Az állatok egymás közötti jelzésváltására (biokommunikáció) szolgáló, jellegzetes összetételű, az állatok által a külvilágba bocsátott kémia anyagok (ekto- v. exohormonok), amelyek a faj másik egyedéből meghatározott viselkedést váltanak ki. Kis mennyiségben már hatásosak, sok esetben nagy távolságból is érvényesülnek. A törzsfejlődés folyamán a feromonok termelése, biol. funkciója az állatok —>biotópjának és életmódjának megfelelően alakult ki. Az állati szervezet különböző részein levő mirigyek termelik. Feromonokat tartalmaz pl. a tüzelő  nőstény kutyák váladéka, a hím farkasoknak vadászterületük határait kijelölő vizelete. Rovarokban az alsó ajak, a rágó és a potroh mirigyei, emlősökben a verejték- és egyes bőrmirigyek termelik, ill. kiválasztással a vizeletbe is kerülhetnek. A rovarokban termelődő feromonok több csoportba tartoznak: 1. nyomjelző (trail [e. treil]) feromonok, amelyekkel a társas életmódot folytató rovarok (hangyák, méhek, termeszek) a tápanyaghoz vezető utat és fajtársaikat megjelölik; 2. vészjelződ, riasztó (alarm) feromonok, ezekkel a fajtársaikat rövid ideig ható inger útján a veszélyre figyelmeztetik; főként a csoportokban élő állatok életében van szerepük, a hangyákban termelődött feromonok 3—5 cm-es körzeten belül kb. 20—30 s-ig hatékonyak; 3. aggregációs feromonok: a csoportosan élő rovarok (pl. csótányok, szúbogarak) bizonyos területekre való tömörülését segíti elő; 4. specifikus feromonokat termelnek a kolóniákban élő rovarok, pl. a méhek királynője az állkapcsi mirigyének mintegy 30 komponensű váladékával szabályozza a méhcsalád szociális életét; 5. ivari viselkedést befolyásoló feromonok: nemi-feromonok, ezek távhatású anyagok, valamint az afrodiziákumok, amelyek nemi kapcsolat létrejöttekor ható, nem távhatású anyagok; számos lepke nősténye az általa termelt feromonokkal vonzza a hímeket. Ezeknek a feromonoknak a tárolási helye ált. valamilyen potrohnyílással rendelkező hámmirigy; összetételük szerint viszonylag kis molekulatömegű —>aldehidek, alkoholok v. észterek, ált. több vegyület v. sztereoizomernek meghatározott arányú keveréke. Ezen feromonok mg. felhasználásának számtalan lehetősége van: a) előrejelzés: a növényvédelmi gyak. ma számos lepke kártevő (alma- és szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, almailonca) esetében felhasználja a szintetikus úton előállított feromonokat a védekezési időpontok helyes megállapítására, amikor is a kis gumikapszulába rejtett anyagot ragadós belsejű csapdába helyezik el. Behurcolással fenyegető karantén (növényvédelmi karantén) kártevők kimutatására is sikerrel alkal¬mazzák a fenyegetett helyeken (pl. kikötőkben, repülőtereken), b) Tömeges csapdázás: szintetikus feromonok kihelyezése nagyszámú csapdába a kártevők hímjeinek "kifogására". Az eddigi eredmények ált. nem kielégítőek. c) Dezorientáció: a hímek tájékozódásának megzavarása a mikrokapszulákba rejtett nagy tömegű feromon által kibocsátott, ún. illatfelhő alkalmazásával. Több jelentős gyapotkártevő, keleti gyümölcsmoly, erdei gyapjaspille párzását és peterakását ezzel a módszerrel megakadályozták. A kísérletek idején számos, a feromonok hatását gátló anyagot is találtak (feromongátlók, feromoninhibitorok), amelyek a védendő növényállományba kipermetezve, a nőstények természetes feromonjának hatását kiküszöbölik, így az ivarok találkozása, a párzás és a termékenyülés nem jön létre.