a hengeresférgek (Nemathelminthes) törzsének egyik osztálya. Jelentős részük állatban v. emberben, ill. növényekben élősködik (élősködés). A legkisebbek mikroszkopikus nagyságrendűek, a legnagyobbak több méter hosszúak is lehetnek. A parazita fajok bélcsöve gyakran hiányzik v. csökevényes, keringési és légzési szerveik nincsenek. Többségük váltivarú, ritkán előf. a szűznemzés is; közvetlenül v. átalakulással fejlődnek, egyes parazita fajok álelevenszülők, azaz a pete a tágult pete vezetőben kel ki. Kedvezőtlen körülmények között (főleg szárazságban) lappangó életre (—>anabiózis) térnek át, a környezet kedvező változásával ismét folytatják aktív életüket. Állatok és ember parazitája az orsógiliszta (Ascaris lumbri-coides); gyakori és veszedelmes élősködő a trichina (Trichinella spirális), amelynek leggyakoribb köztes gazdája a sertés, lárvái a sertés izomzatában telepednek meg, betokozódva több évig életképesek maradnak (trichinellózis), a fertőzött hús fogyasztásával fertőződhetnek más, húsevő állatok. Számos fajuk veszedelmes növénykártevő, pl. a búzaüszög v. búza-fonálféreg (Anguina tritici) a gabona golyóüszög betegségét okozza. Karantén károsító (növényvédelmi karantén) a burgonya-fonálféreg (Heterodera rostochiensis), a burgonyán kívül a paradicsomot és más, a burgonyafélék családjába tartozó fajt is károsít; a répa-fonálféreg (H. schachtii) lárvájának károsítása következtében a répa nehezen fejlődik; a szárféreg (Ditylenchus dipsaci) fő tápnövénye a rozs, zab, a burgonya, a sárgarépa, a hagyma, az uborka, a lucerna, a vörös here. Különböző fonálférgeket irtó szerekkel (nematocidokkal) pusztíthatok, ezek v. a kontakt hatású növényvédő szerekhez tartoznak, v. a növényekbe felszívódnak, és a növényekben pusztítják el a fonálférgeket.