az 1940-es évek nagy felfedezése volt a növekedést szabályozó, hormonhatású gyomirtószer-csoport. A fenoxisav-származék hatóanyagú gyomirtó szerek növekedési rendellenességet — csavarodást, deformálódási — okozva pusztítják el a gyomnövényeket. Kizárólag a kétszikűekre hatnak. A szelektivitás (szelektív hatású gyomirtó szerek) oka az eltérő fejl.-menetre és alaki tényezőkre vezethető vissza. A fenoxisav-származék hatóanyagú gyomirtó szerekre a kétszikű kultúrnövények is érzékenyek, ezért a kezelések idején azoktól megfelelő védőtávolságot kell tartani. A 2,4-D-t nátriumsó és aminsó formájában is fel lehet használni — sörárpa kivételével — gabonafélék, kukorica, legelők és rizs gyomirtására. Elsősorban a levélen, kisebb mértékben a gyökéren keresztül szívódik fel. Az MCPA por alakú és folyékony készítményként is forgalomba kerül, ez utóbbi különösen alkalmas repülőgépes kijuttatásra. Egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen hatásos 8—25 °C között. Használható tavaszi és őszi gabonákban, olaj- és rostlen vetésben, rét és legelő gyomirtására. Méhekre és halakra veszélyes. A diklórprop és a mekoprop (MCPP) szélesebb hatássávú az előző hatóanyagoknál, a galajfélék ellen is alkalmazható. Gabonában a szárba indulás kezdetéig juttatható ki. A 2,4-DB szuperszelektív hatóanyag, biokém. okokból a pillangósok vele szemben ellenállóak, gyomnövényeik viszont nem. Régebben alkalmazták az e csoportba tartozó 2,4,5-T-származékokat, de döntően környezetvédelmi okokból ma már nincsenek forgalomban. Nem a jellemző hormonhatást mutatják, de kém.-lag ebbe a csoportba tartozik a szántóföldi kultúrákban és a zöldségfélékben alkamazható fluazifop-butil és a diklofop-metil.