a koca laktációja az elléstől a malacok elválasztásáig (30-70 napig) tart. Az elválasztott tej mennyisége a 20-23. napig folyamatosan nó, ekkor a napi tejtermelés mintegy másfélszerese az első hetinek. Ezt követően fokozatosan csökken, a 40. nap körül már csak az első napi mennyiséget, a 60. napon pedig annak csupán 3/4 részét teszi ki (laktációs görbe). A kocák napi átlagos tejtermelése tág határok (2-71) között mozog, amit a fajta, ezen belül az egyedi tulajdonságok (az életkor, a takarmányozás, a szoptatott malacok száma, a szoptatások gyakorisága stb.) nagymértékben befolyásolnak. Az egyes csecsbimbók tejtermelése sem azonos, az elülső csecsbimbópárok ált. többet, a hátulsók kevesebbet termelnek. Az ellés utáni első 3-4 napon a sárgás színezetű, sűrű, 12—16% fehérjetartalmú, 4-9% zsírtartalmú, mészben, foszforban, vitaminokban és a különösen fontos immunanyagokban gazdag föcstej termelődik. A szopós malacok a számukra nélkülözhetetlen védőanyagokhoz (a gamma-globulinokhoz) csak a föcstej felvételével jutnak. Mivel ezeket a malacok csak a születést követő 24-36 óráig képesek felvenni, a fertőzések elleni védelmükhöz különösen fontos, hogy minél előbb és minél nagyobb mennyiségben jussanak föcstejhez. A kocatej átlagosan 18% sza.-ot, 6% fehérjét, 7% tejzsírt, 4% cukrot és 1% hamut tartalmaz. A tej összetétele a laktáció folyamán erősen ingadozik, sőt kocánként is nagymértékben különbözik. A koca tejtermelésének megítélése közvetett úton, a malacok testtömeg-gyarapodása alapján történik. Ált. a 21 napos alomtömeget veszik figyelembe, mivel eddig az időpontig a malacok a szilárd takarmányokból olyan keveset vesznek fel, hogy az abból adódó gyarapodásuk elhanyagolható. Bár a 21 napos alomtömeg csupán a koca laktációjának az első harmadáról tájékoztat, elegendőnek tartják a koca tejtermelésének a megítéléséhez, mivel a tenyésztői törekvések egyre inkább a malacok korai választására irányulnak