a virágpornak (pollen) a magkezdemény csúcsára (nyitvatermők) v. a bibére (virág) kerülése (zárvatermők). A növények többségére az idegenmegporzás jellemző, ritkább a saját virágporral történő önmegporzás. A mezőgazdaságban közvetítő szerepe lehet a szélnek; a szélporozta növények virágai nem feltűnőek, nagy tömegű virágport termelnek, ált. lombosodás előtt virágoznak. A rovarporozta növények a mo. flórának kb. 80%-át képezik; virágaik színe feltűnő. A megporzó rovarok számára jelentős táplálék a szénhidrátokban gazdag nektár, valamint a fehérjékben, szénhidrátokban zsírokban, vitaminokban, vízben és ásványi anyagokban gazdag virágpor. Víz közvetítésével végbemenő megporzás a mo. növényeknél ritka, főként az ún. hínárnövényzetnél figyelhető meg. Ha két különböző fajhoz v. fajtához (esetleg nemzetséghez) tartozó növény között történik megporzás, kereszteződés (hibridizálódás) lesz a következménye, hibrid jön létre. Mest. megporzást — főként gyak. célkitűzéssel — alkalmaznak a növénynemesítésben és a növénytermesztésben.