b) a gazdaság telephelye,
c) az értékesíteni kívánt alaptermékek megnevezése,
d) az értékesíteni kívánt, alaptermék feldolgozásából származó termékek megnevezése.
(2) Az állomás a kistermelõt nyilvántartásba veszi és regisztrációs számmal látja el.
(3) Az állati eredetû termékek termelése, elõállítása, illetve feldolgozása esetén a hatósági állatorvos az (1) bekezdés szerinti bejelentéstõl számított 5 napon belül helyszíni szemlét végez, amelynek alapján a nyilvántartásba vett kistermelõ részére a 2. számú melléklet szerinti hatósági állatorvosi igazolást (a továbbiakban: hatósági állatorvosi igazolás) állít ki, ha a gazdaság megfelel az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai elõírásoknak, az állatállomány részt vesz a kötelezõen elõírt mentesítési programban, illetve a tejtermelõ állomány mentes gümõ-kórtól és brucellózistól.
(4) A hatósági állatorvosi igazolás a kiállítástól számított egy évig érvényes, évente meghosszabbítható kedvezõ eredményû felülvizsgálat esetén. A kistermelõ állati eredetû alap- és feldolgozott terméket csak hatósági állatorvosi igazolással hozhat forgalomba.
(5) A hatósági állatorvosi igazolást vagy annak a hatósági állatorvos által hitelesített másolatát a kistermelõnek, illetve az alaptermék értékesítését végzõ helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egység üzemeltetõjének az árusítás helyén kell tartani.
(6) A nyilvántartott kistermelõnél a hatósági állatorvos, illetve az állomás területi felügyelõje szükség szerint, de az állati eredetû terméket értékesítõ kistermelõnél évente legalább egyszer, helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenõrzést végez. Amennyiben a kistermelõ által folytatott élelmiszer-termelés és -elõállítás a vonatkozó elõírásoknak nem felel meg, a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, a kistermelõ számára nem engedélyezett tevékenységet végez, súlyos állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható, a hatósági állatorvos az állatorvosi igazolást és annak másolatát visszavonja, kezdeményezi az állomásnál a nyilvántartásból történõ törlést, illetve intézkedik a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban.

6. §
(1) A kistermelõnek az alaptermékbõl elõállított élelmiszerrõl gyártmánylapot kell készítenie a következõ tartalommal:
a) a kistermelõ neve, címe,
b) az élelmiszer-elõállítás helye,
c) az élelmiszer megnevezése,
d) az élelmiszer egységnyi mennyiségére, illetve adagra számított anyagösszetétele,
e) fogyaszthatósági idõtartam, illetve minõségmegõrzési idõtartam,
f) tárolási hõmérséklet.
(2) A kistermelõ az élelmiszer-elõállítás során csak a kiskereskedelmi forgalomban lévõ, illetve a saját gazdaságában termelt és elõállított fûszereket, ízesítõszereket és étkezési sót használhat fel.
(3) Ha a kistermelõ az általa elõállított alapterméket, baromfi-, nyúlhúst csomagoltan értékesíti a helyi kiskereskedelmi vagy vendéglátó egységnek, az élelmiszerek jelölésérõl szóló rendeletben meghatározott jelölést alkalmaznia kell. A csomagoláson fel kell tüntetni a "kistermelõi" vagy méz esetében a "termelõi" jelzõt a termék megnevezése elõtt. Csomagolatlan alapterméknek helyi kiskereskedelmi egységnek történõ értékesítése esetén a kiskereskedelmi egységnek az árusítás helyén fel kell tüntetni a kistermelõ nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a termék megnevezése elõtt a "kistermelõi" vagy méz esetében a "termelõi" jelzõt, a fogyaszthatósági vagy a minõségmegõrzési idõtartamot, és a tárolási hõmérsékletet. A kistermelõi áru egységeit részekre bontani, darabolni, májat - hízott liba- és kacsamáj kivételével - vagy egyéb belsõséget külön értékesíteni nem szabad.
(4) Az étkezési tyúktojás értékesítése esetén - a helyi piacon értékesített tojások jelölésérõl szóló rendeletben foglalt kivétellel - fel kell tüntetni a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási elõírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendeletben és e rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetésérõl szóló 2003. december 23-i 2295/2003/EK bizottsági rendeletben elõírt jelölést.
(5) Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hõkezelt tejtermékek értékesítése esetén fel kell tüntetni a "nyers tej, forralás után fogyasztható", illetve "nyers tejbõl készült" jelölést.
(6) Gazdaságban, piacon, vásáron és engedélyezett ideiglenes árusító helyen történõ értékesítés esetén elegendõ az értékesítés helyén a kistermelõ nevét, címét vagy gazdaságának címét, a termék nevét, a fogyaszthatósági vagy a minõségmegõrzési idõtartamot és a tárolási hõmérsékletet jól látható módon feltüntetni.
(7) A kistermelõnek nyilvántartást kell vezetnie az általa elõállított termékek mennyiségérõl, az elõállítás idejérõl, az értékesített mennyiségrõl és az értékesítés helyérõl, idejérõl. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelõnek az árusítás helyén kell tartani. A kistermelõ köteles a nyilvántartást, valamint a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 évig megõrizni.

7. §
(1) A kistermelõ gazdaságában levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a jogosult állatorvos a levágás helyén elvégzi, és a húst húsbélyegzõvel lepecsételi. A vizsgálat után a jogosult állatorvos a 3. számú melléklet szerinti hússzállítási igazolást állítja ki, amely alapján a baromfi és nyúlféle húsa forgalomba hozható.
(2) A kistermelõ a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévõ sertést, juhot, kecskét és szarvasmarhát közfogyasztás céljára engedéllyel rendelkezõ vágóhídon levághatja vagy levágathatja, a hatósági vagy a jogosult állatorvos elvégzi a húsvizsgálatot és a 3. számú melléklet alapján hússzállítási igazolást állít ki. A kistermelõ az ebbõl származó húst saját gazdaságában feldolgozhatja, húskészítményeket állíthat elõ, és a terméket közvetlenül a végsõ fogyasztónak értékesítheti. A kistermelõ a friss húst nem értékesítheti.
(3) A (2) bekezdés szerint levágatott állatok húsát haladéktalanul +7 °C-ra vagy ez alá, a belsõségeket +3 °C-ra vagy ez alá kell hûteni, és a húst a feldolgozásig folyamatosan ezen a hõmérsékleten kell tartani. A húst lefagyasztani nem szabad.
(4) Baromfihúst és más állat húsát nem lehet egy idõben feldolgozni, húsukat elkülönítetten kell tárolni.

8. §
(1) Az 1. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott tevékenységre vonatkozó élelmiszer-higiéniai követelményeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendeletben meghatározott élelmiszer-higiéniai elõírásokat kell betartani.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenységnél a 852/2004/EK rendelet elõírásait, valamint az 5. számú mellékletben meghatározott követelményeket kell betartani.
(4) A 7. § (2) bekezdése szerinti sertés, szarvasmarha, juh, kecske levágásával vagy levágatásával kapcsolatban a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendelet elõírásait be kell tartani.

9. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 1. cikk
(2) bekezdésének c) pontja, valamint 1. cikk (3) bekezdése,
b) az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, 1. cikk
(3) bekezdésének c) pontja, 1. cikk (4) bekezdése, valamint 1. cikk (5) bekezdésének a) pontja.