a mézelő méhekben fellépő betegségek. A fiúsítás betegségei: 1. Nyúlós költésrothadás: baktériumok okozzák, elsősorban a fedett fiasítás pusztul el. Az elhalt álcák csokoládébarna, nyúlós anyaggá alakulnak át, majd maradványuk a sejt fenekéhez és oldalához tapadva beszárad. 2. Európai költésrothadás: baktérium idézi elő; a nyitott fiasítás betegségei. 3. Költésmeszesedés: kórokozója mikrogomba; a gombafonalak az álca szöveteibe hatolva elpusztítják azt. 4. Költéskövesedés: előidézője szintén gomba. 5. Tömlős költésrothadás: vírusos betegség, amely a bábozódás zavarában és az álcák pusztulásában nyilvánul meg. A kifejlett méhek betegségei: 1. Légcsőatkakór: a fiatal méhek légcsövében megtelepedő és vért szívó atkák a légzést akadályozzák. A betegség kifordult szárnyállással jár. 2. Varas atkakór: az atkák a potrohgyürúk közötti rejtett területeken telepednek meg és vért szívnak. A fertőzés után a méhcsalád kezdetben tünetmentes; a fokozatosan súlyosbodó fertőzöttség később a méhcsalád egyik napról a másikra történő pusztulásához vezet. A betegség elleni sikeres védekezésben (rendészeti eljárások, biol. módszerek, gyógyszerek alkalmazása) alapvető a fertőzöttség korai felismerése. 3. Gyomorvész (nozémabetegség): a méh a középbelének hámsejtjeiben fejlődő spórás véglény okozza. 4. Bénulás-feketekór: ugyanazon vírus által okozott, kétféle tünetcsoportban megnyilvánuló betegség. 5. Amőbabetegség: a méhek Malpighi-edényében ("vese"-csatornácskáiban) megtelepedő gyökérlábú egysejtűek, az amőbák okozzák.