a háziállatokban igen elterjedt spórás véglények, az állatfajok szerint eltérő kokcidiumféleségek (gazdafajlagosság) okozta betegség. Növendék állatokban elhullással is jár. A fertőzött állatok bélsarával ürített fejl. alakok (az oociszták) szájon keresztül történő felvételével történik a fertőződés. Megelőzésében a higiénia szabályainak megtartása (újrafertőződés megakadályozása) és különösen a baromfitartásban a gyógyszeres megelőzés fontos szerepet játszik. A kokcidiumok kártétele abból származik, hogy a hámsejtekben szaporodó kórokozók a bél, az epeutak v. a vesecsatornácskák hámsejtjeit pusztítják. 1. Bélkokcidiózis: súlyos, gyakran véres hasmenéssel járó bélgyulladásban (gyulladás) nyilvánul meg. Nagy gyak. jelentősége főként a csirkék vékonybél- és vakbélkokcidiózisának van, de gyakori nyúlban, valamint előf. növendék szarvasmarhában, fiatal pulykákban és lúdban is. 2. Epeérkokcidiózis: 1—2 hónapos nyulak betegsége, amely idült epeérgyulladással, lesoványodással, súlyos esetben elhullással jár. 3. Vesekokcidiózis: a növendék libákban vesekárosodással és gyors elhullással járó, ritkábban előf. betegség. (toxoplazmózis)