mindaz a bántalom amelyet mikroorganizmusok és magasabb rendű állati élősködők az emberi v. állati szervezetbe jutva abban okoznak. Gyak.-lag azonban az egy- és többsejtű állati élőlények okozta betegségeket szokták parazitás bántalmaknak, az egyéb mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok) által előidézetteket pedig fertőző betegségnek nevezni. A fertőző betegség lehet helyi v. ált. jellegű, legtöbbször állatról állatra, egyes esetekben állatról emberre és fordítva (zoonózis) terjednek (ragályosak). Máskor csak a fertőzött egyed betegszik meg. A fertőzés (a mikroorganizmus bejutása a gazdaszervezetbe) a beteg állatról az egészségesre átterjedhet érintkezés útján (közvetlen fertőzés), máskor a fertőzött takarmány, alom, ivóvíz, kilehelt pára, ízeltlábúak és különféle tárgyak közvetítik a kórokozót (közvetett fertőzés). A fertőzés a természetes testnyílásokon és sebzéseken keresztül történik (fertőzési kapu). Az emlősöktől eltérően madarakban lehetséges, hogy a fertőzött petesejten és hímivarsejten keresztüljut a kórokozó az utódba (germinatív fertőzés). Emlősökben a magzat, a méhlepényen (placentán) keresztül, már a méhen belül is fertőződhet (intrauterinális v. diaplacentáris fertőzés). A fertőző betegség terjedése esetén járvány lép föl (enzoócia, epizoócia, panzoócia), amely jelentkezhet robbanásszerűen v. elhúzódva.