Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
A gondja egyáltalán nem ritka, s nem egyszerű. A vadgesztenyefák kevésbé tűrik a települési klímát, ezért a különböző kedvezőtlen hatásokra legyengülnek, s sajnos lehet a pusztulásuk is a folyamat vége. A kedvezőtlen hatások a sózás, a klímaváltozás, szélsőségek megjelenése, a gesztenye levélaknázó moly kártétele és a guignardiás betegség fellépése, nyár végére az atkák felszaporodása, kártétele. Ezek közül lakott területen a legkárosabb a sózás, az utóbbi években többet, tovább kellett sózni az utakat, s ez erősen károsította az út menti fákat. Ennek következménye a július tájékán bekövetkező lomb barnulás, a levél szélén kezdődik, befelé halad. A levélzet korán lehull.
A levélaknázó 13-15 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon, s azóta meghódította az ország teljes területét. A korai nemzedék felszaporodást eredményez, s utána még 2 nemzedékkel aknásítja a leveleket. Ennek tünete a levelek foltos (kör lakú) kifehéredő károsítása, tulajdonképpen aknákat készít a levél szövetein belül. A levelek ugyan nem hullanak le, de az asszimilációs felület drasztikusan csökken a tenyészidőszak végére. A guignardiás betegség általában augusztusban jelentkezik, a levél először közép tájon barnul, kissé púposodik, majd kanalasodik, s a barnuló folt terjed. Lombvesztés a folyamat vége.
Ha a fa korán lombját veszti úgy érzékeli a folyamatot, hogy átesett egy téli időszakon –főleg ha ezt erősíti egy átmeneti lehűlés is-, ezért elkezd újra kihajtani, mintha tavasz jönne. Ez sajnos felemészti készleteit, s legyengül. A folyamat vége a sínylődés, majd pusztulás. Az utóbbi időben sajnos a károsító tényezők együttesen és erősen támadták a fákat. A védekezés: - Abba kellene hagyni a sózást, illetve más anyagot kellene használni a síkosság mentesítésre. Nálunk még nem terjedtek el az alternatív eljárások, de külföldi példa mutatja, hogy van más megoldás is.
- A levélaknázó ellen kitinszintézis gátló készítményekkel lehet védekezni, az első nemzedék ellen lehet sikeresen kezelni, de ekkor is kell olyan gép, ami a korona magasságának minimum közepéig felnyomja a permetet.
- A guignardia ellen a mankoceb, vagy tiofonat-metil + valamilyen strobilurin hatóanyag kombináció lehet eredményes két alkalommal, a tenyészidőszak első felében, pl. a moly elleni kezelésbe tenni, majd 3 (4) hét múlva ismételni.
- A nyár végére atkák is felszaporodnak (pl. idén is), ezektől fakó a levélzet. A védekezéshez a speciális atkaölő készítmények közül válasszunk, a nyár második felében kezeljünk.
A klímaváltozással növényvédelmileg sajnos nem tudunk mit kezdeni, csak elszenvedjük.
A következő hallgatói kérdés a talajfertőtlenítés lehetőségére vonatkozott.
A talajban igen gazdag élővilágot találunk, s nagyobbik részét még nem is látjuk. Sajnos a kártevők néhány faja is ott él –életének legalábbis egy szakaszában-, illetve a fő károsítását a talajban teszi. Ilyen pl. a cserebogarak lárvája a pajor, a pattanóbogarak lárvája a drótféreg, a vetési bagolylepke lárvája a mocskos pajor. Ellenük talajfertőtlenítéssel lehet védekezni. Megfelelő hatékonyságú készítmények kaphatók, választékot találunk a szabad forgalmú és a feltételes forgalmú készítmények csoportjában is. Ide tartoznak a diazinon és a teflutrin hatóanyagú készítmények. Ezeket akkor kell kijuttatni, amikor a kártevők a talaj felső rétegében mozognak, tehát késő ősztől tél végéig nem ajánlott használatuk. A talaj művelése során, akár az őszi műveléskor, de gyakrabban a tavaszi elmunkálás, magágykészítés során kell a készítményt a talajba dolgozni. Van, aki a vetés során, azzal egymenetben a mag mellé szórja a talajfertőtlenítőt. Ez egy hatékony, ugyanakkor költségtakarékos megoldás. Az őszi kezelést kevésbé alkalmazzák, pedig az őszi telepítésű oltványok esetében az egyik legveszélyesebb károsítás, ha az új gyökereket valami megrágja. Éppen ezért ajánlott a gödörásás során megfigyelni, van-e talajlakó kártevő a területünkön. Gödrönként 1-2 kártevő már indokolja a talajfertőtlenítést.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Magyar Rádió