az alkalmazkodás egyik alakja; a szervek, szövetek a megváltozott viszonyokra megnagyobbodással és fokozott működéssel (túltengés) válaszolnak. Az izmok élettani hipertrófiájával jár a vemhesség a méhben, a tréning a szív- és csontvázizmokban stb. Kóros körülmények között a hipertrófia származhat fokozott munkából; az izmokkal ellátott szervekben (pl. nyelőcső, bél, szív) keletkezett szűkületeket megelőző izmokban, mert nehezebb a tartalom továbbítása. Helyettesítő hipertrófia esetén az egyes elpusztult szervterületek, szervek működését a megmaradt szervterületek és szervek hipertrófiával pótolják (pl. az ellenoldali vesében, herében hipertrófia alakul ki). Korrelációs hipertrófiáról van szó a belső elválasztása mirigyek esetén, amikor a szinergista mirigyek (szinergizmus) fokozottabban működnek vagy az antagonista mirigy (antagonizmus) hormonjának gátló hatása kiesik, és az illető mirigyben hipertrófia alakul ki.